tömeges kihalás

A geológiai időskála viszonylag rövid időintervallumán belül nagyszámú faj kihalása. A fosszilis feljegyzések több, talán akár 20 tömeges kihalásra is utalnak a fanerozoikum eonjának körülbelül 570 millió évvel ezelőtti kezdete óta. Az ilyen kihalások radikális változásokat okoznak a kőzetek jellegzetes fosszíliakészletében, ami a geológusok által a rétegek elnevezésében is tükröződik. Ezért a tömeges kihalások gyakran jelzik a geológiai rétegek és a megfelelő geológiai időintervallumok közötti határokat. A legnagyobb tömeges kihalások a perm időszak végén (kb. 248 millió évvel ezelőtt) következtek be, amikor az összes tengeri gerinctelen nemzetség több mint 80%-a eltűnt (beleértve a trilobitákat is), valamint a kréta időszak végén (65 millió évvel ezelőtt), amikor az összes nemzetség mintegy 50%-a kihalt, beleértve gyakorlatilag az összes dinoszauruszt (lásd Alvarez esemény). A Föld élővilágában bekövetkező ilyen kataklizmikus változások mélyreható hatással vannak az evolúció menetére, például azáltal, hogy üres ökológiai réseket hagynak maguk után, amelyekbe a túlélő csoportok terjeszkedhetnek és sugározhatnak. Lásd a függeléket.