CélSzerkesztés
A szándékos közösségek céljai a különböző közösségekben eltérőek. Ezek közé tartozhat az erőforrások megosztása, családközpontú szomszédságok létrehozása és ökológiailag fenntartható életmód, például az ökofalvakban.
A közösségek típusaiSzerkesztés
Egyes közösségek világiak, míg mások spirituális alapokon nyugszanak. Az egyik gyakori gyakorlat, különösen a spirituális közösségekben, a közös étkezés. Jellemzően az egalitárius értékekre helyezik a hangsúlyt. További témák az önkéntes egyszerűség, az interperszonális növekedés és az önellátás.
Egyes közösségek hátrányos helyzetű népességnek nyújtanak szolgáltatásokat. Ezek közé tartoznak többek között a háborús menekültek, a hajléktalanok vagy a fejlődési fogyatékossággal élők. Egyes közösségek tanulási és/vagy egészségügyi központokat működtetnek. Más közösségek, mint például a Tennessee állambeli Nashville-i Castanea, biztonságos lakónegyedet kínálnak a rehabilitációs programokból kilépők számára. Egyes szándékos közösségek egyben mikronációk is, mint például a Freetown Christiania.
Sok közösségnek különböző típusú vagy szintű tagsága van. Általában a szándékos közösségekben van egy kiválasztási folyamat, amely azzal kezdődik, hogy valaki, aki érdeklődik a közösség iránt, eljön egy látogatásra. Gyakran a közösség leendő tagjait a közösség egy kiválasztási bizottsága, vagy bizonyos esetekben a közösség minden tagja meghallgatja. Sok közösségben van egy “ideiglenes tagsági” időszak. Miután egy látogatót elfogadtak, az új tag “ideiglenes”, amíg bizonyos ideig (gyakran hat hónapig vagy egy évig) nem marad, majd a közösség újraértékeli a tagságát. Általában, miután az ideiglenes tagot elfogadták, teljes jogú taggá válik. Sok közösségben az ideiglenes tagok szavazati kiváltságai vagy közösségi előnyei kisebbek, mint a teljes jogú tagoké.
A keresztény szándékos közösségek általában azokból állnak, akik a legkorábbi hívők gyakorlatát akarják utánozni. A bibliai Apostolok Cselekedeteinek könyvét (és gyakran a Hegyi beszédet) mintául használva e közösségek tagjai arra törekszenek, hogy egyéni hitüket közösségi kontextusban, a gyakorlatban is megvalósítsák. Ezek a keresztény szándékos közösségek igyekeznek megélni az Újszövetség tanításait, és az együttérzés és a vendégszeretet életét gyakorolni. Az olyan közösségek, mint az Egyszerű Út, a Bruderhof és a Rutba Ház ebbe a kategóriába tartoznának. Ezek a közösségek a szigorú tagsági kritériumok ellenére nyitottak a látogatók felé, és nem zárkózottak, mint egyes szándékos közösségek.
A Fellowship for Intentional Community (FIC) által kiadott “Communities Directory” 1995-ös kiadásának felmérése szerint a magukat felsorolásra választó közösségek 54 százaléka vidéki, 28 százaléka városi, 10 százalékuknak van vidéki és városi telephelye is, 8 százalékuk pedig nem határozta meg.
A kormányzás típusaSzerkesztés
A szándékos közösségekben a kormányzás leggyakoribb formája a demokratikus (64 százalék), a döntések valamilyen konszenzusos döntéshozatal vagy szavazás útján születnek. A közösségek 9 százalékát hierarchikus vagy tekintélyelvű struktúra irányítja, 11 százalék a demokratikus és hierarchikus struktúra kombinációja, 16 százalék pedig nem határozza meg. Sok olyan közösség, amelyet eredetileg egy egyén vagy egy kis csoport vezetett, az elmúlt években demokratikusabb kormányzási formára váltott.