Az Ó- és Újszövetség összefoglalása

Summary of the Old & New Testament

A teljes Szentírás összefoglalása könnyen olvasható áttekintő jegyzetekkel és kulcspontokkal, hasznos mindenki számára és forrás a bibliatanulmányozáshoz. Az Ó- és Újszövetség összefoglalása és kulcspontjai. – Könyvről könyvre.

Nem lesz elég, ha csak akkor tanulmányozzuk a Bibliát, amikor kedvünk tartja. Nem lesz jó, ha csak akkor tanulmányozzuk a Bibliát, amikor van szabadidőnk. Rögzített elvekre és szokásokra van szükségünk ebben a kérdésben, ha a legnagyobb haszonnal akarjuk tanulmányozni a Bibliát. Semmi, amit teszünk, nem lesz fontosabb, mint a bibliatanulmányozás, és nem adhat helyet más, kevésbé fontos dolgoknak. Ami a testi élethez a rendszeres étkezés, az a lelki élethez a rendszeres bibliatanulmányozás. Határozzunk meg egy bizonyos időt, még ha az kezdetben nem is több tizenöt percnél, és tartsuk be, amíg készen nem állunk arra, hogy hosszabb időt határozzunk meg.

PDF letöltése Word letöltése Ajánlom, hogy nyomtasd ki a PDF-et, és tarts egy példányt a Bibliádban.

A Biblia fontos pontjait tartalmazza ez az áttekintés.

Az Ószövetség 39 könyvét az Ószövetségben való bemutatás sorrendjében tekintjük át.– Könyvről könyvre. Az Újszövetség 27 könyvét a bemutatás sorrendjében tekintjük át az Újszövetségben – Könyvről könyvre.
Az Ószövetség kulcspontjai
Az Újszövetség kulcspontjai
Ószövetségi jegyzetek – Könyvről könyvre
Újszövetségi jegyzetek – Könyvről könyvre

Az Ószövetség összefoglalása

Ádám és Éva után a héber nemzetség valóban Ábrahámmal kezdődött (Kr. e. 1900 körül).

Ábrahám személyes szövetsége (szerződése) Istennel (1Móz 12, 15, 17)

Isten azt mondta, hogy Ábrahám “sok nemzetnek” lesz az atyja, és hogy Ábrahámnak és leszármazottainak a születés utáni nyolcadik napon körül kell metélniük a fiúgyermekeket, hogy megpecsételjék a szerződést.

Ábrahámtól származott Izsák, majd Jákob (akinek a neve Izraelre változott), akinek tizenkét fia született, így jött létre Izrael tizenkét “törzse”. Jákob egyik fiát, Józsefet eladták rabszolgának Egyiptomban, ami ahhoz vezetett, hogy Jákob és családja Egyiptomba került, és később leszármazottaik is rabszolgák lettek Egyiptomban. Mózes (i. e. 1250 körül) vezette a kivonulást (az izraeliták kiszabadítását a rabszolgaságból) Egyiptomból, és létrejött Isten szövetsége a héber néppel:

Héber nép szövetsége (ószövetség) Istennel (2Mózes 34:27-28)

Isten a tízparancsolatot adta a népnek, hogy Izrael népe engedelmeskedjen, hogy Ő legyen az Istenük.

A zsidó népnek állandó problémái voltak azzal, hogy bálványokban és más “istenekben” hitt. Végül Mózes halála után a nép elérte az Ígéret Földjét, és ott telepedett le. “Bírák” vezették a népet egészen Kr.e. 1000 körülig, amikor királyokat ültettek, de ezeket még mindig úgy tekintették, mint Isten akaratát teljesítő embereket (nem úgy, mint más nemzetek királyait, akiknek minden hatalom egyedül az övék volt). Dávid király és Salamon király egy egységes, erős országot vezetett — amely Salamon halála után kettévált:

Déli Királyság – Júda néven, bár Júda és Benjámin “törzséből” is állt; ehhez a csoporthoz tartozott Jeruzsálem városa. A Déli Királyság Kr. e. 586-ban a babilóniaiak kezére került.

Északi Királyság – Izraelnek nevezték, amely a másik 10 “törzsből” állt; ehhez a csoporthoz tartozott Szamária is. Az Északi Királyság i. e. 722 körül esett el az asszíroknak.

Noha a héberek i. e. 520-ban újjáépítették a jeruzsálemi templomot, soha nem erősödtek meg újra, és végül Róma hódította meg őket.

A héber nép küzdelmeit és az országukból való szétszóródását a bálványokban és pogány “istenekben” való hitüknek tulajdonították (ami leginkább abból eredt, hogy nem zsidókkal házasodtak, akik külső vallásokat hoztak magukkal). A próféták (köztük Illés, Elizeus, Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel) Isten szószólói voltak a nép és vezetőik számára: gyakran nem értettek egyet a hatalmon lévőkkel, és nem féltek kifejezni Istentől kapott üzeneteiket — általában a bálványimádás és a “hamis istenek” ellen irányultak.”

A bölcsességnek számos pontja van (Példabeszédek, Prédikátor, Jób könyvei). A héber nép versei és himnuszai a zsoltárokban fejeződnek ki. Az utóbbi írásokban általános volt a hit az “utolsó időkben” (az ő idejük körül vagy egy eljövendő időben) és a Messiásban, aki nagy hatalommal fogja őket vezetni.”

A Biblia Ószövetsége többnyire a Kr. e. 1500 körül és Kr. u. 100 között terjedő időszakot öleli fel. Az első öt könyv a Pentateuch (vagy Mózes könyvei; vagy a Tóra), és a zsidók, keresztények és mohamedánok számára egyaránt szentek.

Az Újszövetség összefoglalása

Jézus Krisztus élete (a szűzi születéstől a szolgálatáig, keresztre feszítéséig és feltámadásáig) képezi a négy evangélium – Máté, Márk, Lukács és János könyve – alapját. Jézus azt tanította, hogy szeressünk másokat úgy, mint önmagunkat, és szeressük Istent, mint az egyetlen Istent. Jézus számos csodát és gyógyítást tett, leírta a mennyek országát, és elmondta az embereknek, hogyan éljenek úgy, ahogyan Isten szeretné, hogy éljenek. Jézus sok történet-ábrázolással irányította az embereket a számukra ismerős dolgokkal. Jézus tizenkét tanítványt választott ki (mivel Izraelnek 12 “törzse” volt), hogy segítsenek neki és terjesszék Isten igéjét. A vallási vezetőkkel (farizeusok és szadduceusok) való konfliktus vezetett a keresztre feszítéséhez (kereszthalálhoz), miután azt a római vezetők jóváhagyták (Jézus idejében Róma uralkodott a szabadságra vágyó zsidó nép felett). Jézus Krisztus halála/áldozata vezetett:

Isten új szövetségéhez (szerződéséhez) minden emberrel (zsidókkal és pogányokkal )
1) Az elméjükbe és szívükbe írva
(2) Mindenkinek, aki hisz benne, megbocsátást nyer Jézus Krisztus áldozata (vére által)
, hogy elvegye a bűneiket.
Hivatkozás:

Jeremiás 31:33 (ószövetségi hivatkozás)
Máté 26:28
Márk 14:24
Luke 22:20
Rómaiakhoz 8:3
Filippi 3:9
Héberekhez 8:10
Héberekhez 9:15
Héberek 10:9-10

Azt írja le továbbá
János 3:16 — (King James’ változatból)
“Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. “

A keresztényekkel szemben támasztott követelmények: az 1János 3:23-ban
“És ez az ő parancsa: higgyetek az ő Fiának, Jézus Krisztusnak nevében, és szeressétek egymást…”

Krisztus halála és feltámadása után Pál megtért a kereszténységre, és kiterjesztette a tanításokat a pogányokra (görögökre, rómaiakra és más nem zsidókra), ami a kereszténység korai, gyors növekedését jelenti a hívők nagy üldözése ellenére. Jézus haláláról és feltámadásáról, valamint az “utolsó napokban” várható visszatéréséről Pál beszélt. A halál utáni életet Pál írta le (1Kor 15:35-58), egy új, nem földi testtel. A Jelenések könyve és más írások az “utolsó napokról” szólnak, ahol a keresztények a mennyben kapnak életet, mások pedig a “tűz tavába” (pokolba) kerülnek.

A Biblia Újszövetségét Kr. u. 70-110 körül írták. Az Újszövetség első négy könyve (az úgynevezett “evangéliumok”) Jézus Krisztus történetét meséli el – mindegyik más-más előadásmóddal és az író stílusával.

Az Ószövetség főbb pontjai
Az Újszövetség főbb pontjai
Ószövetségi jegyzetek – könyvről könyvre
Újszövetségi jegyzetek – könyvről könyvre

Ószövetségi jegyzetek – könyvről könyvre

PDF letöltése Word letöltése Ajánlom a PDF kinyomtatását és egy példányt a Bibliában tartását.

Summary

Summary of the Old & New Testament

Az Ószövetség összefoglalása

Az Újszövetség összefoglalása

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Legutóbbi bejegyzések