A Jules Allard által tervezett és épített szalon.
A belső térbe a Fifth Avenue felől egy előcsarnokon keresztül lehetett belépni. Az előcsarnokból egy 18 méter hosszú, 60 láb (18 m) hosszú nagyteremre nyílt, amelyen keresztül az első emelet összes elsődleges szobája megközelíthető volt. A nagytermet Caen-kővel burkolták, akárcsak a belső tér nagy részét. Megmunkált és faragott, dekoratív domborművekkel díszített. A nagyterem jobb oldali középpontjából “T”-t alkotott a kőlépcső, a szemközti falon pedig egy hatalmas, díszesen faragott kandalló volt.
A nagyterembe keletről belépve a fő helyiségek közül az első a 18 x 14 láb (5,5 m × 4,3 m) méretű könyvtár volt, amelynek falait 16. századi francia reneszánsz burkolatok borították. A szemközti oldalon a 33 x 18 láb (10,1 m × 5,5 m) méretű szalon volt. Diófából készült, Grinling Gibbons stílusában faragott lambériával. A szalon mellett volt a Louis Quinze-stílusú, 10 × 12 méteres szalon, amelyet Jules Allard tervezett és épített Párizsban. Ez a szoba segítette New Yorkban a 18. századi francia stílusú enteriőrök ízlésének kialakulását. Legfontosabb bútordarabja egy ébenfa titkár volt, amely ma a Metropolitan Museum of Artban található, és amelyet Jean Henri Riesener készített Marie Antoinette számára a Château de Saint-Cloudban. A szalon középpontja a mennyezet volt, amelyet Paul-Jacques-Aimé Baudry mitológiai jelenetekkel festett. Ő nemrégiben a Palais Garnier számára készített mennyezetfestményeket. A szalonon túl volt a 6,1 m × 8,2 m-es reggelizőszoba és a hozzá tartozó komornyik kamra. A nagyterem nyugati végén lépett be az ember a díszterembe. A 15 m × 11 m-es (50 x 35 láb) és két emelet magas terem a ház legnagyobb terme volt. A terem gótikus stílusú volt, hét láb magas lambériával, amelyet Caen kőfalazat koronázott. A szoba egyik végében egy hatalmas kettős kandalló volt, márvány kariatidákkal, amelyek Karl Bitter tölgyfából faragott felüljáróját támasztották alá. A kandallóegyüttest egy második emeleti galéria koronázta. A terem másik végében egy zenészgaléria volt. A dísztermet egy nagyméretű, Eugène Oudinot által készített ólomüveg ablak világította meg.