Mondatok & Irányelvek
“Vissza
Ezt a SAGES által elfogadott dokumentumot a legutóbbi SADDW Colorectal Campaign…….
Azoknak, akiknél a tünetek vagy jelek kolorektális rák vagy polipok jelenlétére utalnak, fel kell ajánlani a megfelelő diagnosztikai vizsgálatot.
A szűrési programokat az egyes betegek kockázati szintjének a személyes, családi és kórtörténet alapján történő besorolásával kell kezdeni, amely meghatározza a szűrés megfelelő megközelítését az adott személy esetében.
Az átlagos kockázatú férfiaknak és nőknek 50 éves kortól fel kell ajánlani a vastagbélrák szűrését.
A szűrési lehetőségeket fel kell ajánlani nekik, miután tájékoztatást kaptak az egyes módszerek előnyeiről és hátrányairól, és lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy saját preferenciájukat érvényesítsék a szűrés módjának kiválasztásában.
A rendellenes szűrővizsgálatot a vastagbél teljes kivizsgálásának kell követnie, lehetőleg kolonoszkópiával (vagy hajlékony szigmoidoszkópiával és kettős kontrasztanyagú báriumos beöntéssel, ha kolonoszkópia nem áll rendelkezésre.)
A fokozott kockázatú egyéneknél kolonoszkópiát kell végezni. Ebbe a csoportba tartoznak:
- A korábbi vastagbélrákos betegek
- A korábbi adenomatosus polipok története
- A vastagbélrákra hajlamosító alapbetegségben, pl. gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek
A vizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltatóknak megfelelő jártassággal kell rendelkezniük, és a vizsgálatokat helyesen kell elvégezni. Szabványokat és működési eljárásokat kell meghatározni.
A szűrést a betegek és az egészségügyi szolgáltatók részvételének optimalizálására irányuló erőfeszítéseknek kell kísérniük, mind az első szűrésben, mind az ajánlott időközönkénti ismételt szűrésben.
Az átlagos kockázatú egyének szűrése
- Fekális okkult vér vizsgálata
A széklet okkult vérének (FOBT) éves vagy kétévente történő vizsgálata bizonyítottan 21%-kal csökkenti a vastagbélrák okozta halálozást. E szűrési módszer hátrányai közé tartozik az alacsony megfelelési arány, a magas hamis pozitív arány, ami kolonoszkópiához vezet, az ezzel járó költségekkel, kellemetlenségekkel és szövődményekkel, valamint a magas hamis negatív arány. Az alkalmazott vizsgálat típusától függően a betegek számára szükség lehet étrendi korlátozásra, például a vörös húsok kerülésére. Ez tovább csökkentheti a megfelelőséget.
A pozitív széklet okkult vér teszt eredménye esetén kolonoszkópiát kell végezni, mivel ez a vizsgálat pontosságát tekintve jobb, mint a dupla kontrasztos báriumos beöntés. - Rugalmas szigmoidoszkópia
Az 5 évente végzett szigmoidoszkópia bizonyítottan akár kétharmadával csökkenti a vastagbélrák okozta halálozást a szigmoidoszkóp által elérhető távolságban lévő elváltozások esetében. Az e szint feletti rákkockázat nem csökkent. Az 5 évenkénti ismételt szűrés optimálisnak bizonyult. Ez az intervallum kisebb, mint a kolonoszkópia esetében, és tükrözi a szigmoidoszkópia alacsonyabb érzékenységét, mivel a vastagbél kisebb részét vizsgálja, de a kevésbé alapos vizsgálatot is, mivel a bél előkészítése gyakran nem optimális, a vizsgálók eltérő tapasztalatát, valamint a beteg kényelmetlenségének hatását, amely korlátozza a szigmoidoszkóp behelyezésének mélységét.
Ha a szigmoidoszkópia során adenómát találtak, a kolonoszkópiára vonatkozó döntést egyénre szabottan kell meghozni. Tanulmányok kimutatták, hogy a pozitív szigmoidoszkópia és az azt követő kolonoszkópia az előrehaladott proximális neoplázia 70-80%-át kimutatja, és 80%-kal csökkenti a rák előfordulását. - Kombinált FOBT és rugalmas szigmoidoszkópia
Az évente végzett FOBT és az 5 évente végzett szigmoidoszkópia a vastagbélrák szűrésének egy újabb módszere. Ezt a megközelítést most egy randomizált kontrollvizsgálatban vizsgálták. A szigmoidoszkópia az előrehaladott daganatos betegségben szenvedő betegek 70%-át fedezte fel, és az egyszeri FOBT hozzáadása 76%-ra növelte az arányt. Egy másik tanulmány szerint a FOBT-vizsgálat kiegészítése a szigmoidoszkópiával jelentős többlethozamot eredményezett. A kombinált csoportban háromszor annyi rákos megbetegedést és ötször annyi nagy adenomatosus polipot azonosítottak. Ha ezt a szűrési módszert alkalmazzák, először a FOBT-t kell elvégezni, mivel a pozitív FOBT a kolonoszkópia indikációja.
Hátránya ennek a megközelítésnek a két vizsgálat többletköltsége, kényelmetlensége és szövődményei, bizonytalan hatékonyságnövekedés mellett. - Kolonoszkópia
A kolonoszkópia mind a disztális, mind a proximális vastagbélben képes az elváltozások kimutatására, és lehetőség van az e vizsgálat során talált polipok eltávolítására is. A negatív kolonoszkópiát követő vizsgálatok között 10 év intervallum ajánlott. Ez azon a megállapításon alapul, hogy az adenomatosus polipok kialakulásától a rákká való átalakulásig eltelt idő átlagosan legalább 10 évre becsülhető. A klinikailag fontos adenómák kevesebb mint 6%-a marad ki a kolonoszkópia során. A közelmúltban végzett vizsgálatok megerősítették, hogy az előrehaladott proximális neopláziában szenvedő betegek 50-65%-ának nem volt disztális vastagbélneopláziája.
A kolonoszkópia mint szűrési módszer ajánlásakor figyelembe kell venni a költségeket, a kényelmetlenségeket és a szövődményeket. A kolonoszkópia nem biztos, hogy széles körben elérhető, és a vizsgálat elvégzéséhez szükséges szakértelem igen eltérő. - Dupla kontrasztos bárium beöntés
A vastagbélrák szűrésére az 5 évente felajánlott dupla kontrasztos bárium beöntést (DCBE) használják. A DCBE kisebb érzékenységgel rendelkezik, mint a kolonoszkópia a rákok és a nagyméretű polipok kimutatására, és a vizsgálat nem teszi lehetővé a polipok eltávolítását, illetve a rákok biopsziáját. A széklet jelenléte miatt előfordulhatnak téves pozitív vizsgálatok. A kóros DCBE-t kolonoszkópiának kell követnie.
A DCBE-t az alacsonyabb költségek, az egész vastagbél vizsgálata, a széles körű elérhetőség és a nagy polipok mintegy felének kimutatása miatt ajánlják. A DCBE és a szigmoidoszkópia kombinációja szűrésre nem ajánlott.
Egy megfigyelési populációban a DCBE a 6-10 mm méretű adenomatosus polipok 53%-át, és a >1 cm méretű adenomák 48%-át fedezte fel.
Vita
A vastagbélrák “átlagos kockázatát” a nyugati világban 6%-ra becsülik. A szűrési stratégiák bizonyítottan megelőzik a vastagbélrák kockázatát. A kihívás az, hogy ezt a tudást megismertessük a szélesebb nyilvánossággal, az egészségügyi szolgáltatókkal és a finanszírozókkal, majd a szűrési folyamatot befejezzük.
A kolorektális rák szűrése összetettebb, mint az emlő- és méhnyakrák szűrése, ahol egyfajta vizsgálatra van szükség (mammográfia, Pap-kenet).
A szűrés sikeréhez az orvosoknak nem szabad elfelejteniük, hogy szűrést ajánljanak, a betegeknek el kell fogadniuk ezt a tanácsot, a biztosítóknak fizetniük kell a szűrés és az utóvizsgálat költségeit, a betegellátó szervezeteknek pedig olyan rendszerekkel kell rendelkezniük, amelyek nyomon követik, hogy a szűrés megtörtént-e, és emlékeztetnek, ha nem történt meg.
A fejlett vastagbélrák pusztító betegség, és megfelelő szűrési módszerekkel megelőzhető. Ezt szem előtt tartva a Dél-Afrikai Gasztroenterológiai Társaság (SAGES) és a hozzá kapcsolódó szakmai csoportok vastagbélrák-megelőzési kampányt indítanak. A cél az egészségügyi szakemberek, a veszélyeztetett lakosság és a finanszírozók figyelmének felkeltése, valamint a cselekvés ösztönzése. A kezdeményezés a 2003. augusztusi Dél-Afrikai Emésztési Betegségek Hete (SADDW) során csúcsosodik ki.