Stephanie monacói hercegnő 20 éves hallgatását törte meg az édesanyja, Grace hercegnő halálát okozó autóbaleset kapcsán, tegnap határozottan tagadva, hogy ő ült a család Rover szedánjának volánjánál, amikor az lezuhant egy szakadékba a gazdag mediterrán hercegségben.
A korábbi hollywoodi sztár, Grace Kelly a baleset másnapján, 1982. szeptember 13-án halt meg, az akkor 17 éves Stephanie pedig többszörös sérüléseket szenvedett, többek között bordatörést, három nyaki törést és kulcscsonttörést.
A boncolás megállapította, hogy súlyos agyvérzés okozta, hogy Grace hercegnő elvesztette uralmát az autó felett, amikor áthaladt a meredek hajtűkanyarokon, amelyek elválasztják a Roc Agel-t, a Grimaldi család hétvégi szálláshelyét a királyi palotától Monaco városában.
A baleset óta azonban kitartóan tartja magát az a pletyka, hogy Stephanie volt a sofőr – vagy hogy a baleset idején épp heves vitába keveredett édesanyjával arról, hogy hozzá akar menni akkori barátjához, Paulhoz, a francia filmsztár, Jean-Paul Belmondo autóversenyző fiához.
Míg egy csendőr és egy teherautó-sofőr is látta Grace-t a volánnál aznap reggel, a baleset helyszínére elsőként érkező kisbirtokos, Sesto Lipio azt mondta a rendőrségnek, hogy a hátsó ülésen egy élettelenül fekvő nőt látott, elöl pedig egy fájdalomtól nyögő fiatal lányt.
“Nem én vezettem, ez egyértelmű” – mondta a 37 éves Stephanie a Paris Match című lapnak adott interjújában. “Valójában engem is úgy dobáltak az autóban, mint az édesanyámat, akit a hátsó ülésre katapultáltak … Az utasoldali ajtót teljesen betörték; én az egyetlen elérhető oldalon, a sofőr oldalán szálltam ki.”
A nő elmondása szerint most szólalt meg, miután hiába várta, hogy a családja a védelmére keljen. “Nem bírom tovább. Mindezek a rágalmak, amiket mondtak és írtak, fenntartottak egy nem létező rejtélyt.”
“Csak azt akarom mondani: ‘Állj! Hadd neveljem nyugalomban a gyermekeimet, és nyugodtan folytassam a saját életemet.”
Grace Kelly, aki 1954-ben Oscar-díjat nyert A vidéki lányban nyújtott alakításáért, az 1940-es és 50-es évek egyik legkedveltebb hollywoodi filmszínésznője volt. Feladta karrierjét, hogy 1956-ban feleségül menjen Rainier monacói herceghez, és halála ugyanolyan nagy port kavart – és ugyanolyan lázas találgatásokra adott okot -, mint 15 évvel később Diana walesi hercegnőé.
Stefánia hercegnő azt mondta, mindent megtett, hogy megállítsa az autót. “A vizsgálat szerint az automata sebességváltó parkoló állásban volt. Mivel épp a vezetői vizsgámra készültem, tudtam, hogy parkolásba kell állítani, hogy megálljon az autó. Mindent megpróbáltam; még a kéziféket is meghúztam. Anyám összekeverte a fékpedált a gázpedállal? Nem tudom. De nem én vezettem.”
Magánbeszélgetés
Stephanie, akinek viharos szerelmi élete évek óta a pletykalapok címlapjára kerül, nem volt hajlandó arról beszélni, hogy miről beszélgettek anyjával a baleset idején. Azt mondta, hogy a beszélgetés “szigorúan kettőnk között zajlott”, és hogy meg akar tartani “bizonyos titkokat, bizonyos képeket, bizonyos dolgokat ezzel a történettel kapcsolatban, amelyek a szívemhez tartoznak”.
Szólt, hogy még mindig szenved a kettős traumától: “nagyon fiatalon elvesztettem az édesanyámat, és mellette voltam a baleset pillanatában”, és hozzátette: “El sem tudjátok képzelni a szenvedést, amit átéltem, és amit még mindig átélek. Így amikor azt olvasom az újságokban, hogy én öltem meg az édesanyámat, az egyszerűen borzalmas.”
A hercegnő elismerte, hogy mások szemében mindig is ő lesz a felelős édesanyja haláláért, de azt mondta, hogy nem érzi magát bűnösnek. “Soha, mert nincs miért szemrehányást tennem magamnak” – mondta. “Kivéve talán azt a tényt, hogy még mindig itt vagyok, és hogy én voltam az, aki túlélte.”
{{topLeft}}
{{{bottomLeft}}
{{topRight}}
{{{bottomRight}}
{{/goalExceededMarkerPercentage}}
{{/ticker}}
{{heading}}
{{#paragraphs}}
{{.}}
{{{/paragraphs}}{{highlightedText}}
- Világhírek
- Megosztás a Facebookon
- Megosztás a Twitteren
- Megosztás e-mailben
- Megosztás a LinkedIn-en
- Megosztás a Pinterest-en
- Megosztás a WhatsApp-on
- Megosztás a Messengeren