A patkányok vékony farkú, közepes méretű rágcsálók, amelyek Ázsiából és Ausztráliából származnak, de ma már az egész világon megtalálhatók. Az “igazi patkányok” a Rattus nemzetség tagjai, de más rágcsálók nemzetségeit is patkányként emlegetik, és sok közös jellemzőjük van. A patkányok abban különböznek az egerektől, hogy nagyobbak, hosszabb, vékonyabb testtel és hosszú lábakkal rendelkeznek.
Méret
Az Integrált Taxonómiai Információs Rendszer (ITIS) szerint több mint 60 patkányfaj létezik, vagyis minden méretben előfordulnak. Az Encyclopedia Britannica szerint jellemzően 5 hüvelyk (12 centiméter), vagy annál hosszabbak. A legnagyobb faj a Bosavi gyapjas patkány, amelyet 2009-ben fedeztek fel Pápua Új-Guinea esőerdeiben (és még nincs tudományos neve). Körülbelül akkora, mint egy macska – az orrtól a farokig 32,2 hüvelyk (82 cm), és körülbelül 3,3 fontot nyom. (1,5 kilogramm) a CNN szerint. Az egyik legkisebb patkány az Osgood-féle vietnami patkány. Általában 5 és 7 hüvelyk (12 és 17 cm) hosszú.
Az Australian Broadcasting Corp. szerint a hím patkányokat bakoknak, a nőstényeket szukáknak nevezik. A csecsemőket kölyköknek vagy cicáknak nevezik. A patkányok egy csoportját pajkosnak nevezik.
Élőhely
A patkányok az egész világon megtalálhatók. Például a rizsföld-patkány Délkelet-Ázsiában, az ausztrál mocsári patkány Kelet-Ausztráliában, a norvég patkány, más néven barna patkány pedig az Antarktisz kivételével a világ minden kontinensén megtalálható – olvasható a Michigani Egyetem Animal Diversity Web oldalán.
A barna és a házipatkány a legelterjedtebb patkányok a világon, mivel az elmúlt évszázadok során minden országba hajóval jutottak el. A házipatkányok jellemzően a melegebb éghajlatot kedvelik, míg a barna patkányok a mérsékelt éghajlaton élnek. Jellemzően mindenhol élnek, ahol ember él. Sok patkányfaj fákon is él.
Életmód
A patkányok általában azért élnek, hogy táplálkozzanak és párosodjanak. A legtöbb patkány éjszakai életmódot folytat, bár a barna patkány gyakran ébren van éjjel-nappal.
A patkányok általában falkának nevezett csoportokban maradnak együtt. Új falkák akkor jönnek létre, amikor egy hím és egy nőstény önállóan elindulnak, és olyan területen fészkelnek, ahol még nincs falkájuk. A barna patkányokat általában a falka legnagyobb hímje vezeti. Más patkányok falkájában több domináns hím vagy nőstény is lehet.
Táplálkozás
A patkányok mindenevők, de sokan a húst részesítik előnyben, ha kapnak. A házi és barna patkányok általában az embert használják elsődleges táplálékforrásként. Átkutatják a szemetet, vagy megesznek minden védtelenül hagyott élelmet.
A patkányok arról is ismertek, hogy gabonát esznek vagy rovarokat, vízi élőlényeket, például csigákat, halakat és kagylókat, kis madarakat, emlősöket és hüllőket is megölnek táplálékul. Más patkányok, mint például a szulawesi fehérfarkú patkány és a Hoffman-patkány, az Encyclopedia Britannica szerint a vegetáriánus vásárt, például a magvakat és a gyümölcsöket kedvelik.
Utódok
A patkányok utódaik születése előtt fészket építenek minden olyan anyagból, amelyet a környékről össze lehet gyűjteni, beleértve az ágakat, füvet, szemetet és papírt. Ezeket a fészkeket általában hasadékokban, korhadó fákban vagy épületekben építik.
A patkányok általánosságban véve babagyártó gépek. A nőstény patkányok hat óra alatt körülbelül 500-szor képesek párosodni, a barna patkányok pedig akár 2000 utódot is létrehozhatnak egy év alatt – írja a Discover Magazine. A barna patkányoknak egyszerre akár 22 kölyke is lehet, bár a nyolc vagy kilenc inkább az átlag. A trópusi patkányoknak általában csak egy-hat kicsinye születik egyszerre.
A 21-26 napos vemhességi idő után születnek a kicsik, amelyek súlya mindössze 6-8 gramm körül mozog, az Amerikai Patkány- és Egérszövetség szerint. Három hónapos korára a barna patkány készen áll a szaporodásra. A patkányok általában két-három évig élnek. A legtöbb házipatkány – 91-97 százalékuk – életük első évében elpusztul a Michigani Egyetem szerint.
Osztályozás/taxonómia
Itt a patkányok taxonómiája az ITIS szerint:
- Királyság: Állatvilág
- Alrendszer: Állatvilág (Animalia)
- Alrend: Bilateria
- Infraközösség: Bilateria
- Félvilág:
- Törzs: Chordata
- Altörzs: Vertebrata
- Féltörzs: Gnathostomata
- Főosztály: Gnathostomata
- Főosztály: Tetrapoda
- Class: Mammalia
- Alosztály: Eutheria
- Rend: Rodentia
- Alrend: Myomorpha
- Főcsalád: Muroidea
- Family: Muridae
- Subfamily: Murinae
- Genus: Rattus
A fajok közé tartoznak:
- Rattus argentiventer – rizsföldpatkány
- Rattus hoffmanni – Hoffmann’s Sulawesi rat
- Rattus lutreolus – ausztrál mocsárpatkány
- Rattus norvegicus – norvég patkány, vagy barna patkány
- Rattus osgoodi – Osgood vietnami patkány
- Rattus rattus – házipatkány, vagy fekete patkány
- Rattus xanthurus – Northeastern Xanthurus rat, vagy Sulawesi white-tailed rat
Conservation status
A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 16 patkányfaj szerepel a Veszélyeztetett fajok vörös listáján. Az élőhelyük elvesztése és a populációk csökkenése miatt kihalással fenyegetettnek tekintik őket.
Majdnem veszélyeztetett
- Rattus elaphinus (Sula-szigetvilág patkánya)
- Rattus feliceus (Tüskés Seram-szigeti patkány)
- Rattus jobiensis (Yapen-patkány)
Veszélyeztetett
- Rattus hoogerwerfi (Hoogerwerf szumátrai patkány)
- Rattus palmarum (Zelebor nikobári patkány)
- Rattus richardsoni (Glacier rat)
- Rattus satarae (Sahyadris erdei patkány)
- Rattus stoicus (Andaman rat)
- Rattus xanthurus (Northeastern Xanthurus rat)
Veszélyeztetett
- Rattus burrus (Miller’s Nicobar rat)
- Rattus hainaldi (Hainald’s Flores Island rat)
- Rattus lugens (Mentawai Archipelago rat)
- Rattus montanus (Sri Lankan mountain rat)
- Rattus montanus (Sri Lankan mountain rat)
- Rattus hainaldi (Hainald’s Flores Island rat)
- Rattus lugens (Mentawai Archipelago rat) rat)
- Rattus ranjiniae (Ranjini’s field rat)
- Rattus simalurensis (Simalur Archipelago rat)
- Rattus vandeuseni (Van Deusen’s rat)
Egyéb tények
A barna és házipatkányok számos emlőst tettek, madár- és hüllőfajokat, különösen az óceáni szigeteken, az Encyclopedia Britannica szerint. Az emberek között is terjesztettek betegségeket, köztük a bubópestist.
A patkányok azonban nem csak rosszak. A barna patkányokat laboratóriumokban használják kutatásra. A Biomedikai Kutatási Alapítvány szerint a laboratóriumi állatok 95 százaléka egér és patkány.
A Discover Magazine szerint a patkányok elülső fogai évente 4,5-5,5 hüvelyk (11-14 cm) hosszúra nőnek.