Jelek és tünetek
5-ös kromoszómához kapcsolódó SMA (SMN-hez kapcsolódó), 0-4 típus
A 0-4-es típusú spinalis izomsorvadásban (SMA) a tünetek a súlyos és az enyhe között változnak, attól függően, hogy mennyi funkcionális SMN fehérje van a motoros neuronoknak nevezett idegsejtekben. (“SMN” a motoros neuron túlélését jelenti.) Minél több SMN fehérje van, annál később kezdődnek a tünetek, és annál enyhébb a betegség lefolyása. Az SMN2 gének kópiáinak száma, amelyek ellensúlyozhatják a rosszul működő SMN1 géneket, meghatározza az SMA súlyosságát és a beteg életkorát a betegség kialakulásakor.
A 0 típusú SMA-ban érintett gyermekek anyái a terhesség végén a magzati mozgás csökkenéséről számolhatnak be, és korábban szülhetnek. Ezek az újszülöttek súlyos gyengeséggel, hipotóniával és szívhibákkal jelentkeznek. Az újszülöttek nem érnek el semmilyen motoros mérföldkövet. Gyakran előfordul, hogy ezeknél a csecsemőknél arc diplegia (arcbénulás), az ingerekre való reakció hiánya és veleszületett szívhiba fordul elő.1,2,3 A 0 típusú SMA-val diagnosztizált betegek 6 hónapos korukig, és néha már a születés utáni első hónapban meghalnak légzési elégtelenségben.
A születéskor vagy röviddel utána észlelhető SMA-tüneteket mutató gyermekek általában nagyon gyengék; légzési, szopási és nyelési nehézségeik vannak; és soha nem érik el azt a fejlődési mérföldkövet, hogy képesek legyenek önállóan ülni (SMA 1. típus vagy Werdnig-Hoffmann-kór). Az olyan technológiákkal, mint a gépi lélegeztetés és a légzést és táplálást segítő tápcsövek, az SMA 1-es típusú SMA-ban szenvedő gyermekek akár évekig is életben maradhatnak. A kutatás jelenlegi állásáról és az új kezelésekről bővebb információért lásd: Kutatás vagy Az MDA ünnepli a Zolgensma FDA általi jóváhagyását a gerincvelői izomsorvadás kezelésére gyermekbetegeknél.
A 2-es típusú SMA (más néven Dubowitz-kór vagy köztes SMA) tünetei körülbelül 3-15 hónapos korban kezdődnek a csecsemőknél, akik megtanulnak segítség nélkül ülni, de nem állnak vagy járnak önállóan. Ez a megjelenési forma az SMA esetek mintegy 20%-át teszi ki. Az izomgyengeség túlnyomórészt proximális (a test középpontjához közeli), és az alsó végtagokat jobban érinti, mint a felső végtagokat. Általában az arc és a szemizmok nem érintettek.4 Bár a légzőszervi szövődmények állandó veszélyt jelentenek, a 2-es típusú SMA-ban szenvedő gyermekek általában fiatal felnőttkorig élnek, és sokan tovább is élnek.5
Ha az izomgyengeség idősebb gyermekeknél és tizenéveseknél kezdődik, akik megtanulnak állni és járni, de később elveszítik ezeket a képességeket, a betegséget 3-as típusú SMA-nak (más néven enyhe SMA, juvenile onset vagy Kugelberg-Welander-kór) lehet nevezni. A 3-as típusú SMA az SMA esetek mintegy 30%-át teszi ki. Bár a 3-as típusú SMA-ban szenvedők egy része serdülőkorban abbahagyja a járást, mások jóval felnőtt korukig járnak. A legtöbb betegnél lábdeformitás, skoliózis és légzőizomgyengeség alakul ki.
A késői tizenéves vagy felnőttkorban jelentkező SMA-t 4-es típusnak vagy késői SMA-nak nevezik. Ennél a típusnál az élettartam általában normális. A betegek képesek elérni az összes motoros mérföldkövet, és egész életükön át képesek megőrizni járóképességüket.4
Az 1-4. típusú SMA-ban a test középpontjához közelebbi izmok (proximális izmok) általában jobban érintettek, vagy legalábbis sokkal hamarabb érintettek, mint a középponttól távolabbi izmok. Például a combok izmai gyengébbek, mint az alsó lábszárak és a lábfejek izmai.
A lábak általában előbb gyengülnek, mint a karok. Előbb-utóbb a kezek is elgyengülhetnek, de általában ezek maradnak a legtovább erősek, és még ha el is gyengülnek, általában elég erősek maradnak a számítógép billentyűzetén való gépeléshez és a modern élet egyéb alapvető funkcióihoz.
A legsúlyosabb veszélyt az SMA esetében a légzéshez szükséges izmok gyengesége jelenti. A légzésfunkcióra egész életen át gondosan ügyelni kell, a fertőzésekre pedig azonnal figyelni kell. Orvosa segíthet a légzés egészségének megőrzésével kapcsolatos részletekben, beleértve a váladék eltávolítását és esetleg az asszisztált lélegeztetést (nem feltétlenül éjjel-nappal).
Az SMA másik orvosi szövődménye a gerinc görbülete, általában egy oldalirányú görbület, az úgynevezett skoliózis. A scoliosis azon izmok gyengesége miatt alakul ki, amelyek normális esetben a gerincet, amely egy rugalmas oszlop, megtámasztják. A scoliosis nagyon kellemetlen lehet, akadályozhatja a testhelyzetet és a mozgást, és károsíthatja a gyermek (vagy felnőtt) testképét. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a gerinc görbülete, ha súlyos, akadályozhatja a légzést.
Néhány SMA-s gyermeknél már korán elkezdődik a skoliotikus görbület, amit gyakran merevítővel kezelnek, amíg el nem érkezik a megfelelő időpont a műtétre. A sebészek általában szeretik megvárni, amíg a növekedés befejeződik vagy majdnem befejeződik, mielőtt műtétileg kiegyenesítenék és összeolvasztanák a gerincet. Figyelembe veszik a gyermek tüdőfunkcióját és azt is, hogy a gerincferdülés valószínűleg milyen gyorsan fog előrehaladni.
Az SMA nem kapcsolódik az 5. kromoszómához
Az SMA egyes formái nem kapcsolódnak az 5. kromoszómához vagy az SMN hiányához. Ezek a formák súlyosságukban és a leginkább érintett izmokban nagymértékben különböznek. Míg a legtöbb forma, mint az 5-ös kromoszómával összefüggő forma, főként a proximális izmokat érinti, léteznek olyan formák is, amelyek főként a disztális izmokat, a testközépponttól távolabbi izmokat érintik, legalábbis kezdetben.
- Rudnik-Schöneborn, S. et al. Congenital heart disease is a feature of severe infantile spinal muscular atrophy. J. Med. Genet. (2008). doi:10.1136/jmg.2008.057950
- Grotto, S. et al. Type 0 Spinal Muscular Atrophy: A prenatális és posztnatális jellemzők további behatárolása 16 betegnél. J. Neuromuscul. Dis. (2016). doi:10.3233/JND-160177
- Menke, L. A. et al. Congenital heart defects in spinal muscular atrophy type I: Két testvér klinikai beszámolója és az irodalom áttekintése. Am. J. Med. Genet. Part A (2008). doi:10.1002/ajmg.a.32233
- Butchbach, M. E. R. Copy Number Variations in the Survival Motor Neuron Genes: Implications for Spinal Muscular Atrophy and Other Neurodegenerative Diseases. Front. Mol. Biosci. (2016). doi:10.3389/fmolb.2016.00007
- Zerres, K. & Schöneborn, S. R. Natural History in Proximal Spinal Muscular Atrophy: 445 beteg klinikai elemzése és javaslatok a meglévő osztályozások módosítására. Arch. Neurol. (1995). doi:10.1001/archneur.19900540290108025