Cél: A szédülés/vertigo fontos közegészségügyi kérdés, különösen az idős betegek esetében. Az izolált szédülést/vertigót neurológiai hiányosságok nélkül ritkán tekintették érrendszeri eredetű tünetnek/jelnek. A közelmúltban egyes tanulmányok azt sugallták, hogy a helyzeti szédülés és az izolált szédülés vagy szédülés esetén, ha az etiológia nem egyértelmű, vaszkuláris eredetre kell gondolni. Ebben a tanulmányban megpróbáltuk körülhatárolni a szédülés/szédülés és a stroke kockázati tényezőinek összefüggését.
Módszerek: Felnőtt alanyokat gyűjtöttünk össze, akik saját költségükön részesültek agyi egészségügyi szűrővizsgálatban. Minden alanyon agyi mágneses rezonanciás képalkotó vizsgálatot (MRI), mágneses rezonancia angiográfiát (MRA) és carotis duplexet végeztek. Minden alany fő panaszait, testmagasságát, testsúlyát, derékkörfogatát és vérnyomását rögzítettük. A legtöbbjük vérvizsgálatot kapott, beleértve az éhgyomri cukrot, az összkoleszterint, az alacsony sűrűségű lipoproteint, a nagy sűrűségű lipoproteint (HDL), a triglicerideket és a húgysavat (UA). Elemezték a szédülés/vertigo és a vérvizsgálati adatok, a vérnyomás, a testtömegindex (BMI), a derékkörfogat, a metabolikus szindróma, a karotisz duplex, a csendes agyi infarktus, a leukoaraiosis és az MRA közötti összefüggéseket.
Eredmények: A kizárás után 210 alanyból összesen 170-et gyűjtöttek össze. Az elemzés kimutatta, hogy a szédülés/szédülés szignifikáns korrelációt mutatott az életkorral, az UA , a BMI-vel, a férfiak HDL-értékével és a nők derékkörfogatával. Ezek közül a női derékkörfogat mutatta a legnagyobb statisztikai szignifikanciát (P = 0,001). Az agyi MRI-n mért leukoaraiózis szintén szoros kapcsolatban állt a szédüléssel/vertigóval.
Következtetés: Körültekintő vizsgálat és megközelítés után ismeretlen etiológiájú szédülő betegeknél vaszkuláris eredetre kell gondolni.