Sinus fejfájás

By: Susan Hutchinson, MD

Főbb tudnivalók a sinus fejfájásról:

• A migrént gyakran tévesen diagnosztizálják sinus fejfájásként.
• Az öndiagnosztizált sinus fejfájás szinte mindig migrén (az esetek 90%-ában).
• A migrén általában a homlok és az arcüregek feletti nyomással, orrdugulással és orrfolyással jár.
• Ha nincs láza, gennyes orrfolyás, szaglás megváltozása vagy bűzös lehelet, akkor valószínűleg migrénes fejfájása van.
• A diagnózisnak egészségügyi szakember általi megerősítésre van szüksége a pontosság és a legjobb kezelés érdekében.

A sinus fejfájás gyakori tünetei

A sinus fejfájás gyakori panasz a lakosság körében. De mi is az a sinus fejfájás? A gyakori tünetek közé tartozik az arcfájdalom és -nyomás, az orr- és orrmelléküreg-torlódás és a fejfájás. Számos vény nélkül kapható gyógyszert hoznak forgalomba ezekre a tünetekre, és erősítik azt a hiedelmet, hogy ez az állapot gyakori. Az arcüregfájás azonban nem olyan gyakori, mint ahogy Ön és mások gondolják. Honnan tudjuk ezt?

A sinus fejfájás téves diagnózisa

Az American Migraine Study II elnevezésű, igen nagy lakossági vizsgálat kimutatta, hogy sok ember, akinél migrént diagnosztizáltak, azt hitte, hogy “sinus” fejfájása van. Lényeges, hogy a vizsgálatban közel 30 000-en vettek részt – a migrénnel diagnosztizáltaknak csak mintegy 50%-a tudta a vizsgálat előtt, hogy migrénje van. A leggyakoribb téves diagnózis a “sinus” fejfájás volt.

A “valódi” sinus fejfájás, helyesebben rhinosinusitis, ritka és másodlagos vírusos vagy bakteriális sinusfertőzés, amelyet sűrű, elszíneződött orrváladék, esetleg csökkent szaglás vagy szaglás hiánya, arcfájdalom vagy nyomás és gyakran láz jellemez. Az arcfájdalomnak és a fejfájásnak hét napon belül meg kell szűnnie a vírusos tünetek elmúlását követően, illetve bakteriális arcüreggyulladás esetén az antibiotikumokkal történő sikeres kezelést követően. Ha a fájdalom továbbra is fennáll, akkor a diagnózist újra kell gondolni.

Mi a sinus fejfájás?

Ez a migrén sinus tünetekkel. Egy nagyon nagy, csaknem 3000 beteg bevonásával végzett vizsgálat nagyon fontos volt a “sinus fejfájás” gyakori panaszának értékelésében. Ebben a vizsgálatban a résztvevőknek a vizsgálatba való bekerülést megelőző hat hónapban legalább hat “sinus fejfájásuk” volt. Soha nem diagnosztizáltak náluk migrént, és soha nem kezelték őket migrénspecifikus gyógyszerrel.

Milyen eredmények születtek? A résztvevők nyolcvannyolc százalékáról derült ki, hogy migrénes fejfájása volt, és nem arcüregfájás. A fejfájás típusainak megkülönböztetéséhez a fejfájásbetegségek nemzetközi osztályozásának szigorú kritériumait használták. Az orr- és orrmelléküreg-torlódás, valamint az arcfájdalom és -nyomás gyakori tünetei mellett az érintettek gyakran a következő tüneteket mutatták, amelyeket a migrénnel társítunk:

• Nausea
• Fény- és/vagy zajérzékenység
• Mérsékelt vagy súlyos fejfájás
• Pulzáló/szúró fájdalom
• A fejfájás aktivitásra súlyosbodik

Ebben a vizsgálatban, közel 3000 “arcüreg fejfájásra” panaszkodó beteg rengeteg vény nélkül kapható és vényköteles dekongesztáns, antihisztamin, orrspray, fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő gyógyszert szedett. A betegek azonban nagyon elégedetlenek voltak az eredményeikkel. Az elégedetlenség érthető, mivel sokaknál valóban migrén okozta az arcüregpanaszokat.

Az arcüregfejfájás tünetei és a migrén

A kutatások azt mutatják, hogy milyen gyakran fordulnak elő arcüregtünetek a migrénnel együtt. Konkrétan, egy vizsgálatban a migrénes betegek 45%-ának volt legalább egy tünete az orrdugulás vagy a könnyező szem. Lényeges, hogy ha a torlódás a migrén része, akkor az várhatóan megszűnik a specifikus migrénkezeléssel.

Honnan tudja tehát, hogy a fejfájása migrén-e, és nem arcüreggyulladás? Tegye fel magának a következő kérdéseket:

• Az elmúlt három hónapban mennyire akadályozta meg a fejfájása? Zavarják-e a munkaképességét? (Kihagyja a munkát; az iskolát; a családi tevékenységeket?)
• Kapcsolódott-e valaha a fejfájása hányingerrel?
• Kapcsolódott-e valaha a fejfájása fényérzékenységgel?

Létezik az ID Migraine Questionnaire, amelyet Dr. Richard Lipton, az Albert Einstein College of Medicine munkatársa fejlesztett ki. Ha a fenti három kritérium közül kettő jelen van, akkor az esetek 93%-ában valószínűsíthető a migrén. Ha mindhárom jelen van, a migrén diagnózisa 98%-os valószínűséggel áll fenn.

Take-Home Point: Lépjünk túl az orr- és orrmelléküreg-torlódáson, valamint az arcfájáson és -nyomáson; keressünk olyan fejfájást, amely a munkában, az iskolában, otthon vagy a társasági életben való normális működésképtelenséggel, hányingerrel, fényérzékenységgel és olyan kiváltó okokkal jár együtt, mint az időjárás-változás, a menstruáció és a stressz (ezek mind a migrén gyakori kiváltó okai). Lényeges, hogy általánosan úgy gondolják, hogy az időjárás-változás gyakran okoz “sinus fejfájást”, holott az időjárás-változás a migrén gyakori kiváltója.

Sinus fejfájás gyógyszeres kezelése

Ha úgy érzi, hogy a sinus fejfájása migrén lehet, kérdezze meg kezelőorvosát, hogy a migrénre specifikus gyógyszeres kezelés megfelelő lehet-e az Ön számára. Ha igen, próbálja ki a migrénspecifikus gyógyszert a következő három “sinus fejfájására”. Figyeljen arra, hogy a fejfájás és a kapcsolódó tünetek jobban javuljanak, mint az összes korábbi kezelés, amit szedett. Bizonyos esetekben elvégezhető egy kivizsgálás, például az arcüregek CT-vizsgálata, hogy kizárják a másodlagos okot, például az arcüregbetegséget, vagy egyszerűen csak megnyugtassák Önt, hogy a diagnózis migrén, és nem arcüregprobléma.

A sinusos fejfájás összefoglalása

Összefoglalva, a legtöbb “sinusos fejfájás” migrén, arcüregtünetekkel. Ennek ismerete segíthet a helyes diagnózis felállításában és a kezelésben. Végső soron ez segíthet megszabadulni a sikertelen fejfájáskezelés és a fogyatékosság visszatérő terhétől.

A Susan Hutchinson, MD, igazgató, Orange County Migraine & Headache Center, Irvine, CA.

Ez a cikk az American Headache Society Committee for Headache Education (ACHE) és a Fred Sheftell, MD Education Center hagyatékából származik.

Sinus headaches, Allergies, Asthma and Migraine: More Than a Casual Relationship?

By: Roger K. Cady, MD

Tények, amelyeket tudnia kell a sinus fejfájásról, az allergiáról, az asztmáról és a migrénről:

A legtöbb sinus fejfájást félrediagnosztizálják, és a legtöbb öndiagnosztizált és orvos által diagnosztizált sinus fejfájás migrén.
• A sinus fejfájás, vagy sinusitis, gennyes vagy gennyes orrfolyással jár, amely a sinus(ok) lehetséges fertőzését jelenti. A migrén társulhat vizenyős szemmel és orrfolyással, de a folyadék tiszta.
• Az allergiás náthában szenvedők több mint tízszer nagyobb valószínűséggel szenvednek migrénben.
• Az asztma társulhat vagy társbetegsége lehet a migrénnek, és mindkettő teljes diagnózisára szükség van.
• Az asztma lehetséges kiváltó okainak azonosítása fontos a roham és a migrén kiváltásának kockázatának csökkentésében.

A túlélés érdekében minden élő szervezetnek képesnek kell lennie arra, hogy elkülönüljön a környezetétől. Képesnek kell lenniük arra, hogy tápanyagokat vegyenek fel ebből a környezetből, ugyanakkor meg kell védeniük magukat a sérülésektől és a szennyeződésektől. Annak érdekében, hogy biztonságosan éljünk a környezetünkben, a természet komplex védelmi rendszereket fejlesztett ki az idegrendszer, az endokrin (hormonális) rendszer és az immunrendszer bevonásával.

A védelmi rendszer részeként az emberi test minden egyes belépési portálján kifinomult mechanizmusok biztosítják ezt a védelmet. Bár a legtöbbször ezek a védelmi mechanizmusok hibátlanul működnek, előfordulhatnak problémák, és számos fontos rendellenesség, köztük a migrén, az asztma és az allergia, e mechanizmusok zavarát tükrözheti. A tüdő védelmére kialakított védekező mechanizmusok megzavarása asztmát eredményezhet. Ha a bőrben vagy az orrmelléküregekben működő mechanizmusok meghibásodnak, allergiát eredményezhetnek, és ha az idegrendszert érintő mechanizmusok megzavarodnak, migrén alakulhat ki.

A migrénes emberek olyan idegrendszert örökölnek, amely érzékenyebb a változásokra, mint a migrén nélküliek. Ez az idegrendszer úgy fejlődött ki, hogy rendkívül éberen figyelje a környezetét. Ha a migrénes idegrendszer jól működik, ez az éberség gyakran pozitív módon tükröződik.

A migrénes emberek például gyakran jól szervezettek, éleslátóak és sikeresek az iskolai és művészeti tevékenységekben. Ez a fokozott éberség lehet az oka annak is, hogy a migrénes betegek általában keveset alszanak és érzelmileg sérülékenyebbek. Ha azonban az idegrendszer akár a külső, akár a belső környezetből fenyegetést érzékel, az idegrendszeri válasz migrénes roham lehet.

Asztmával született emberek olyan légzőszervi vagy légúti rendszert örökölnek, amely érzékenyebb és éberebb a környezetére, mint az asztmások. Amikor az asztmás légutakat veszély fenyegeti, az drámai módon reagálhat, túlságosan beszűkülve és gyulladásos választ hozva létre ebben a védelmi peremben. Ez ziháláshoz és légszomjhoz vezet.

Az allergiás emberek hasonlóan sokféleképpen reagálnak, amikor a rendszerüket fenyegetik. A legdrámaibb az anafilaxiás reakció. Ez az a reakciótípus, amelyet ritkán méhcsípés vagy penicillin injekció esetén észleltek, halálos kimenetelű lehet. Gyakoribb, hogy az allergiás egyéneknél arcüreg- vagy bőrtünetek alakulnak ki, amelyek súlyossága jelentősen változhat. A szezonális allergia valószínűleg a leggyakoribb allergiás állapot. A tünetek általában orrdugulásból és orrfolyásból, szemirritációból és néha fejfájásból állnak. Az allergia szorosan összefügghet az asztmával is.

Az ezeket a látszólag különböző rendellenességeket összekötő megfigyelések közé tartozik, hogy gyakoriak az általános népességben, a genetikai tényezők mindegyike esetében fontosnak tűnnek, mindegyik kiváltható belső vagy külső fenyegetés által, és mindegyik a természet által a védelmünkre tervezett mechanizmusok túlreagálását vagy eltúlzott válaszát jelenti. Tekintettel ezekre a hasonlóságokra, nem meglepő, hogy ha valaki e rendellenességek egyikét örökli, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a többi közül is örököl egyet vagy többet. Amikor az állapotok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő együtt, mint ami az általános populációban pusztán véletlenszerűen előfordul, akkor ezeket komorbid állapotoknak nevezzük. A nemrégiben végzett American Migraine Study II-ben a migrénben szenvedő válaszadók 40-70%-ának volt társbetegsége az allergia. Más tanulmányok arról számoltak be, hogy a migrénes embereknél 2-3,5-szer nagyobb valószínűséggel fordul elő komorbid asztma, különösen, ha a szülőjük migrénes és asztmás.

Ezeknek a komorbid betegségeknek az egymással való kapcsolatainak a feltárása számos érdekes kérdést vet fel. Például kiválthatja-e az allergia vagy az asztma a migrént? Nyilvánvaló, hogy ezek a társulások népszerű hiedelmeknek tűnnek. Például régóta feltételezik, hogy az allergia az arcüregbetegség része, és hogy az arcüregbetegség viszont “arcüregfejfájást” eredményez. Valójában az American Migraine Study II résztvevőinek többsége, akiknél migrént diagnosztizáltak, “sinus fejfájásról” is beszámolt. Az azonban vita tárgyát képezi, hogy a sinusos fejfájás és a migrén különálló fejfájási rendellenességek-e, vagy összefüggnek egymással.

Az orvosi szakirodalomban több tanulmány is értékelte azon személyek egy csoportját vagy populációját, akik visszatérő sinusos fejfájási rohamokról számoltak be. Ezek a betegek vagy saját maguk diagnosztizálták, hogy sinusos fejfájásuk van, vagy az orvos tévesen diagnosztizálta őket sinusos fejfájásként. Akárhogy is, sokan közülük valójában migrénben és nem sinusos fejfájásban szenvednek. A sinusos fejfájás és a migrén közötti kavarodás oka az, hogy az arcüregek közelében vagy környékén jelentkező fájdalomról tévesen feltételezhető, hogy a fájdalom helye alapján sinusos. Az igazság azonban az, hogy a migrén a homlok és a szem körül jelentkező fájdalommal is jár, és ezért azt gondolhatják, hogy az sinus. Ezek a tanulmányok is azt mondják, hogy ha olyan fájdalmai vannak, amelyek arcüregfájásnak tűnnek, keresse fel orvosát, és kérje fejfájásának teljes diagnózisát. Ez nagyon fontos, mert a sinus fejfájás vagy sinusitis kezelése jelentősen eltér a migrén kezelésétől.

Fontos tények a sinus fejfájásról és a migrénről

A legtöbb sinus fejfájást félrediagnosztizálják, és ezeknek a betegeknek migrénjük lehet.

A sinus fejfájás általában nem okoz rokkantságot, a migrénes fejfájás viszont igen.
• A valódi sinus fejfájás vagy sinusitis gennyes vagy gennyes orrváladékkal jár, amely az arcüregek esetleges fertőzését jelenti. A migrén társulhat vizenyős szemmel és orrfolyással, de a folyadék tiszta.
• A sinusitis mint rendellenesség fejfájással járhat, de ezek a fejfájások különbözhetnek a migréntől.
• A sinusitisben szenvedő betegeknek migrénjük is lehet.

Fontos tények az allergiás nátháról és a migrénről

Az allergiás nátha egy allergénre adott hisztamin-vezérelt válaszreakció, és amikor az allergénnel érintkezik, az orrjárat begyullad és irritálódik, ami “orrfolyást” eredményez. A hisztamin felszabadulását a migrénes fejfájás kiváltásában is feltételezik. Az allergiás nátha egyszerű bőrpróbával szűrhető az allergológus rendelőjében vagy akár egyes alapellátó rendelőkben is. Sokan, akiknek allergiás náthájuk van, migrénben is szenvednek. Az allergiás náthában szenvedő emberek általános hisztaminreakciót mutatnak valamire, amire allergiásak.

• A hisztamin felszabadulása is szerepet játszhat a fejfájás, különösen a migrén kiváltásában.
• Az allergiás náthában szenvedő emberek több mint tízszer nagyobb valószínűséggel szenvednek migrénben.
• Az allergiás rhinitis pontos diagnózisa és kezelése fontos szerepet játszik a migrén kockázatának csökkentésében.
• Az egyes állapotok egyedi kezelésének megismerése javíthatja az általános ellátást és csökkentheti az allergiás rhinitishez társuló migrén fogyatékosságát.

Fontos tények az asztmáról és a migrénről

A migrén és az asztma közötti kapcsolat ugyanilyen zavaros. Nyilvánvaló, hogy van némi átfedés az asztma és a migrén kockázati vagy kiváltó tényezői között – például a stressz és bizonyos környezeti kiváltó tényezők vagy allergének. Az asztmás migrénes betegek gyakran számolnak be arról, hogy az asztma és a migrén egyszerre súlyosbodhat, és esetenként úgy tűnik, hogy az egyik a másikhoz vezet. Egy vizsgálatban az asztmás betegeknél másfélszer nagyobb valószínűséggel fordult elő migrén is.

Az asztmát számos különböző allergén vagy környezeti kiváltó ok válthatja ki, amelyek más légúti betegségekhez, például allergiás náthához is vezethetnek.
• A légúti állapotok, beleértve az asztmát, az allergiás rhinitist vagy a sinusitist, mind fejfájással járhatnak.
• A légúti állapotokhoz társuló specifikus fejfájások diagnosztizálása fontos a sikeres kezelés biztosításához. Például egyes vény nélkül kapható allergiagyógyszerek egyes betegeknél a fejfájás súlyosbodásához is vezethetnek, különösen, ha gyakran szedik őket.
• Az asztma társulhat vagy társbetegsége lehet a migrénnek, és mindkét állapot teljes diagnózisára szükség van.
• Az asztma lehetséges kiváltó okainak azonosítása fontos a roham kockázatának csökkentése és a migrén kiváltásának kockázata szempontjából.

Összefoglaló

A szakirodalomban számos beszámoló található arról, hogy a fejfájás légúti tünetekkel, többek között arcüreggyulladással, allergiás náthával vagy akár asztmával küzdő betegeknél is előfordul. Az ezen állapotok és a fejfájás közötti kapcsolat nem jól ismert, de gyakori társulásuk alapján ezek komorbid állapotok lehetnek. A sikeres kezelés esélyeinek javítása érdekében az egyes állapotok pontos diagnózisa kritikus fontosságú, mivel egyetlen megközelítés valószínűleg nem lesz sikeres mindkét állapot kezelésében. A tévesen diagnosztizált betegek azonosítása szintén fontos a kezelési terv kidolgozásakor.

Roger K. Cady, MD, Director, Headache Care Center, Springfield, MO Frissítve 2008 novemberében a Headache, The Newsletter of ACHE-ból. 2001 nyár, 12. kötet, 2. szám.

Ez a cikk az Amerikai Fejfájás Társaság Fejfájás Oktatási Bizottságának (ACHE) és a Fred Sheftell, MD Oktatási Központnak a hagyatékából származik.