Tuberkulózis

A vér köhögése vagy köpködése a tuberkulózis egyik tünete.

Mi a tuberkulózis? Halálos?

A tuberkulózis egy olyan fertőző betegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis vagy Koch-bacillus nevű, a gomba és a baktérium jellemzőit egyaránt hordozó szervezet okoz. Olyan mikroorganizmusról van szó, amely köhögés, köptetés vagy akár beszéd útján könnyen átadható egyik emberről a másikra, mivel e folyamatok során apró mikrokapszulák, úgynevezett Pflügge-cseppek képződnek, amelyekben a fertőző ágens utazik.

Bár a tuberkulózis leggyakoribb és történelmileg legjelentősebb formája a tüdő érintettsége, ritkább esetekben más szerveket és rendszereket is érinthet, valamint az egész szervezetben elterjedhet.

Ki lehet érintett?

A Mycobacterium tuberculosis mikroorganizmussal való érintkezés nagyon gyakori az élet első éveiben, és általában ez az érintkezés nem jelent betegséget, mivel immunrendszerünk azonnal megfékezi ezt a kórokozót, amely azonban a szervezetben marad, mint egy lehetséges mag, amely a jövőben növekedni fog, ha immunvédelmünk csökken. Ez a bacillusnak kitett embereknek csak 10%-ánál fordul elő.

Vannak-e kockázati tényezői a tuberkulózisnak, és hogyan terjed?

Amint fentebb kifejtettük, minden olyan tényező, amely az immunitás csökkenését befolyásolja, a tuberkulózis kockázati tényezőjének számít. Különösen a következőket említhetjük:

  • HIV-fertőzés: jelenleg a HIV-hez társuló immunhiány (AIDS) kialakulása a tuberkulózis legfontosabb kockázati tényezője.
  • Immunszuppresszív kezelések: az olyan kórképekben, mint a vérrák (többek között leukémiák, limfómák), immunológiai betegségek (kortikoidok) vagy reumatológiai betegségek esetén alkalmazott gyógyszerek alaphelyzetet teremtenek a Mycobacterium mikroorganizmus “fészkeinek” kikeléséhez és a kezdeti tüdőszóródás és ezzel együtt a tuberkulózis betegség kialakulásához.
  • Életkor: Az öregedés gyakran jár együtt olyan problémákkal, mint immunitásunk csökkent teljesítménye, ezért az idősebb kor kockázati tényezőnek tekinthető. Az életkori spektrum másik végén a gyermekek szintén nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
  • Alkoholizmus, alultápláltság vagy drogfüggőség: az ilyen betegségben szenvedő betegeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki.
  • Zsúfolt körülmények, szegénység és alultápláltság: ezek azt jelentik, hogy a veszélyeztetettek nagyobb kitettséget és csökkent immunműködést szenvedhetnek el, és ennek következtében megnő a kockázat. Ez a helyzet még mindig nagyon gyakori a menekülttáborokban vagy a háború sújtotta régiókban.

Milyen tünetei vannak?

A tuberkulózis leggyakoribb formája a tüdőtuberkulózis, bár előfordulhat csont-, urogenitális és meningeális tuberkulózis is. Létezik az egész szervezetben elterjedt formája is.
Itt a tüdőtuberkulózis tüneteire összpontosítunk, amely fázisokban alakul ki:

  • 1.
  • 2. Reaktiváció vagy posztprimer tuberkulózis: hirtelenebben jelentkezhet.

A tüdőtuberkulózis leggyakoribb tünetei mindkét esetben:

  • A testhőmérséklet emelkedése.
  • 3 hétnél tovább tartó produktív köhögés.
  • Fokozatos fogyás: független lehet, vagy étvágytalansággal társulhat.
  • Fokozódó fáradékonyság.

Ez utóbbi három jel fokozódhat, és kachektikus képhez (extrém alultápláltság, fáradtság, gyengeség…) vezethet, ha a betegséget nem ismerik fel és nem kezelik megfelelően.
Ez is jelentkezhet:

  • magas láz.
  • Mellkasi fájdalom: a mellhártya érintettsége okozza (fiatalokban gyakoribb).
  • Vér kilökődésével járó kilökődés: ezt hemoptízisnek nevezik, innen a szinonima vagy a tézis kifejezés, amelyet történelmileg a tuberkulózisra használtak.
  • Ez néha gyakorlatilag észrevétlenül zajlik, éjszakai hőemelkedéssel vagy alacsony lázzal, illetve hidegrázás és fáradtság érzésével. A tuberkulózis ezért olyan diagnózis, amelyet megmagyarázhatatlan láz vagy ismeretlen eredetű láz esetén figyelembe kell venni.

Hogyan diagnosztizálják a tuberkulózist?

A tüdőtuberkulózis diagnózisa a Mycobacterium vagy Koch-bacillusok jelenlétének kimutatásán alapul a köpetben, a köpetürítés után a szájon át felköhögött váladékban, és mellkasröntgent is végeznek.

Létezik egy külön bőrpróba is, az úgynevezett Mantoux-teszt, amely azt próbálja megállapítani, hogy a beteg kapcsolatba került-e Mycobacterium tuberculosis baktériummal. PPD-nek is nevezik, mivel a személy bőrén végzik, a szervezet egy inaktív részével beoltva azt. Ha a beteg érintkezésben volt, és nem veszítette el az immunitását, a bőrön jelentős reakciót fog mutatni egy vörös kör formájában, amelyet meg kell mérni. Ha a bőrpír mérete nagyobb, mint 5 mm, a teszt pozitívnak tekinthető, és az illető nem csak kapcsolatba került a fertőző ágenssel, hanem az még mindig jelen van a tüdőben.

Hogyan kezelik, és vannak-e következményei a tuberkulózisnak?

A kockázati tényezőkkel rendelkező, pozitív Mantoux-teszttel rendelkező embereket és azokat, akik kevesebb mint 2 évvel ezelőtt kerültek először kapcsolatba a Mycobacterium tuberculosis baktériummal, kezelni kell, hogy “kiirtják” a fertőző ágenst a tüdejükből, hogy elkerüljék annak jövőbeli újraéledésének és a betegség kialakulásának kockázatát.

A tuberkulózis megelőzésére szolgáló kezelés általában egyetlen gyógyszert használ, míg a tuberkulózis elleni kezelés legalább három gyógyszer kombinációját igényli. Mindkét esetben ezek a terápiák hosszú ideig (több mint 6 hónapig) elhúzódnak, és a Mycobacterium “megfoghatatlan” természete miatt szigorúan és maximális betartással kell őket végezni. Ebben az értelemben – az antibiotikumokhoz hasonlóan – a kezelés nem megfelelő betartása vagy a gyógyszeres kezelés idő előtti elhagyása is hozzájárul a rezisztencia kialakulásához.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.