K: Mi az a “jacksonista” roham?
A. A Jackson-menet, más néven Jackson-féle roham az egyszerű parciális roham egyik fajtája. Az “egyszerű” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a betegek nem veszítik el az eszméletüket. A parciális azt jelenti, hogy a kóros neuron tüzelés csak az agy egy részében történik, és ennek megfelelően a kóros mozgás vagy érzékelés csak a test egy részére korlátozódik. A Jackson-menet jellegzetességei: (1) csak a test egyik oldalán fordul elő; (2) kiszámítható mintázat szerint halad előre a rángástól vagy bizsergő érzéstől vagy gyengeségtől egy ujjban, egy nagylábujjban vagy a száj sarkában, majd néhány másodperc alatt az egész kéz, láb vagy arcizomzat felé halad.
K: Ez egy új rohamfajta?
A: Nem, nem az. Ez a parciális rohamok egy altípusa. John Hughling Jackson angol neurológus írta le 1870-ben. Jackson úgy vélte, hogy a testrészek az idegrendszer diszkrét részeiben képviseltetik magukat, beleértve az érzékelő és a motoros rendszert is. Elméletét később más neurológusok is megerősítették, amikor kimutatták az elektromos ingerlékenységet a kutya agyának egy bizonyos részében, a motoros kéregnek nevezett területen. Érdekes módon Jackson feleségének, Elizabeth Dade Jacksonnak Jackson-fokális rohama volt, mielőtt 1876-ban agyi vénás trombózisban meghalt.
K: Mik a Jackson-fokális roham egyéb jellemzői?
A: A Jackson-fokális roham általában rövid és viszonylag enyhe. Epizodikusak, jönnek és mennek. Utána nincs zavartság. Néha a betegek észre sem veszik őket. Néhány betegnél előfordulhat egy “automatizmusnak” nevezett jelenség is, mint például a kényszeres ajknyalás, a ruhák tapogatása vagy más ritmikus ujjmozdulatok. Másoknál előfordulhat fejforgatás, szemmozgás, izomgörcs, zsibbadás, bizsergés és kúszó érzés a bőrön. Hallucinációk is előfordulhatnak, amelyek lehetnek vizuálisak vagy auditívak, ami azt jelenti, hogy a betegek olyan dolgokat látnak vagy hallanak, amelyek nincsenek is ott.
K: Ha valakinek az imént említett tünetei vannak, biztosak lehetünk benne, hogy Jackson-rohamban szenved?
A: Nem, nem lehetünk biztosak benne, mert vannak olyan betegségek, amelyek utánozhatják a Jackson-rohamot. Például a migrén is járhat féltestgyengeséggel vagy érzésváltozásokkal. A stroke-ban szenvedő betegeknek is lehet egyoldali testgyengeségük vagy zsibbadásuk/csiklandozásuk. Van egy különleges típus, az úgynevezett kapszuláris figyelmeztető szindróma, amelyben a betegek ugyanazokkal a tünetekkel jelentkezhetnek, mint a Jackson-rohamban szenvedő betegek, például a test egyik oldalán a lábtól a kézig terjedő rövid, sztereotip bizsergés/zsibbadás epizódjai.
K: Hogyan lehet tehát megkülönböztetni a Jackson-rohamot a mimikáitól?
A: Ezt a tünetek jó leírása, az elektroenkefalogram (EEG) és az agyi képalkotás, például a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) segítségével lehet megtenni. Az EEG-videomonitorozás szintén hasznos lehet a diagnózis felállításában.
K: Hogyan kezeljük a Jackson-márkát?
A: Önmagában nem feltétlenül igényelnek görcsoldó gyógyszereket, mivel a tünetek ennyire enyhék és rövidek. A legtöbb Jackson-rohamban szenvedő betegnek azonban súlyosabb rohamai is vannak, beleértve a teljes görcsöket is. A rohamok egy olyan kiváltó ok megnyilvánulásai is lehetnek, amely önmagában is kezelést igényelhet, mint például egy daganat.
K: Egyéb tanácsok azoknak, akik aggódnak a Jackson-rohamok miatt?
A: A Jackson-rohamok a fokális (lokalizált) epilepsziában szenvedő betegeknél előforduló rohamok egy típusa. Beszéljen neurológusával vagy epileptológusával a tüneteiről. Szerezzen egyértelmű diagnózist, és beszéljen neurológusával vagy epileptológusával a megfelelő kezelési tervről.