EssentialEdit
Az esszenciális tápanyag olyan tápanyag, amely a normál élettani működéshez szükséges, és amelyet a szervezetben nem lehet szintetizálni – sem egyáltalán, sem megfelelő mennyiségben -, ezért táplálékforrásból kell beszerezni. A vízen kívül, amely az emlősökben általánosan szükséges a homeosztázis fenntartásához, az esszenciális tápanyagok nélkülözhetetlenek a különböző sejtanyagcsere-folyamatokhoz és; a szövetek és szervek fenntartásához és működéséhez. Az ember esetében kilenc aminosav, két zsírsav, tizenhárom vitamin és tizenöt ásványi anyag számít esszenciális tápanyagnak. Ezen kívül számos olyan molekula van, amelyet feltételesen esszenciális tápanyagnak tekintenek, mivel bizonyos fejlődési és kóros állapotokban nélkülözhetetlenek.
AminosavakSzerkesztés
Az esszenciális aminosav olyan aminosav, amelyre egy szervezetnek szüksége van, de nem képes de novo szintetizálni, ezért azt a táplálékkal kell biztosítani. A húsz standard fehérjealkotó aminosav közül kilencet az ember nem tud endogén módon szintetizálni: fenilalanin, valin, treonin, triptofán, metionin, leucin, izoleucin, lizin és hisztidin.
ZsírsavakSzerkesztés
Az esszenciális zsírsavak (EFA-k) olyan zsírsavak, amelyeket az embereknek és más állatoknak be kell venniük, mert a szervezetnek szüksége van rájuk az egészséghez, de nem tudja szintetizálni őket. Csak két zsírsavról ismert, hogy az ember számára esszenciális: az alfa-linolénsav (omega-3 zsírsav) és a linolsav (omega-6 zsírsav).
VitaminokSzerkesztés
A vitaminok a szervezet számára nélkülözhetetlen szerves molekulák, amelyek nem tartoznak az aminosavak vagy a zsírsavak közé. Általában enzimkofaktorként, anyagcsere-szabályozóként vagy antioxidánsként működnek. Az embernek tizenhárom vitaminra van szüksége az étrendjében, amelyek többsége valójában rokon molekulák csoportja (pl. az E-vitamin magában foglalja a tokoferolokat és a tokotrienolokat): A-, C-, D-, E-, K-vitamin, tiamin (B1), riboflavin (B2), niacin (B3), pantoténsav (B5), B6-vitamin (pl. piridoxin), biotin (B7), folsav (B9) és kobalamin (B12). A D-vitamin szükséglete feltételes, mivel azok az emberek, akik elegendő ultraibolya fénynek vannak kitéve, akár napfényből, akár mesterséges forrásból, a bőrben szintetizálják a D-vitamint.
Ásványi anyagokSzerkesztés
Az ásványi anyagok az élethez nélkülözhetetlen exogén kémiai elemek. Bár a négy elem: a szén, a hidrogén, az oxigén és a nitrogén nélkülözhetetlen az élethez, ezek olyan bőségesen megtalálhatóak az ételekben és italokban, hogy ezeket nem tekintik tápanyagoknak, és ásványi anyagként nincs ajánlott bevitelük. A nitrogénszükségletet a nitrogéntartalmú aminosavakból álló fehérjékre meghatározott követelmények fedezik. A kén alapvető fontosságú, de szintén nincs ajánlott bevitel. Ehelyett a kéntartalmú aminosavak, a metionin és a cisztein ajánlott bevitelét határozták meg.
Az ember számára esszenciális tápelemek, az ajánlott étrendi bevitel sorrendjében (tömegben kifejezve) a következők: kálium, klorid, nátrium, kalcium, foszfor, magnézium, vas, cink, mangán, réz, jód, króm, molibdén, szelén és kobalt (utóbbi a B12-vitamin összetevőjeként). Vannak más ásványi anyagok is, amelyek egyes növények és állatok számára esszenciálisak, de az ember számára nem feltétlenül szükségesek, mint például a bór és a szilícium.
Feltételesen esszenciálisSzerkesztés
A feltételesen esszenciális tápanyagok olyan bizonyos szerves molekulák, amelyeket egy szervezet általában képes szintetizálni, de bizonyos körülmények között nem elegendő mennyiségben. Embereknél ilyen körülmények közé tartozik a koraszülés, a korlátozott tápanyagbevitel, a gyors növekedés és bizonyos betegségállapotok. A kolin, az inozitol, a taurin, az arginin, a glutamin és a nukleotidok feltételesen esszenciálisnak minősülnek, és különösen fontosak az újszülöttkori táplálkozásban és anyagcserében.
Nem esszenciálisSzerkesztés
A nem esszenciális tápanyagok az élelmiszerekben található olyan anyagok, amelyek jelentős hatással lehetnek az egészségre. Az oldhatatlan élelmi rostok nem szívódnak fel az emberi emésztőrendszerben, de fontosak a bélmozgás terjedelmének fenntartásában a székrekedés elkerülése érdekében. Az oldható rostokat a vastagbélben található baktériumok képesek metabolizálni. Az oldható rostokat úgy forgalmazzák, mint amelyek prebiotikus funkciót töltenek be, és azt állítják, hogy elősegítik az “egészséges” bélbaktériumok fejlődését. Az oldható rostok bakteriális metabolizmusa rövid szénláncú zsírsavakat, például vajsavat is termel, amelyek felszívódhatnak a bélsejtekbe táplálék-energiaforrásként.
Nem tápanyagokSzerkesztés
Az etanol (C2H5OH) nem esszenciális tápanyag, de grammonként körülbelül 29 kilojoule (7 kilokalória) táplálék-energiát biztosít. A szeszes italok (vodka, gin, rum stb.) esetében az Egyesült Államokban egy standard adag 44 milliliter (1 1 1⁄2 amerikai folyékony uncia), ami 40%-os etanol (80 proof) esetén 14 gramm és 410 kJ (98 kcal). 50%-os alkoholtartalom esetén 17,5 gramm és 513 kJ (122,5 kcal). A bor és a sör hasonló mennyiségű etanolt tartalmaz 150 és 350 ml-es (5 és 12 US fl oz) adagokban, de ezek az italok az etanoltól eltérő összetevőkből is hozzájárulnak az élelmiszerekkel történő energiabevitelhez. Egy 150 ml (5 US fl oz) boradag 420-540 kJ-t (100-130 kcal) tartalmaz. Egy 350 ml (12 US fl oz) söradag 400-840 kJ-t (95-200 kcal) tartalmaz. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma szerint az NHANES 2013-2014-es felmérések alapján a 20 éves és idősebb nők átlagosan 6,8 gramm alkoholt fogyasztanak naponta, a férfiak pedig átlagosan 15,5 grammot naponta. Figyelmen kívül hagyva ezen italok alkoholmentes hozzájárulását, az etanol átlagos hozzájárulása a napi élelmiszerenergia-bevitelhez 200 és 450 kJ (48 és 108 kcal). Az alkoholtartalmú italokat üres kalóriatartalmú élelmiszereknek tekintik, mert bár energiát szolgáltatnak, nem járulnak hozzá alapvető tápanyagokhoz.
A definíció szerint a fitokémiai anyagok közé tartozik az ehető növények összes táplálkozási és nem táplálkozási összetevője. Táplálkozási alkotórészek közé tartoznak a provitamin A karotinoidok, míg a tápanyag nélküliek közé a különféle polifenolok, flavonoidok, rezveratrol és lignánok – amelyekről gyakran állítják, hogy antioxidáns hatásúak -, amelyek számos növényi élelmiszerben jelen vannak. Számos fitokémiai vegyület előzetes kutatások tárgyát képezi az emberi betegségekre és egészségre gyakorolt lehetséges hatásaik tekintetében. Az in vivo kevéssé meghatározott tulajdonságokkal rendelkező vegyületek tápanyag-státuszának minősítése azonban az, hogy először meg kell határozni egy étrendi referencia-beviteli szintet, hogy lehetővé váljon az élelmiszerek pontos címkézése, ami a legtöbb olyan fitokémiai anyag esetében, amelyekről azt állítják, hogy antioxidáns hatású tápanyagok, nem állapítottak meg ilyen feltételt.