A pszichiátria tanszék docense, Cinnamon Bloss az alakuló konferencián bemutatta “Géntechnológia az Aranyállamban” című kutatását. Photos by Patrick Hennessey/UC San Diego Division of Arts and Humanities.
A UC San Diego gyakorlati etikai intézete nyitókonferenciát rendez a génmeghajtási technológia hatásairól
A UC San Diego gyakorlati etikai intézete megtartotta a génmeghajtások etikai és társadalmi hatásairól szóló nyitókonferenciáját, amelyen vezető tudósok és etikusok vettek részt, akik azon dolgoznak, hogy jobban megértsük, mi történik, ha – és nem ha – a géntechnológia egyre általánosabbá válik.
A jövőben évente megrendezésre kerülő konferencia átfogó célja a géntechnológiával kapcsolatos etikai kérdések kutatásának fejlesztése és előmozdítása, különös hangsúlyt fektetve az etikusok, tudósok és politikai döntéshozók közötti tanácskozás elősegítésére: ez az intézet küldetésének kulcsfontosságú eleme.
John H. Evans, a Gyakorlati Etikai Intézet társigazgatója és a Tata Chancellor’s Chair in Social Sciences.
“Körülöttünk mindenütt a tudósok új tényeket fedeznek fel a természeti világról az emberiség jobbá tételének végső céljával, de honnan fogjuk tudni, hogy ezek közül az új technológiák közül melyik fogja valóban az életünk jobbá tételét eredményezni? Ezt az információt nem kaphatjuk meg magától a tudománytól, a társadalomra kell tekintenünk” – mondta John H. Evans, a Gyakorlati Etikai Intézet társigazgatója és a Tata Chancellor’s Chair in Social Sciences.
Evans az interdiszciplináris intézetet Craig Callender filozófiaprofesszorral együtt vezeti, aki szerint a UC San Diego gyorsan a génmeghajtási technológia, valamint a használatukkal kapcsolatos társadalmi viták globális központjává vált. A május 9-10-i konferenciát az egyetem Tata Institute for Genetics and Society nevű intézetével közösen tartották, amely a UC San Diego, az indiai székhelyű filantróp Tata Trusts és az indiai Bangalore-ban található Institute for Stem Cell Biology and Regenerative Medicine közötti partnerség.
“A Tata embereinek és a Biológiai Tudományok Osztályának vezetőinek előrelátásának köszönhetően egyszerre teremtettünk vitát ennek a technológiának a társadalmi következményeiről és etikájáról” – mondta Evans. “A célunk az, hogy elősegítsük a génmeghajtási alkalmazásokról szóló vitát általánosabban, és úgy érezzük, hogy független vitát kell folytatni az ezzel a technológiával kapcsolatos összes erőfeszítésről világszerte.”
A kétnapos konferencia csütörtökön egy nyilvános előadással és vitával kezdődött, amelyet Ronald Sandler, a Northeastern University Filozófia és Vallás Tanszékének elnöke és Etikai Intézetük igazgatója vezetett. Sandler a génmeghajtásoknak a környezetvédelemre való felhasználására összpontosított.
A résztvevő kutatók május 10-én három panelben tartottak előadást, és mindegyik után vita következett.
“sokkal erősebbek, mint a korábbi technológiák, abban az értelemben, hogy egyre többféleképpen és egyre könnyebben módosíthatja az ember szándékosan a biológiai világot genomikai szinten”. Ami közel sem fejlődik ilyen gyorsan, az a képesség, hogy elemezzük és értékeljük e technológiák természetvédelmi kontextusban való alkalmazásának jelentőségét” – mondta Sandler, aki elismerte, hogy izgalmas volt megosztani ezeket a gondolatokat az ország vezető genetikai etikusaival.
A természetvédelmi erőfeszítésekben Sandler elmondta, hogy a technológia, beleértve a génszerkesztést a CRISPR segítségével, az asszisztált reprodukciót, a szintetikus biológiát és a genomikát, valamint a génmeghajtásokat, számos alkalmazási lehetőséget kínál: többek között klónozás, genetikai mentés, kihalásmentesítés, invazív kártevők felszámolása, asszisztált adaptáció és mesterséges betegségekkel szembeni ellenállás.
Sandler előadása sok vitát váltott ki a közösségben, mivel megalapozta a géntechnológia által nyújtott új természetvédelmi lehetőségekhez kapcsolódó etikai kérdések teljes körének meghatározását. Mint mondta, a lényeg nem az volt, hogy támogassuk vagy ellenezzük ezeket a technológiákat, hanem inkább az, hogy megmutassuk, hogy a vita során “megfontoltság és óvatosság indokolt”.
Ronald Sandler, a Northeastern Egyetemről tartotta a konferencia plenáris beszédét.
A következő napon tíz kutató mutatta be munkájának elemeit, majd három panelbeszélgetés következett a meghívott résztvevőkkel. Ramya Rajagopalan, az Institute for Practical Ethics kutatója áttekintést adott a génmeghajtásokkal, értékekkel és etikával kapcsolatos folyamatos munkájáról, míg Daniel Callies és Amy Zhou posztdoktori ösztöndíjasok a biotechnológia priorizálásával, illetve a génmeghajtási technológia három érdekeltje közötti kockázat megértésével kapcsolatos kutatásukat ismertették.
A Rajagopalan, Callies és Zhou mellett az intézet több vendégkutatót is fogad, és jelenleg két PhD-ösztöndíjasa van: Hailey Kwon, a Filozófia Tanszék végzős hallgatója és Riley Taitingfong a Kommunikáció Tanszékről.
“Nemcsak a génmeghajtások etikájának területét bővítjük és fejlesztjük, hanem egy nagyon élénk kutatói közösséget építünk, amely az orvostudomány és a globális egészségügy, az éghajlatváltozás és a természetvédelem, a nagy adatok és az emberi fejlődés új eszközeit vizsgálja” – mondta Callender.
Az intézet emellett számos magvető támogatással támogatja a tudományos kutatást, olyan projekteket finanszírozva, amelyek a kemény tudomány és az etika találkozását vizsgálják. A UC San Diego Halicioğlu Adattudományi Intézettel és a Társadalomtudományi Osztállyal közösen februárban rendezték meg az Algoritmusok és a nagy adatok etikai és politikai vonatkozásai című konferenciát.
A Bölcsészettudományi Osztály az orvosi felfedezések, a tudományos kutatás és a technológiai újítások terén tapasztalható fejlődés fontos kérdéseivel foglalkozik a Gyakorlati Etikai Intézet révén, amely az osztály egyik kiemelt kezdeményezése. A 2017-ben a UC San Diegón belül interdiszciplináris kutatási egységként megalakult intézet célja a társadalmilag felelős tudomány és politika megteremtése.
Balról Ramya Rajagopalan, Ronald Sandler, John H. Evans, Daniel Callies, Amy Zhou, Craig Callender és Suresh Subramani, a Tata Institute for Genetics and Society globális igazgatója május 9-én.
A világ egyik legnagyobb élvonalbeli, tudományos ismeretek előállítója, az intézet lehetővé teszi a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem számára, hogy etikusok és társadalomtudósok “kéz a kézben” dolgozzanak biológusokkal, orvoskutatókkal és mérnökökkel, egymást képezve saját szakterületükön, hogy valóban minden hatást figyelembe véve fedezzék fel a legjobb utat.
“Az intézet víziója az, hogy a tudomány, a technológia és az orvostudomány társadalmi következményeinek és etikájának holisztikus elemzésével foglalkozzunk, és úgy vélem, már most az egyetem egyik legerősebb interdiszciplináris intézetét hoztuk létre” – mondta Evans, a Társadalomtudományi Részleg dékánhelyettese és a Szociológiai Tanszék professzora. “Hálásak vagyunk, hogy számos tudós, társadalomtudós és filozófus több részlegből is aktív részesei a küldetésünknek.”