Személyiségleltárak

A személyiségleltár egy kérdőív vagy más szabványosított eszköz, amelynek célja, hogy feltárja az egyén jellemének vagy pszichológiai felépítésének aspektusait. Segít feltárni a válaszadó személyiségjegyeit. A személyiségleltáraknak több típusa létezik – némelyikük általános személyiségleltár, némelyikük pedig specifikusabb abból a szempontból, hogy mit kíván felmérni – autonómia, kontrollhelyzet és így tovább!

A személyiségleltárakat számos célra használják, többek között egyéni tanácsadásra, párkapcsolati tanácsadásra, szervezetfejlesztésre, tehetséggondozásra, pályaválasztásra, pályamódosításra és így tovább. A legtöbb ismert és elismert személyiségleltár világosan meghatározza a rendeltetését, és csak a rendeltetésüknek megfelelő célra szabad használni őket.

Személy szerint úgy vélem, hogy a személyiségleltárak kiváló eszközök, amelyek értékes betekintést nyújtanak a saját személyiségünkről. Rendkívül hasznosak lehetnek, ha konstruktívan használjuk őket a karriertervezésben vagy az életcélok elérésében, beleértve a szakmai és személyes kapcsolatok harmóniáját is.

Három fontos személyiségleltárt tárgyalok ebben a cikkben.

(1) 16 személyiségtényező – 16 PF

A brit & amerikai pszichológus, Raymond Cattell (1905-1998) a személyiségen belüli pszichológiai struktúra több évtizedes pszichometriai kutatását követően kifejlesztette a 16 személyiségtényezőt (népszerű nevén 16 PF). Ez az egyik viszonylag régebbi és elismert személyiségleltár, amelyet a klinikai pszichológusok és más szakemberek, köztük a HR szakemberek is használnak.

Meg kell jegyezni, hogy a 16 PF a vonásokhoz fér hozzá, és a típusokkal ellentétben nem dichotómiák – az egyént nem sorolják be a két egymást kizáró kategória egyikébe, hanem az e faktorokra kapott pontszáma jelzi, hogy hová hajlik. A magas pontszám és az alacsony pontszám a faktor két szélsőértékét jelzi. Például a melegség faktor alacsony pontszáma zárkózott és távolságtartó személyt jelez, míg a magas pontszám melegszívű és gondoskodó személyt. A legtöbb egyéni pontszám e 16 faktor bármelyikénél a két szélsőérték között van.

A 16 PF az egyén tizenhat elsődleges személyiségvonását (más néven forrásvonását) értékeli, amelyeket személyiségfaktoroknak nevezünk, és amelyeket az alábbiakban felsoroltam.

1. Melegség – Ez a faktor jelzi, hogy a személy mennyire tartózkodó, személytelen (alacsony pontszám) vagy gondoskodó és melegszívű (magas pontszám).
2. Érvelés – Ez a faktor a személy kognitív képességeit és intellektusát mutatja. Az alacsony pontszám és a magas pontszám alacsonyabb képességet, illetve magasabb képességet jelez.
3. Érzelmi stabilitás – Ez azt mutatja, hogy stresszes körülmények között mennyire befolyásolják a személyt az érzelmek.
4. Dominancia – Ez a faktor az együttműködés, a konfliktuskerülés vagy a domináns és erőszakos viselkedés mértékét jelzi.
5. Élénkség – Azt jelzi, hogy a személy mennyire visszafogott, komoly vagy spontán & lelkes.
6. Szabálytudatosság – Ez a faktor az egyén konformitásának/megfelelésének mértékét jelzi. Megmutatja, hogy a személy hogyan viszonyul a tekintélyhez, és mennyire valószínű, hogy betartja a szabályokat.
7. Szociális bátorság – Jelzi, hogy a személy mennyire félénk, félénk vagy szociálisan bátor és kifelé forduló.
8. Érzékenység – Ez a faktor a személy együttérzésének, gyengédségének vagy keménységének és objektivitásának mértékét mutatja.
9. Éberség – Azt jelzi, hogy a személy mennyire gyanútlan, bizakodó vagy éber és szkeptikus.
10. Absztraktság – Ez a faktor arra utal, hogy a személy mennyire földhözragadt, gyakorlatias vagy ötletorientált és fantáziadús. Az alacsonyabb pontszámok itt inkább gyakorlatias megközelítést, míg a magas pontszámok fantáziadús jelleget jeleznek.
11. Magánosság – Ez a faktor azt jelzi, hogy a személy mennyire őszinte, nyílt (alacsony pontszám) vagy nem feltáró és diszkrét (magas pontszám).
12. Félelem – Ez a faktor a személy önbizalmának vagy önbizalomhiányának mértékét jelzi.
13. Nyitottság a változásra – Ez a faktor azt jelzi, hogy a személy mennyire konvencionális, a megszokotthoz ragaszkodó vagy alkalmazkodó és kísérletező.
14. Önállóság – Azt jelzi, hogy a személy mennyire affiliatív (csoportorientált) vagy individualista.
15. Perfekcionizmus – Ez a tényező az impulzivitás, a rendezetlenséggel szembeni tolerancia vagy a szervezett viselkedés és az önfegyelem mértékét jelzi.
16. Feszültség – Ez a faktor azt jelzi, hogy a személy mennyire nyugodt, türelmes vagy mennyire hajtott és türelmetlen.

A fent említett 16 PF-jellemző a személyiség alapvető szerkezeti elemeinek feltárására összpontosító többéves faktorelemző kutatás eredménye. A 16 PF rendkívül hasznos és átfogó mérőeszköz a normál tartományú személyiség értékelésére. Cattell természettudományos hátterének köszönhetően (1926-ban kémia BS, majd 1929-ben PhD fokozatot szerzett pszichológiából a Cambridge-i Egyetemen), a 16 PF erős tudományos alapokkal rendelkezik, és szilárd empirikus kutatásokon alapul. A 16 PF kutatás 1974 óta több mint 2000 publikációt tartalmaz.

Raymond Cattell tudományos módszereket akart alkalmazni az emberi személyiség feltérképezetlen területén, hogy felfedezze a személyiség alapelemeit. Úgy vélte, hogy az olyan emberi tulajdonságok, mint a kreativitás, a tekintélyelvűség, az altruizmus vagy a vezetői képességek megjósolhatók ezekből az alapvető személyiségjegyekből; ahogyan a Víz = H2O! (Végül is kémia szakos hallgató volt! :p) Cattell faktorelemzéssel (a sok változót magában foglaló összetett jelenségek mögött meghúzódó tényezők megtalálásának folyamata) azonosította a felszíni vonásokat (vagy másodlagos vonásokat/tényezőket) és a forrásvonásokat (vagy elsődleges vonásokat/tényezőket), ahogyan ő nevezte őket. A felszíni vonások egymással összefüggő forrásvonások csoportjait, a forrásvonások pedig a személyiség mögöttes struktúráját képviselik. Cattell a forrásvonásokat sokkal fontosabbnak tartotta a személyiség megértésében, mint a felszíni vonásokat. Az azonosított forrásjellemzők lettek a fentiekben felsorolt 16 PF modell elsődleges alapjai.

A 16 PF folyamatosan frissítette magát, és az 1949-es első megjelenése óta négy felülvizsgálaton ment keresztül, az utolsó felülvizsgálat 1993-ban volt. Így annak ellenére, hogy viszonylag régebbi mérőeszköz, még ma is releváns és elfogadott.

A 16 elsődleges személyiségvonás (más néven forrásvonás) csoportosítva alkotja az úgynevezett globális vagy másodlagos tényezőket (más néven felszíni vonásokat). Így a másodlagos/felszíni vonás Extroverzió/Introverzió a következő, egymással összefüggő elsődleges (forrás) vonások csoportja: Szociális merészség, Élénkség, Melegség, Magányosság és Önbizalom. A felszíni tulajdonságokat alkotó forrásjellemzők csoportosítását az alábbi ábrán ábrázoltam –

Az is érdekes, hogy a 16 PF leltárban hogyan jelennek meg az emberek különböző csoportjai. Az alábbi kép egy mérföldkőnek számító tanulmány, amely bemutatja, hogy a kreatív művészek, írók alacsony pontszámot érnek el a melegség és a perfekcionizmus (önkontroll) skálán, de meglehetősen magas pontszámot érnek el az intelligencia, valamint az érzékenység terén. A pilóták viszont nem olyan érzékenyek, mint ez a kettő, de magas pontszámot érnek el a perfekcionizmus (önkontroll) skálán, és meglehetősen nyugodt egyének; ahogyan azt a szakmájuk megköveteli tőlük.”

Az egyes személyiségjegyek meglehetősen fontosak a szakmaválasztásnál. Amikor egyénekkel találkozom személyes tanácsadás céljából, arra bátorítom őket, hogy igazítsák a munkájukat ahhoz, akik valójában ők maguk! A személyiségleltárak rendkívül hasznosnak bizonyulnak abban, hogy ilyen betekintést nyerjünk valódi énünkbe.

Az írók, kreatív művészek és pilóták 16 személyiségtényezőjének ábrái maguktól értetődőek, és a személyiségről és a szakmáról szóló mondanivalómat igazolják.

A Raymond Cattell által készített 16 PF személyiségleltár nemcsak a saját mélyreható tudományos megalapozottsága és az a képessége miatt lenyűgöző, hogy folyamatosan naprakész és releváns; hanem az újabb és fejlettebb személyiségleltárak, mint például a Big-5, alapjául is szolgál. Ez az oka annak, hogy részletesen foglalkoztam a 16 PF-vel, és ha többet szeretne megtudni róla, tekintse meg a cikk végén található hivatkozási linkeket.

(2) A Big Five

A Big Five személyiségvonásokat Ötfaktoros modellnek (FFM) is nevezik. A személyiség öt átfogó faktorát (dimenzióját) képviseli, melyekre néha a rövidítéssel is utalnak: OCEAN, ami a következőket jelenti: Openness To Experience, Conscientiousness, Extraversion (más néven Surgency), Agreeableness és Neuroticism. Mindegyik javasolt globális faktor alatt számos korrelált és specifikusabb elsődleges faktort állítanak. Például az extraverzióról azt mondják, hogy olyan kapcsolódó tulajdonságokat foglal magában, mint a társaságkedvelés, az asszertivitás, az izgalomkeresés, a melegség, az aktivitás és a pozitív érzelmek. Mint felismerhető, ez meglehetősen hasonlít a 16 PF forrásjellemzőhöz és a felszíni jellemvonásokhoz. Ez a személyiség legújabb modellje, amelyet a pszichológusok/pszichiáterek elfogadtak.

A Big Five története igen érdekes. Az öt faktort a személyiséggel kapcsolatos jelzők és kérdőívtételek nagyszámú ön- és társjelentésének (ismét) faktorelemzésével vezették le. Gordon Allport és S. Odbert 1936-ban az akkori szótárakból mintegy 4504 olyan melléknevet vontak ki, amelyekről úgy gondolták, hogy megfigyelhető és viszonylag állandó tulajdonságokat írnak le. A hipotézis az volt, hogy a legszembetűnőbb és társadalmilag leginkább releváns egyéni különbségek a természetes nyelvben kifejezésekként kódolódnak. 1940-ben Raymond Cattell megtartotta az Allport & Odbert tanulmányából származó mellékneveket, és a szinonimákat kiiktatva mindössze 171-re csökkentette az összlétszámot. E kutatómunka alapján dolgozta ki a 16 PF kérdőívet. Később más kutatók, mint Ernest Tupes, Raymond Christal, John Digman, Lewis Goldberg és Paul Costa/Robert McCrae.

Két hasonló elméletet javasoltak –

1. The Big Five by Lewis Goldberg – A Goldberg által eredetileg javasolt öt faktor a következő volt: (extraverzió), Elfogadhatóság, Lelkiismeretesség, Érzelmi stabilitás (neuroticizmus) és Intellektualitás/képzelőerő (nyitottság).
2. Ötfaktoros modell (FFM) OCEAN by Costa & McCrae – A páros által javasolt öt faktor a következő: Nyitottság, Tudatosság, Extraverzió, Elfogadhatóság és Neuroticizmus.

Amint látjuk, van némi különbség a két elmélet által javasolt faktorok között. Az egyes kutatások részletei és a különbségek, bár meglehetősen érdekesek, meghaladják e cikk kereteit. Minden gyakorlati szempontból azonban az alább ábrázolt OCEAN-modell és az azt követő leírás használható ehhez a leltárhoz.

1. Openness To Experience – Ezt Goldberg Intellektusnak vagy Intellect/Imaginationnek is nevezi. Ez a faktor azt jelzi, hogy valaki kíváncsi, intellektuális, széles érdeklődési körrel rendelkezik, fantáziadús és éleslátó.
2. Lelkiismeretesség – Ez a faktor olyan tulajdonságokat foglal magában, mint a szervezett, szisztematikus, alapos, megbízható és jól megtervezett.
3. Extraverzió – Az extraverzió/introverzió klasszikus dimenziója, Goldberg surgency-nek nevezte. Olyan specifikusabb vonásokat foglal magában, mint a kifelé forduló, társaságkedvelő, beszédes, energikus és magabiztos.
4. Elfogadhatóság – Ez a faktor azt jelzi, hogy valaki barátságos, bizalomteljes, szimpatikus, kedves és melegszívű.
5. Neuroticizmus – Goldberg érzelmi stabilitásnak is nevezte. Ez a faktor olyan specifikusabb tulajdonságokat foglal magában, mint a szorongó, ingerlékeny és szeszélyes.

Amint láthatjuk, a Big Five faktorok mindegyike meglehetősen széles körű, és több specifikusabb tulajdonságból áll. Fontos megérteni, hogy a 16 PF-hez hasonlóan a Big Five vagy Ötfaktoros modellben (FFM) a faktorok dimenziók, nem típusok; ezért az emberek folyamatosan változnak rajtuk, a legtöbb ember a szélsőségek közé esik. Ez a teszt meglehetősen megbízható és széles körben elfogadott a kortárs pszichológusok, pszichiáterek és személyiségkutatók körében. Ezeket a faktorokat univerzálisnak tekintik a különböző kultúrákban, és ezek a faktorok 45 éven keresztül stabilak a fiatal felnőttkortól kezdve.

Ez egy olyan ritka elmélet és modell, amelyet a tudományos kutatók, a klinikusok és a személyiség megismerése iránt érdeklődő átlagemberek is nagyon jól elfogadnak. Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, mert ez egy olyan modell, amit az emberek szeretnének tudni egymásról.

(3) Myers-Briggs Type Indicator (MBTI)

A Myers-Briggs Type Indicator (MBTI) eszköz a legnépszerűbb, legszélesebb körben használt személyiségfelmérő teszt a világon, és talán az egyik legtöbbet kritizált is. Az MBTI-ről korábban már írtam egy külön bejegyzést a MyZenPath.com-on. Carl Jung Gondolkodás, Érzés, Érzékelés és Intuitív funkciókról is írtam már a MyZenPath.com-on a Személyiségelméletek között. Ennek a személyiségtípus-leltárnak több változata is elérhető, köztük a híres Keirsey Temperament Sorter David Keirsey-től vagy a Personality Style Indicator (PSI) Dr. R. C. Hogan és D. W. Champagne-tól. Mindezek a leltárak Carl Jung pszichológiai típusokról szóló elméletén alapulnak.

Az MBTI egy típus, így a vonásokkal ellentétben az emberek NEM változnak folyamatosan ezeken a típusokon; hanem ehelyett az adott dichotómiában egyik vagy másik típushoz tartoznak. Ez az egyik kritika az MBTI-vel szemben, de figyelembe kell venni, hogy a típus által jelzett preferencia lehet enyhe vagy egyértelmű preferencia. Ez analóg egy adott tulajdonság variációjával. Az is döntő fontosságú, hogy megértsük, hogy az egyéni képességek eltérhetnek az egyén pszichológiai preferenciáitól. Például sok mérnök & analitikus készséget igénylő szakembert arra képeznek ki, hogy gyakrabban használja a “gondolkodást”, bár lehet, hogy az “érzést” részesíti előnyben.

Mivel korábban már írtam az MBTI-ről, itt röviden kitérek rá. A Myers-Briggs Típusmutatót (MBTI) az anya & lánya duó, Katharine Cook Briggs és Isabel Briggs Myers fejlesztette ki. A nyolc preferencia négy preferenciapárra vagy dichotómiára oszlik az alábbiak szerint –

1. Extroverzió vagy introverzió (E/I) – Az MBTI-n az extroverzió/introverzió klasszikus dimenzióját jelöli egy preferencia. Azt jelzi, hogy valaki kifelé vagy befelé összpontosít. Az introvertáltak olyan emberek, akik a gondolatok, érzések, fantáziák, álmok stb. belső világát részesítik előnyben, míg az extrovertáltak a dolgok, emberek és tevékenységek külső világát. Az extrovertáltak számára az emberekkel való interakció energiát ad, míg az introvertáltaknak a magány ad energiát. Jung, valamint az MBTI kissé eltérően használja ezeket a kifejezéseket a hétköznapi jelentésüktől.
2. Érzékelő vagy intuitív (S/I) – Ez a preferencia azt jelzi, hogy valaki hogyan szereti feldolgozni az információkat. Az intuitív preferencia lehetőségeket képzel el arról, hogy a dolgok hogyan lehetnek, és látja a nagyobb képet és azt, hogy minden hogyan kapcsolódik egymáshoz. Az érzékelő preferencia arra összpontosít, hogy a dolgok hogyan vannak, és a tényekkel és adatokkal szó szerint foglalkozik. Az intuíció (ahogy Jung nevezi ezt a funkciót) nagy mennyiségű információ komplex integrálásából származik, nem pedig egyszerű látásból vagy hallásból, ahogy az az érzékelésnél történik. Az intuitív személy hajlamos előnyben részesíteni a tények, események összekapcsolódását és összefüggéseit, és képes elképzelni azok mintáit. Az érzékelő személy meglehetősen élénken képes észrevenni és felidézni az érzékszervi részleteket, például színeket, textúrákat, ízeket.
3. Gondolkodás vagy érzés (T/F) – Ez a preferencia arra utal, hogy valaki hogyan szeret inkább döntéseket hozni – személytelen módon, logikus gondolkodás alapján, vagy személyes értékek alapján, és hogy tettei hogyan hatnak másokra. A gondolkodó preferencia értékeli az igazságosságot, a méltányosságot, és szereti a vitát, a hibák megtalálását is. Az érző preferencia értékeli a harmóniát, a megbocsátást és a másoknak való tetszést, a legjobbat emeli ki másokban. Meg kell jegyezni, hogy a gondolkodó embereknek lehetnek érzelmeik, és igenis képesek melegszívűek és figyelmesek lenni; amikor azonban döntéshozatalról van szó, akkor a személytelen, logikus gondolkodást részesítik előnyben. Hasonlóképpen, az érzelmi preferenciával rendelkező emberek logikus gondolkodással rendelkezhetnek, és meglehetősen képesek analitikusak és racionálisak lenni; de a döntéshozatal során a szubjektív, személyes értékeken alapuló utat részesítik előnyben.
4. Ítélkező vagy észlelő (J/P) – Ez a preferencia azt jelzi, hogy valaki a lezárást (ítélkező) vagy a lehetőségek nyitva tartását (észlelő) részesíti előnyben. Mielőtt tovább magyaráznánk, fontos megjegyezni, hogy az MBTI ezt a két szót különböző értelemben használja, és nem pontosan a hétköznapi jelentésük szerint. Így azok az emberek, akik az ítélkezést részesítik előnyben az érzékeléssel szemben, nem feltétlenül ítélkezőbbek vagy kevésbé érzékelők. Az ítélő preferenciának szüksége van arra, hogy a dolgok rendezettek legyenek – általában (részletes) terveik vannak, és tiszteletben tartják a határidőket, vállalásokat. Az érzékelő preferencia szereti nyitva tartani a lehetőségeket – ők spontánok, menet közben improvizálnak, és a határidőket, kötelezettségvállalásokat rugalmasnak tekintik. érdekes módon az ítélkező emberek belsőleg érzékelők – sokkal több időt vesznek igénybe a különböző lehetőségek feltárása és értékelése, mielőtt döntenének a cselekvésükről. Ha már döntöttek, általában inkább aprólékos tervet készítenek, és azt őszintén követik. Ezzel szemben az érzékelő emberek belsőleg ítélkezőek – nem vizsgálnak fel és nem értékelnek előzetesen sok lehetőséget. Kiválasztanak egy lehetőséget, és később, a cselekvésük során javítanak vagy változtatnak rajta. Terveik rugalmasak, és szükség szerint meggondolják magukat. Ezen eredendő különbségek miatt a J/P emberek bizonyos konfliktusokba ütköznek a csapatban való munka során. Egy személyiséglátással rendelkező vezető (vagy külső beavatkozó, például tanácsadó) megfelelő preferenciákkal rendelkező különböző embereket választhat a megfelelő feladatokhoz, és segíthet nekik megérteni a különbségeket, valamint azt, hogy hogyan egészítik ki egymást.

Ezek a két preferencia és a négy dichotómia 16 MBTI-típust alkotnak (4 dichotómia, mindegyik 2 lehetőséggel: 42 = 16) olyan kódokként, mint az ENFJ, ESTP, INFJ, ISTP és így tovább. Ez a 16 típus és rövid leírásuk az alábbiakban látható (a képre kattintva nagyobb méretben is megtekinthető) –

Az MBTI típusok népszerűségére való tekintettel szó szerint több ezer oldal, illusztráció, karikatúra érhető el az interneten. Világszerte széles körben használják és elfogadják a személyes tanácsadásban, karrier-tanácsadásban, tehetséggondozásban, szervezetfejlesztésben és így tovább.”

McCrae & Costa (a fentebb ismertetett Ötfaktoros Modell javaslat) az MBTI-skálák és a Big Five személyiségkonstrukció közötti korrelációkat vizsgálta, amely szinte minden személyiség- és pszichológiai tesztben megtalálható jellemzők összessége. Vizsgálatuk adatai azt sugallták, hogy az MBTI-skálák közül négy kapcsolódik a Big Five személyiségvonásokhoz. Ezek a korrelációk azt mutatják, hogy az E-I és az S-N erősen összefügg az extraverzióval (0,74), illetve a nyitottsággal (0,72). A T-F és a J-P gyengébben kapcsolódik az elfogadhatósághoz (0,44), illetve a lelkiismeretességhez (0,49). A Big Five érzelmi stabilitás (neuroticizmus) dimenziója hiányzik az MBTI-ből.

Személy szerint az MBTI-t eléggé tanulságosnak és hasznosnak találtam a karriertervezés és az interperszonális kapcsolatok szempontjából. Mint minden más jó személyiségleltár, ez is mérhetetlenül értékes betekintést nyújt az emberről – és ha helyesen használják, valóban hatékony eszköz. Magam is használtam, és ajánlom barátaimnak és ügyfeleimnek a normál tartományú személyiség felmérésére. Sőt, arra bátorítom őket, hogy egynél több leltárt használjanak, hogy lássák, milyen különböző meglátásokat nyújthatnak, és milyen közös tényezőket/mintázatokat ismerhetnek fel ezekből a különböző jelentésekből.

A személyiségleltárak használata

Az alábbiakban mindhárom személyiségleltár linkjeit feltöltöm az engedélyezett/licencelt forrásaikból. Mindegyik személyiségleltárhoz rendelkezésre állnak ingyenes alternatívák, és néhány közülük a hivatalos forrásukhoz hasonlóan elég jó munkát végez, mint például a 16personalities.com az MBTI esetében, de néhány nem olyan jó, mint az engedélyezett változatuk (például a 16PF). Mint ilyen, az e személyiségleltárak mögött álló elméletek mindenkié, és hasonló leltárokat lehet építeni némi kutatással a köztudatban elérhető elméletekből és ismeretekből.

Az alábbiakban mindegyik személyiségleltárhoz mellékeltem egy-egy ingyenes alternatívát –

• A 16 PF kérdőív – Hivatalos 16 PF vagy ingyenes alternatív 16 PF.
• The Big Five – Official NEO-PI-R from PAR or Free Alternative Big Five
• MBTI – Official MBTI from CPP or Free Alternative Personality Type

Általában jó ötlet több leltárt vagy ugyanazt a leltárt használni különböző forrásokból, és összehasonlítani a jelentéseket, hogy lássuk, milyen kombinált meglátásokat nyerhetünk belőlük, és milyen közös mintákat veszünk észre magunkról a jelentéseken keresztül! Az összes ilyen leltárt használtam már magam és az ügyfeleim számára, és tudom, hogy a pontok összekapcsolása egy másik szintre emeli az önismeretet.

Az is segít, ha ezeket a jelentéseket egy hozzáértő személlyel beszéljük meg, hogy megfelelően értelmezhessük őket. Például az MBTI típust az egyéntől kell ellenőrizni, ahelyett, hogy egyszerűen elfogadnánk a jelentett típust, számos árnyalat van, amit meg kell beszélni. Hasonlóképpen, a 16 PF jelentést is megfelelően kell értelmezni, figyelembe véve az összes tényezőt együttesen, az egyéni pontszámokon túl.

Végezetül, kérjük, vegye figyelembe, hogy ezek a leltárak reflektorok, amelyek az Ön személyiségének több aspektusát próbálják feltárni. Meglehetősen pontosak, de sokkal több van egy emberben, mint amit bármelyikük jelenthet. Ezek a leltárak nem jósolják meg, hogy ki vagy, inkább azt kell tükrözniük, hogy ki vagy – és ezt valóban nagymértékben meg is teszik, ha minden kérdésre őszintén válaszolsz. Fontos, hogy mindezt szem előtt tartsuk, miközben megértjük ezeket a jelentéseket!

Tegye meg észrevételeit, kérdéseit itt bármelyik leltárral kapcsolatban, és ha szükséges, megpróbálom bővebben elmagyarázni, vagy egy megfelelőbb forráshoz irányítani.