A török (Türkçe), a legnyugatibb török nyelv, az altaji nyelvcsalád török ágához tartozik. Az összes türk nyelv közül ezt beszélik a legtöbben. A török és más oguz nyelvek, mint az azerbajdzsáni,türkmén és kazah nyelvek között jelentős mértékű a kölcsönös érthetőség.
Státusz
A török Törökország hivatalos nyelve, ahol 67 millió ember beszéli első és további 350 000 ember második nyelvként (Ethnologue). A görög mellett Ciprus hivatalos nyelve is. A többi törökül beszélő 35 különböző országban él Európában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Amerikában (Ethnologue). Ezen országok többsége a korábban az Oszmán Birodalom által uralt terület része volt. A török nyelvet beszélők világméretű népességét különböző becslések szerint akár 71 millió emberre is becsülik( Ethnologue).
Dialektusok
A török nyelvnek számos dialektusa van. Az Ethnologue felsorolja a danubiai, dinleri, edirnei, eskisehiri, gaziantepi, karamanli, razgrádi, ruméliai, urfai nyelvjárásokat. A modern standard török az ország legnagyobb városában, Isztambulban beszélt változaton alapul.
Szerkezet
Hangrendszer
A töröknek 28 fonémája van, azaz olyan hangok, amelyek a szó jelentésében különbséget tesznek. A nyelv hangrendszerét a magánhangzó-harmónia jellemzi, egyfajta fonológiai folyamat, amely megszabja, hogy mely magánhangzók találhatók egymás közelében egy szóban. Kétféle magánhangzó létezik: az elülső magánhangzók, amelyek a száj elülső részén keletkeznek, pl. /i/, /e/, és a hátsó magánhangzók, amelyek a száj hátsó részén keletkeznek, pl. /a/, /u/, /o/. A török anyanyelvű szavak vagy csak az összes elülső, vagy csak az összes hátsó magánhangzót tartalmazhatják, és minden utótagnak meg kell felelnie a szóban őket megelőző szótag magánhangzójának. Például a szó elején lévő magánhangzó a szó többi magánhangzójának asszimilációját okozza, pl. a törökben az ev- ‘ház + -ler ‘többes szám’ az evler ‘házak’, a çocuk- ‘gyerek’ + -ler ‘többes szám’ az çocuklar ‘gyerekek’. Az első példában az evlerben minden magánhangzó elülső magánhangzó. A második példában a çocuklar összes magánhangzója hátsó magánhangzó.
Magánhangzók
A török nyelvben nyolc magánhangzó-fonéma van. A kerekítetlen és a kerekített elülső és hátsó magánhangzók között kontraszt van. A lekerekített magánhangzókat lekerekített, előrenyúló ajkakkal produkálják.
| Közép | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Close |
i
|
y
|
ɨ
|
u
|
||||
| Close-mid |
e
|
ø
|
o
|
|||||
| Open |
a
|
- /y/ = második magánhangzó a szoborban
- /ø/ nincs megfelelője az angolban
Mássalhangzók
A törökben 20 mássalhangzófonéma van. A szavak elején nincsenek mássalhangzóhalmazok. A véghangok, a frikatívumok és az affrikáták végállásban devoicedek, pl, kitabi ‘könyv’ (akkuzatív esetben), de kitap ‘könyv’ (nominatív esetben).
|
Dental/Alveoláris
|
|||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Stops | hangtalan |
p
|
t
|
c
|
k
|
||||||||
| hangos |
b
|
d
|
ɟ
|
g
|
|||||||||
| Frikatívok | hangtalan |
f
|
s
|
ʃ
|
h
|
||||||||
| hangos |
v
|
z
|
ʒ
|
||||||||||
| Affricates | hangtalan | ||||||||||||
| hangtalan | |||||||||||||
| Nazális |
m
|
n
|
|||||||||||
| Tap |
ɾ
|
||||||||||||
| Laterális |
l
|
||||||||||||
| Approximáns | z | z | z | z | z |
j
|
z | z |
- /ʃ/ = sh a boltban
- /ʒ/ = s a látásban
- /c, ɟ/ nincs megfelelője az angolban
- /j/ = y in yet
hangsúly
A török szavakban a hangsúly általában az utolsó szótagra kerül.
Grammatika
Mint minden török nyelv, a török is agglutináló, azaz, a nyelvtani kapcsolatokat a törzsekhez csatolt utótagok jelzik. Nincsenek előtagok. Az utótag és a jelentés között egy-az-egyhez kapcsolat van, ezért az utótagok egymás után sorakoznak, ami esetenként hosszú szavakat eredményez. Sorrendjükre különböző szabályok vonatkoznak. A török nyelv egyes nyelvtani kapcsolatok jelölésére nem prepozíciókat, hanem posztpozíciókat használ.
Főnévi igenév
- A török főnevek számát (egyes és többes szám) jelölik.
- Nincs kifejezett nyelvtani nem: az o névmás ‘ő’-t, ‘nő’-t vagy ‘ez’-t jelent.
- Hat eset van: nominativus, genitivus, dativus, akkusativus, lokativus, ablativus. Az eseteket flektáló utótagok jelölik.Ezeket az igék és a posztpozíciók szabályozzák.
- Nincsenek cikkelyek.
Az igekötők
Az igék személyben és számban megegyeznek az alanyukkal. A következő nyelvtani kategóriákkal rendelkeznek:
- két szám: egyes és többes szám;
- három személy: 1., 2., 3.;
- öt hangnem: indikatív, kétes, imperatívusz, kondicionális, konjunktív;
- két hangnem: aktív és passzív, a passzív tranzitív és intranzitív passzív igék különböző alakjaival;
- három idő: jelen, múlt, jövő;
- evidencia, amely mindig szükséges, és amely jelzi, hogy létezik-e bizonyíték egy adott állításra. A török nyelv megkülönbözteti a közvetlen (közvetlenül közölt) és a közvetett (közvetve közölt) információt.
Szótagolás
A török mondatokban a szórend általában alany-tárgy-ige. Azonban más sorrend is lehetséges, olyan diskurzusorientált szempontoktól függően, mint például a hangsúly.
Szótár
A nyelv és a nyelvi reform forró politikai kérdés Törökországban. Küzdelem folyik az anyanyelvi török lexikon hívei és azok között, akik egy modern, nagyszámú nyugat-európai kölcsönszót tartalmazó szókincs használatát támogatják. A vallási kiadványok továbbra is az arab és perzsa hatású török nyelvváltozatot használják. Az iszlám újjáéledése az utóbbi években azt eredményezte, hogy számos iszlám szó bekerült a modern beszélt török nyelvbe.A nyelv nagymértékben kölcsönzött az arabból és a perzsából, és újabban a nyugat-európai nyelvekből is.
Az alábbiakban néhány gyakori török szó és kifejezés található.
| Hello | Merhaba |
| Good bye | Hoşça kalın |
| Köszönöm | Teşekkür ederim |
| Kérem | Lütfen |
| Bocsánat. me | Affedersiniz |
| Yes | Evet |
| No | hayır |
| Férfi | Adam |
| Nő | Kadın |
Az alábbi török számjegyek 1-10.
|
1
|
2
|
3
|
4
|
5
|
6
|
7
|
8
|
9
|
10
|
|
bir
|
iki
|
üç
|
dört
|
beş
|
altı
|
yedi
|
sekiz
|
dokuz
|
on
|
Írás
A török nyelvet az 1928-ban Atatürk Törökország európaizálására irányuló törekvésének részeként elfogadott római ábécé adaptált változatával írják. Ezt megelőzően a török nyelvet a 15. században elfogadott arab írással írták. A 15. század előtt a török nyelvet az ujgur írásmóddal írták. Musztafa Kemal, aki később az Atatürk ‘a törökök atyja’ nevet kapta, számos reformot hajtott végre, amelyek hozzájárultak Törökország modernizálásához, beleértve az arab írás felváltását a római írással, és a nyelv megtisztítását az arab és 
perzsa szavaktól.
A modern török ábécé 29 betűből áll. A következő betűket a török hangok ábrázolásához igazították: Ç, Ğ, I, İ, Ö, Ş és Ü. Az ábécé az alábbiakban olvasható.
|
A a
|
B b
|
C c
|
Ç ç
|
D d
|
E e
|
F f
|
G g
|
Ğ ğ
|
H h
|
L l
|
I ı
|
İ i
|
J j
|
K k
|
|
L l
|
M m
|
N n
|
O o
|
Ö ö
|
P p
|
R r
|
S s
|
Ş ş
|
T t
|
U u
|
Ü ü
|
V v
|
Y y
|
Z z
|
Nézzük meg az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1. cikkét törökül.
1. cikk
Minden ember szabadon és egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel vannak felruházva, és egymás iránt a testvériség szellemében kell viselkedniük.
Tudtad?
Az angol nyelv számos szót kölcsönzött a törökből, többnyire más nyelvek útján. Ezek között vannak a következők:
| baklava | baklava |
| Balkán | balkán ‘hegylánc’ |
| bulgur | bulgur ‘darált búza’ |
| kaftán | kaftán ‘hosszú tunika’ |
| kozák | kvázi ‘kalandor, gerilla, nomád’, a qaz ‘vándorolni’ |
| divan | divan |
| horde | ordu ‘tábor, sereg’ |
| oda | oda ‘szoba’ |
| (shish)kebab | şişkebap, a şiş ‘nyárs’ + kebap ‘sült hús’ |
| turbán | tülbent ‘géz, muszlin, tüll’ |
| yogurt | yogurt |
Nehézség
Milyen nehéz megtanulni törökül?A török nyelv az angolul beszélők számára a II. kategóriába tartozik a nehézségi szint szempontjából.