Kiterjedt munkát végeztek a társadalmi-gazdasági eredményekben mutatkozó faji különbségek okainak magyarázatára és a különbségek megszüntetésére irányuló hatékony szakpolitikai megoldások azonosítására. E kutatások egyik érdekes ága a jellegzetesen fekete név birtoklása és az iskolai és munkaerő-piaci sikerek közötti összefüggéseket dokumentálta. A modern bizonyítékok azt sugallják, hogy ezeket a hatásokat két nagyon különböző mechanizmus hajtja, amelyek drámaian eltérő politikai következményekkel járnak a faji egyenlőtlenségek tekintetében.
Az első mechanizmus annak a következménye, hogy a jellegzetesen fekete nevű egyének átlagosan alacsonyabb társadalmi-gazdasági státuszú háztartásokból származnak. A fekete nevek ilyenkor a gyermekkori körülmények helyettesítőjeként szolgálnak, amelyek erősen befolyásolják az eredményeket. Ezt hangsúlyozza Fryer és Levitt (2004) munkája, amely dokumentálja, hogy míg a fekete nevek korrelálnak az alacsonyabb jövedelemmel, az egyedülálló anyaság nagyobb valószínűségével, az alacsony születési súlyú gyermekek születésével és a rosszabb felnőttkori eredmények számos más mutatójával, ezek az összefüggések nagyrészt eltűnnek, amint az egyén gyermekkori körülményeit kontrollálják. Fryer és Levitt szavaival élve, ezek az eredmények arra utalnak, hogy “a fekete név viselése elsősorban következménye, nem pedig oka a szegénységnek”.
A második mechanizmus a diszkrimináció: a potenciális munkaadók, bírálók, tanárok és mások a keresztnevük alapján másként bánnak az egyénekkel. Bertrand és Mullainathan (2004) azt találta, hogy a fehér hangzású nevű személyek 50%-kal több visszahívást kapnak az interjúkra, mint a fekete hangzású nevű személyek. Ginther és munkatársai (2011) bizonyítékokat mutatnak be a Nemzeti Egészségügyi Intézetek támogatásainak értékelése során a pályázók nevén alapuló faji és etnikai asszociációk alapján történő megkülönböztetésre. Milkman és munkatársai (2012) a leendő doktoranduszoknak adott professzori válaszokban a nevek alapján történő faji (és nemi) megkülönböztetés mintáit találják. Figlio (2005) azt sugallja, hogy a név alapján történő megkülönböztetés még korábban történik: a tanárok alacsonyabb elvárásokat támasztanak a fekete nevű tanulókkal szemben, és ezek az alacsonyabb elvárások alacsonyabb teszteredményekben mutatkoznak meg.
A fekete nevek eredetéről szóló hagyományos vélekedés
A megkülönböztető fekete nevek okainak és következményeinek dokumentálása során a meglévő szakirodalom azt állította, hogy ezek kifejezetten modern jelenségek. A fekete nevek megkülönböztető jellege az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején ugrásszerűen megnőtt. Ebben az időszakban ezek a nevek csak gyenge korrelációt mutattak a társadalmi-gazdasági státusszal. Az 1970-es években azonban a megkülönböztető fekete nevek és a negatív társadalmi-gazdasági eredmények közötti korreláció erőssége drámaian megnőtt (Fryer és Levitt 2004).
A hagyományos narratíva szerint a megkülönböztető fekete nevek a polgárjogi mozgalomból erednek. A tudósok különösen azt állították, hogy a megkülönböztető fekete nevek felemelkedése a Black Power mozgalomnak és az 1990-es évek későbbi fekete kulturális mozgalmának tulajdonítható, mint a fekete kultúra megerősítésének és elfogadásának egy módja, összhangban Akerlof és Kranton (2000) társadalmi identitás gazdasági modelljével.
A fekete nevek történetének friss áttekintése
A fekete névadási mintákra vonatkozó bizonyítékok nagyrészt a modern társadalombiztosítási, születési anyakönyvi és kórházi adatokból származnak. Ezeknek az adatforrásoknak a hozzáférhetősége az utóbbi évtizedekre, lényegében az 1960-as évektől kezdve korlátozódik. Következésképpen a jellegzetesen fekete nevek eredetének magyarázatai a modern történetekre összpontosítottak.
A történelmi népszámlálási és halálozási nyilvántartások digitalizálásával ma már lehetőség van arra, hogy a nevek és eredmények nagy mintáit több mint egy évszázadra visszamenőleg megvizsgáljuk, hogy teszteljük, vajon a fekete nevek valóban modern jelenségek-e, vagy sokkal régebbi történelmi gyökereik vannak. Cook és munkatársai (2014) Illinois, Alabama és Észak-Karolina történelmi szövetségi népszámlálási nyilvántartásai és halotti anyakönyvi kivonatai alapján azonosítottak egy sor olyan nevet, amelyek a fekete férfiak körében gyakoriak, és amelyeket a fehér férfiakhoz képest aránytalanul sok fekete férfi visel. Ezekből a feljegyzésekből kiderül, hogy jellegzetesen fekete nevek már jóval a polgárjogi mozgalom előtt is léteztek. Valójában a 20. század elején a kifejezetten fekete nevet viselő fekete férfiak aránya hasonló a század végén a kifejezetten fekete nevet viselő férfiak arányához. Amint az 1. táblázat mutatja, maguk a megkülönböztetetten fekete nevek azonban meglehetősen eltérőek.
1. táblázat. Jellegzetesen fekete nevek, múlt és jelen
Megjegyzések: a 20. század végi nevek a Bertrand és Mullainathan (2004) által használt fekete férfinevek, a 19. század végi és 20. század eleji nevek a Cook et al. (2014) adatai.
A Bertrand és Mullainathan (2004) által azonosított nevek az 1. táblázatban hasonlóak a Fryer és Levitt (2004) által találtakhoz. Más modern tanulmányok által azonosított nevek a fekete nevek növekvő egyediségére, az aposztrófok használatára és az alacsony gyakoriságú mássalhangzók használatára összpontosítottak (Figlio 2005). A történelmi jellegzetesen fekete nevek meglehetősen különböznek ezektől a modern nevektől. A történelmi nevek azon jellemzői, amelyek kiemelkednek, a bibliai nevek és a hatalmat jelző nevek – mint például a Prince, King vagy Freeman – gyakorisága. A történelmi megkülönböztető fekete nevek eltérő jellege felveti a kérdést, hogy vajon eltérő következményekkel is jártak-e viselőik számára. megjegyzések – a 20. század végi nevek a Bertrand és Mullainathan (2004) által használt fekete férfinevek, a 19. század végi és a 20. század eleji nevek pedig Cook et al. (2014) forrásai.
A fekete nevek történelmi előnyei
A történelmi megkülönböztető fekete nevek következményeinek értékelésére ugyanazok a halotti bizonyítványok nyújtanak lehetőséget, amelyek segítségével a történelmi megkülönböztető fekete nevek azonosíthatók. A közvetlenül a halotti anyakönyvi kivonatokból elérhető halálozási életkor részben az egyén egész életére vonatkozó társadalmi-gazdasági státusz terméke. Mint ilyen, lehetőséget nyújt annak értékelésére, hogy a megkülönböztető fekete név birtoklása előnyökkel vagy hátrányokkal járt-e egy olyan történelmi kontextusban, ahol a modern egészségügyi eredmények, az iskolázottsági eredmények és a munkaerő-piaci eredmények mérése nem áll rendelkezésre.
1. ábra. Várható élettartam, fekete férfiak és fekete nevek: 1802-1970
Forrás:
Megjegyzés: Az évszámok: 1908-59, AL’ 1916-47, IL; 1802-1910, MO; 1910-70, NC.
Az 1. ábra az alabamai, illinois-i, missouri és észak-karolinai fekete férfiak várható élettartamát mutatja az adott államok halotti anyakönyvi kivonatai alapján. A fekete népességen belül szembetűnő előnye van a jellegzetesen fekete név birtoklásának. A kifejezetten fekete névvel rendelkezők átlagosan 4 évvel (Észak-Karolina) és 11 évvel (Missouri) tovább élnek, mint azok, akiknek nincs kifejezetten fekete nevük. Ezek a különbségek akkor is fennmaradnak, ha az időbeli tendenciákat kontrolláljuk, a megkülönböztető fekete név 2,5 és 7,5 évvel hosszabbítja meg az életet (Cook et al. 2015). Míg ezek a különbségek a hosszú élettartamban nagyok és jelentősek a felnőttek esetében, a korai életkorban nem léteznek – a fekete név birtoklásának nincs következetes hatása a csecsemő- vagy gyermekhalandóságra a négy államban. Ez arra utal, hogy a jellegzetesen fekete név előnyei az egyén élete során halmozódtak fel.
A fekete nevek feltűnően eltérő történelmi hatásai kérdéseket vetnek fel a nevek és az azokat kiváltó családi és közösségi körülmények hatásairól. Míg a modern fekete nevek a modern empirikus tanulmányokban albatroszként jelennek meg az őket viselők nyakán, akár azért, mert a fekete nevet kapók rosszabb társadalmi-gazdasági körülmények közül származnak, akár azért, mert életük későbbi szakaszában diszkriminációval szembesülnek, addig a történelmi fekete nevek az egyén élete során felhalmozódó nagy előnyt közvetítettek. Az egyik lehetséges magyarázat a történelmi fekete nevek jellegében rejlik. Ezek gyakran bibliai nevekből merítenek, vagy a hatalmat jelzik. Azzal a bizonyítékkal együtt, hogy a nevek gyakran apáról fiúra szálltak, ezek a névjellemzők arra utalnak, hogy a jellegzetesen fekete névvel rendelkezők erősebb családi, egyházi vagy közösségi kapcsolatokkal rendelkezhettek. Ezek az erősebb társadalmi hálózatok segíthetnek az egyénnek abban, hogy egész életében átvészelje a negatív sokkhatásokat, ami végül sokkal jobb hosszú távú eredményekhez vezethet, amint azt Cook (2011, 2012) kimutatta.
Ez és más hipotézisek empirikus tesztelése ijesztő, de szükséges jövőbeli feladat. Most, hogy tudjuk, hogy a múltban léteztek megkülönböztető fekete nevek, megvizsgálhatjuk az eredményekre gyakorolt hatásukat. A történelmi és modern fekete nevek hatásainak további tanulmányozása segíteni fog a család, a faji jelzők és a hosszú távú eredmények közötti kölcsönhatások feltárásában. Ezeknek az összefüggéseknek a megértése megalapozhatja az eredményességben fennálló faji különbségek csökkentésére irányuló hatékonyabb politikát.
Akerlof, G A, and R E Kranton (2000), “Economics and Identity”, Quarterly Journal of Economics: 715-753.
Bertrand, M, and S Mullainathan (2004), “Are Emily and Greg More Employable Than Lakisha and Jamal? A Field Experiment on Labor Market Discrimination”, The American Economic Review 94(4): 991-1013.
Cook, L D (2011), “Inventing Social Capital: Evidence from African American Inventors, 1843-1930”, Explorations in Economic History 48: 4: 507-518, december.
Cook, L D (2012), “Overcoming Discrimination by Consumers during the Age of Segregation: The Example of Garrett Morgan”, Business History Review 86: 2, nyár.
Cook, L D, T D Logan és J M Parman (2014), “Distinctively Black Names in the American Past”, Explorations in Economic History 53: 64-82.
Cook, L D, T D Logan és J M Parman (2015), “The Mortality Consequences of Distinctively Black Names”, Explorations in Economic History.
Figlio, D N (2005), “Names, Expectations and the Black-White Test Score Gap, No. w11195, National Bureau of Economic Research.
Fryer Jr, R G, and S D Levitt (2004), “The Causes and Consequences of Distinctively Black Names”, The Quarterly Journal of Economics: 767-805.
Ginther, D K, W T Schaffer, J Schnell, B Masimore, F Liu, L L Haak és R Kington (2011), “Race, Ethnicity, and NIH Awards”, Science 333: 1015-1019.
Milkman, K L, M Akinola és D Chugh (2012), “Temporal Distance and Discrimination: An Audit Study in Academia”, Psychological Science 23: 710-717.