A yapi nép őshonos kultúrája és hagyományai erősek Mikronézia más államaihoz képest.
KőpénzSzerkesztés
Yap a Rai vagy Fei néven ismert kőpénzéről ismert: nagy, fánk alakú, (általában) kalcitból faragott, akár 4 m (12 láb) átmérőjű (a legtöbb jóval kisebb) korongok. A legkisebbek átmérője mindössze 3,5 centiméter lehet. Sokukat más szigetekről hozták, egészen Új-Guineáig, de a legtöbbjük az ókorban Palauról származik. Értéküket a kő mérete és története egyaránt meghatározza. Történelmileg a yapeseiek azért becsülték a korongokat, mert az anyag kvarcra hasonlít, és ezek voltak a legcsillogóbb elérhető tárgyak. Végül a kövek törvényes fizetőeszközzé váltak, sőt egyes fizetéseknél kötelezővé váltak.
A kövek értékét a megszerzésükkel járó nehézségek és veszélyek miatt tartották magasan. A kövek bányászatához a yapesi kalandoroknak távoli szigetekre kellett hajózniuk, és a helyi lakosokkal kellett üzletelniük, akik néha ellenségesek voltak. A kőfejtés után a korongokat vitorlással hajtott kenuk mögött vontatott tutajokon kellett visszaszállítani Yapra. A korongok ritkasága, valamint a megszerzésükhöz szükséges erőfeszítések és veszélyek értékessé tették őket a yapeseiek számára.
1874-ben David O’Keefe ír-amerikai tengeri kapitánynak támadt az az ötlete, hogy a yapeseiek segítségével még több “pénzt” importáljanak nagyméretű kövek hajórakományai formájában, szintén Palauról. O’Keefe aztán ezeket a köveket más árukért, például tengeri uborkáért és kopráért cserélte a yapeseiekkel. Az 1954-es Őfelsége O’Keefe című filmben Burt Lancaster alakította a kapitányt. Bár az O’Keefe-kövek némelyike nagyobb, mint a kenuval szállított kövek, kevésbé értékesek, mint a korábbi kövek, mivel viszonylag könnyen megszerezték őket.
Mivel több korongot nem gyártanak vagy importálnak, ez a pénzkészlet fix. A szigetlakók tudják, hogy ki melyik darabot birtokolja, de nem feltétlenül mozgatják azokat, amikor a tulajdonos változik. Méretük és súlyuk (a legnagyobbak cipeléséhez 20 felnőtt férfira van szükség) miatt nagyon nehéz őket mozgatni. Bár ma az Egyesült Államok dollárja a mindennapi tranzakciók pénzneme Yapon, a kőkorongokat még mindig használják a hagyományosabb vagy szertartásos pénzváltásra. A kőkorongok tulajdonjogot cserélhetnek házasságkötések, földtulajdon-átruházások során, vagy egy sértett fél által elszenvedett kár megtérítéseként.
Egyéb valutákSzerkesztés
A szigeten még négyféle fizetőeszköz létezik. Az első az “Mmbul”, ami egy három-négy láb hosszú és két láb széles láva-láva, az ágyékkötőnek használt ruhadarab, beteldió hüvelybe csomagolva. Aztán ott van a “Gau” vagy “Gaw”, egy kagylókból álló nyaklánc, amely akár 10 láb hosszú is lehet. A kagylók Canetről, egy Ponape melletti szigetről, magából Ponape-ból és Euripikből származnak. Mivel ezek messziről származnak, a Gau többet ér, mint a Mmbul. A “Yar” nagy, körülbelül nyolc hüvelyk széles kagylókból készült pénz, amelyet kókuszdió-kötélre szúrnak és kötnek. Végül a “Reng” a kurkumából készült pénz neve, amelyet őrölt és vízzel összekevert, majd golyóvá formázott paszta, amelyet jellemzően törzsi szertartásokon használnak.
LakóépületekSzerkesztés
Háromféle hagyományos épület létezik Yapon. A “tibnaw” egy családi ház, amelynek teteje fonott nádból (szárított pálmaágakból) készült. Belül egy nyitott szoba van, mosdó nélkül. A konyhák különálló építmények (t’ang) a családi házakon kívül.
A “faluw” a “férfiak háza”; az ilyen épületeket a tengerparton építették, ahonnan könnyen megközelíthető a tenger. Az első világháború előtt a nőket elrabolták és a faluw-ba vitték. Ma már ez a gyakorlat nem fordul elő. A nők megtiszteltetésnek tartották, ha kiválasztották őket a faluw-ra, mert csak a legszebb nőket vitték oda. Az ilyen nőt a faluw “mispil”-nek (rezidens nő) nevezték. Ahogy a sziget kultúráját egyre inkább befolyásolta a világ többi részének a prostitúcióval kapcsolatos nézetei, ez a gyakorlat megszűnt.
A három típus közül a legnagyobb a “p’ebay”, egy olyan hely, ahol a közösség összegyűlt iskolába, táncra vagy találkozókra. Mint Yap minden építményénél, itt is engedélyt kell kérni a belépéshez. Van néhány férfiház, ahová a nők is bemehetnek, azonban az embereknek mindig engedélyt kell kérniük.
Nyelv és etnikumSzerkesztés
A yapi nyelv az ausztronéz nyelvek, pontosabban az óceáni nyelvek közé tartozik. Yapot eredetileg a Maláj-félszigetről, az Indonéz szigetvilágból, Új-Guineából és a Salamon-szigetekről származó ősi bevándorlók telepítették be. A Yap állam külső szigeteinek lakói mikronéziai telepesek leszármazottai, és mint ilyenek, jelentős etnikai különbségeket mutatnak a Yap-főszigetek lakosaihoz képest. Kultúrájuk és nyelvük (ulithian és woleaian) szoros rokonságban áll Chuuk külső szigeteinek nyelvével. Közös nyelvként az angolt használják.
A yapesi és a szomszédos sziget yapesei a Csendes-óceán leghíresebb navigátorai közé tartoztak. A yapesi hajósok a mikronéziai és polinéziai navigációs technikákat alkalmazva a csillagok és az óceáni hullámok mintázata alapján navigáltak a csillagok és az óceáni hullámok mintázata alapján, iránytű segítsége nélkül, fenomenális távolságokat tettek meg kenukban. A gyarmatosítás előtti időkben Yap népe szigetbirodalmat és uralmat hozott létre a mai Yap állam szomszédos szigetei felett. A 19. századtól kezdve Yapot a spanyolok, a németek és a japánok gyarmatosították egymás után.
A Yap szigetén, Piailug fiának, Sesario Sewralurnak a parancsnoksága alatt hajózik az Alingano Maisu nevű kéttestű utazó kenu, amelyet a Polinéziai Utazási Társaság ajándékozott Mau Piailug mesternavigátornak.
Társadalmi struktúraSzerkesztés
A yapi társadalom alapja egy rendkívül összetett “kasztrendszer”, amely legalább hét ranglétrát foglal magában. Történelmileg egy egész falu kasztrangja más falvakhoz képest emelkedhetett vagy süllyedhetett attól függően, hogy hogyan szerepelt a falvak közötti konfliktusokban. A győztes falvak rangja a békekötés részeként emelkedett, míg a vesztes falvaknak el kellett fogadniuk az összehasonlító rangjuk csökkenését. Sok esetben az alacsonyabb rangú falvaknak adót kellett fizetniük a magasabb rangú falvaknak. Az alacsonyabb rangú falvakra továbbá táplálkozási tabukat is kiszabhattak, azaz megtiltották számukra a kívánatosabb tengeri halak és állatok lehalászását és fogyasztását. Továbbá az egyes falvakon belül minden családnak megvolt a maga rangja a többiekhez képest.
A német gyarmatosítók megérkezéséig a kasztok rangsorrendje képlékeny volt, és a falvak és családok rangja a falvak közötti intrikák és összecsapások hatására változott. A huszadik század elején azonban a német gyarmati adminisztráció pacifikálta Yapot, és érvényesítette az erőszakos konfliktusok tilalmát. A mai Yap egyes falvainak kasztbesorolása tehát ugyanaz maradt, mint amikor a rendszert a németek befagyasztották. A befagyasztás következtében Ngolog, Teb és Gachpar falvak a mai Rull, Tamil, illetve Gagil településeken maradtak a legmagasabb rangúak.