Trivalens influenza vakcina (osztott vírus, inaktivált) nagy dózisú

Farmakoterápiás csoport: Gyógyszerkategória: Influenza elleni vakcina, ATC-kód: J07BB.

Hatásmechanizmus

Az influenzavírusfertőzést követő influenzaszerű megbetegedés és annak szövődményei.

A trivalens influenza vakcina (osztott vírus, inaktivált) nagy dózisban 2-3 héten belül humorális antitesteket indukál a hemagglutininek ellen. Ezek az antitestek semlegesítik az influenzavírusokat.

A hemagglutininin gátlás (HAI) antitesttiterek inaktivált influenzavírus vakcinával történő oltás utáni specifikus szintjét nem hozták összefüggésbe az influenzabetegséggel szembeni védelemmel, de a HAI antitesttitereket a vakcina aktivitásának mérésére használták. Néhány humán provokációs vizsgálatban az ≥1:40-es HAI-antitesttiter az alanyok akár 50%-ánál az influenzaszerű megbetegedéssel szembeni védelemmel járt együtt.

Az évenkénti influenza elleni védőoltás azért ajánlott, mert az oltást követő évben az immunitás csökken, és mert az influenzavírus keringő törzsei évről évre változnak.

A trivalens influenza vakcina (osztott vírusú, inaktivált) nagy dózisát két pivotális vizsgálatban hasonlították össze a három törzs mindegyikéből 15 mikrogramm standard dózist tartalmazó azonos vakcinával ) 65 éves és idősebb felnőttek körében.

Pivotal immunogenitási vizsgálat (FIM05)

A FIM05 egy többközpontú, randomizált, kettős vak kontrollált vizsgálat volt, amelyet az Egyesült Államokban végeztek. A vizsgálat célja az volt, hogy bizonyítsa a nagy dózisú vakcina fölényét a standard dózisú vakcinával szemben, a szerokonverziós arányok és a GMT-arányok alapján értékelve. A nagy dózisú vakcina jobb immunválaszt váltott ki a 2 A törzsre, és nem rosszabb immunválaszt mutatott a B törzsre, mint a standard dózisú vakcina.

1. táblázat: Immunogenitási elemzés 28 nappal a vakcina beadása után.vakcinázás után ≥ 65 éves felnőtteknél

.

Nagy dózisú vakcina

N=2576

Standard dózisú vakcina

N=1275

Szerokonverziós arány

Influenza törzs

n/M

SC arány %

(95% CI)

n/M

SC rate1 %

(95% CI)

% Difference2

TIV-HD mínusz TIV-SD

(95% CI)

H1N1

(46.59; 50.53)

(20.83; 25.58)

(22.38; 28.46)

H3N2

(67.26; 70.90)

(47.91; 53.53)

(15.08; 21.69)

B

(39.82; 43.71)

(27.41; 32.57)

(8.63; 15.00)

GMT arányok

Influenza törzs

M

.

GMT

(95% CI)

M

GMT

(95% CI)

GMTR3

TIV-

GMTR3

TIV-HD/TIV-SD

(95% CI)

H1N1

(111.41; 120.34)

(63.65; 71.13)

(1.61; 1.84)

H3N2

(583.54; 635.30)

(310.44; 356.05)

(1.70; 1.98)

B

(66.60; 71.60)

(49.48; 55.35)

(1.24; 1.41)

N az immunogenitást elemző készletben szereplő alanyok száma

n az egyes törzsek esetében szerokonverziót elért alanyok száma

M az adott törzs esetében mind az oltás előtti, mind az oltás utáni szerológiai eredményekkel rendelkező alanyok száma (szerokonverzió), vagy érvényes szerológiai eredményt (GMT), beleértve a <LLOQ (alsó mennyiségi meghatározási határérték)

1 szerokonverzióval jelentett eredményeket is: Azon alanyok esetében, akiknél az oltás előtti 0. napi titer <10 (1/dil): Titere ≥40 (1/dil) a 28. napon; olyan alanyok esetében, akiknél a 0. napon az oltás előtti titer ≥10 (1/dil): ≥4-szeres titernövekedés a 28. napon

2 Felsőbbrendűség egy vírustörzs esetében: A szerokonverziós arányok (HD mínusz SD) különbségére vonatkozó 95%-os CI alsó határa >10%

3 Felsőség egy vírustörzs esetében: a GMT arányra (HD/SD) vonatkozó 95%-os CI alsó határa >1.5

Súlyos hatékonysági vizsgálat (FIM12)

A FIM12 egy többközpontú, kettős vak hatékonysági vizsgálat volt, amelyet az Egyesült Államokban és Kanadában végeztek, és amelyben az alanyokat randomizálták (1:1), hogy a nagy dózisú vagy a standard dózisú vakcinát kapják. A vizsgálatot két influenzaszezonon keresztül (2011-2012 és 2012-2013) végezték, hogy felmérjék a laboratóriumban igazolt, bármely influenzavírus-típus/alattípus által okozott influenza előfordulását, elsődleges végpontként az influenzaszerű megbetegedéssel (ILI) összefüggésben.

A résztvevőket aktív és passzív megfigyeléssel figyelték a légúti megbetegedések előfordulását, az oltást követő 2 héttel kezdődően körülbelül 7 hónapon keresztül. A légúti megbetegedés epizódját követően orrgarati tamponmintákat gyűjtöttek elemzés céljából; a támadási arányokat és a vakcina hatékonyságát kiszámították. Az elsődleges végpontra vonatkozó, előre meghatározott statisztikai fölényességi kritérium (a vakcina hatékonyságának 2 oldalú 95%-os CI alsó határa a nagy dózisú vakcina esetében a standard dózisú vakcinához képest > 9,1%) teljesült.

2. táblázat: Az influenzaszerű megbetegedések megelőzésére szolgáló vakcina relatív hatékonysága ≥ 65 éves felnőtteknél

Nagy dózisú vakcina

Nb=15,892

nc (%)

Standard dózisú vakcina

Nb=15,911

nc (%)

Relatív

hatékonyság

% (95% CI)

Laboratóriumban megerősített influenza által okozott:

– Bármilyen típusú/alattitípusú

227 (1.43)

300 (1.89)

24.2 (9.7; 36.5)

– A vakcinában lévőhöz hasonló vírustörzsek

73 (0.46)

113 (0.71)

35.3 (12.4; 52.5)

aA következő légúti tünetek közül legalább az egyik előfordulása: torokfájás, köhögés, köpettermelés, sípoló légzés vagy légzési nehézség; egyidejűleg a következő szisztémás tünetek vagy tünetek közül legalább egy: hőmérséklet >37.2°C, hidegrázás, fáradtság, fejfájás vagy izomfájdalom

bN az oltott résztvevők száma a hatékonysági értékelések per protokoll elemzési készletében

cn a protokollban meghatározott, laboratóriumilag megerősített influenzaszerű betegségben szenvedő résztvevők száma

dLaboratóriumilag megerősített: kultúrával vagy polimeráz-lánc-reakcióval megerősített

ePrimer végpont

Hatékonysági vizsgálatok

Randomizált klinikai vizsgálat

A 2013-14-es influenzaszezonban 53 008, 65 éves vagy idősebb amerikai idősotthoni lakoson végeztek klaszteres, randomizált, kontrollált vizsgálatot a Medicare-követelések felhasználásával (Gravenstein S et al., Lancet Respir Med, 2017;5(9):738-46). A légúti megbetegedések miatti kórházi felvételek előfordulása (elsődleges kimeneti eredmény) szignifikánsan, 12,7%-kal (p=0,023) csökkent a nagy dózisú vakcinát kapott lakók csoportjában a normál dózisú vakcinacsoportba tartozó lakókhoz képest. A nagy dózisú vakcina szintén szignifikánsan, 20,9%-kal (p=0,013) csökkentette a tüdőgyulladás miatti kórházi felvételeket és 8,5%-kal (p=0,0028) az összes kórházi felvételeket a standard dózisú vakcinához képest.

megfigyeléses vizsgálatok

A nagy dózisú vakcinák hatékonyságát a standard dózisú vakcinákkal szemben egy retrospektív adatbázis-vizsgálatban értékelték 6 millió amerikai Medicare-jogosult körében, akiket 2 influenzaszezon során közösségi gyógyszertárakban oltottak be (Shay DK et al, J Infect Dis, 2017;215:510-7). Az elsődleges kimeneti eredmény az influenza utáni halálozás volt, amelyet úgy definiáltak, hogy az influenza diagnózisával ellátott, fekvőbeteg kórházi kezelésre vagy sürgősségi osztályon tett Medicare-igénylést követő 30 napon belül bekövetkezett haláleset. Összességében a nagy dózisú vakcina 24,0%-kal (95%-os CI: 0,6-41,8) hatékonyabb volt az influenza utáni halálozás megelőzésében, és 18,6%-kal (95%-os CI: 14,1-22,9) hatékonyabb volt az influenza miatti kórházi kezelés megelőzésében, mint a standard dózisú influenza elleni vakcina mindkét szezonban (2012-2013 és 2013-2014) együttvéve.

A Veterans Health Administration 65 éves és idősebb betegek retrospektív, illesztett, kohorszvizsgálata a 2015-2016-os influenzaszezonban (Young Xu et al, J Infect Dis., 2018;217(11):1718-27) a nagy dózisú (n=24 682) vakcina relatív hatékonyságát 25%-os (95% CI, 2-43%) arányt mutatott ki a standard dózisú vakcinákkal szemben (n=49 091) az alapjául szolgáló influenza vagy tüdőgyulladás diagnózissal járó kórházi kezelés megelőzésében (elsődleges kimenet).

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.