SAGES

Mondatok & Irányelvek

“Vissza

Ezt a SAGES által elfogadott dokumentumot a legutóbbi SADDW Colorectal Campaign…….
Azoknak, akiknél a tünetek vagy jelek kolorektális rák vagy polipok jelenlétére utalnak, fel kell ajánlani a megfelelő diagnosztikai vizsgálatot.
A szűrési programokat az egyes betegek kockázati szintjének a személyes, családi és kórtörténet alapján történő besorolásával kell kezdeni, amely meghatározza a szűrés megfelelő megközelítését az adott személy esetében.
Az átlagos kockázatú férfiaknak és nőknek 50 éves kortól fel kell ajánlani a vastagbélrák szűrését.
A szűrési lehetőségeket fel kell ajánlani nekik, miután tájékoztatást kaptak az egyes módszerek előnyeiről és hátrányairól, és lehetőséget kell biztosítani számukra, hogy saját preferenciájukat érvényesítsék a szűrés módjának kiválasztásában.
A rendellenes szűrővizsgálatot a vastagbél teljes kivizsgálásának kell követnie, lehetőleg kolonoszkópiával (vagy hajlékony szigmoidoszkópiával és kettős kontrasztanyagú báriumos beöntéssel, ha kolonoszkópia nem áll rendelkezésre.)
A fokozott kockázatú egyéneknél kolonoszkópiát kell végezni. Ebbe a csoportba tartoznak:

  1. A korábbi vastagbélrákos betegek
  2. A korábbi adenomatosus polipok története
  3. A vastagbélrákra hajlamosító alapbetegségben, pl. gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek

A vizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltatóknak megfelelő jártassággal kell rendelkezniük, és a vizsgálatokat helyesen kell elvégezni. Szabványokat és működési eljárásokat kell meghatározni.
A szűrést a betegek és az egészségügyi szolgáltatók részvételének optimalizálására irányuló erőfeszítéseknek kell kísérniük, mind az első szűrésben, mind az ajánlott időközönkénti ismételt szűrésben.
Az átlagos kockázatú egyének szűrése

  1. Fekális okkult vér vizsgálata
    A széklet okkult vérének (FOBT) éves vagy kétévente történő vizsgálata bizonyítottan 21%-kal csökkenti a vastagbélrák okozta halálozást. E szűrési módszer hátrányai közé tartozik az alacsony megfelelési arány, a magas hamis pozitív arány, ami kolonoszkópiához vezet, az ezzel járó költségekkel, kellemetlenségekkel és szövődményekkel, valamint a magas hamis negatív arány. Az alkalmazott vizsgálat típusától függően a betegek számára szükség lehet étrendi korlátozásra, például a vörös húsok kerülésére. Ez tovább csökkentheti a megfelelőséget.
    A pozitív széklet okkult vér teszt eredménye esetén kolonoszkópiát kell végezni, mivel ez a vizsgálat pontosságát tekintve jobb, mint a dupla kontrasztos báriumos beöntés.
  2. Rugalmas szigmoidoszkópia
    Az 5 évente végzett szigmoidoszkópia bizonyítottan akár kétharmadával csökkenti a vastagbélrák okozta halálozást a szigmoidoszkóp által elérhető távolságban lévő elváltozások esetében. Az e szint feletti rákkockázat nem csökkent. Az 5 évenkénti ismételt szűrés optimálisnak bizonyult. Ez az intervallum kisebb, mint a kolonoszkópia esetében, és tükrözi a szigmoidoszkópia alacsonyabb érzékenységét, mivel a vastagbél kisebb részét vizsgálja, de a kevésbé alapos vizsgálatot is, mivel a bél előkészítése gyakran nem optimális, a vizsgálók eltérő tapasztalatát, valamint a beteg kényelmetlenségének hatását, amely korlátozza a szigmoidoszkóp behelyezésének mélységét.
    Ha a szigmoidoszkópia során adenómát találtak, a kolonoszkópiára vonatkozó döntést egyénre szabottan kell meghozni. Tanulmányok kimutatták, hogy a pozitív szigmoidoszkópia és az azt követő kolonoszkópia az előrehaladott proximális neoplázia 70-80%-át kimutatja, és 80%-kal csökkenti a rák előfordulását.
  3. Kombinált FOBT és rugalmas szigmoidoszkópia
    Az évente végzett FOBT és az 5 évente végzett szigmoidoszkópia a vastagbélrák szűrésének egy újabb módszere. Ezt a megközelítést most egy randomizált kontrollvizsgálatban vizsgálták. A szigmoidoszkópia az előrehaladott daganatos betegségben szenvedő betegek 70%-át fedezte fel, és az egyszeri FOBT hozzáadása 76%-ra növelte az arányt. Egy másik tanulmány szerint a FOBT-vizsgálat kiegészítése a szigmoidoszkópiával jelentős többlethozamot eredményezett. A kombinált csoportban háromszor annyi rákos megbetegedést és ötször annyi nagy adenomatosus polipot azonosítottak. Ha ezt a szűrési módszert alkalmazzák, először a FOBT-t kell elvégezni, mivel a pozitív FOBT a kolonoszkópia indikációja.
    Hátránya ennek a megközelítésnek a két vizsgálat többletköltsége, kényelmetlensége és szövődményei, bizonytalan hatékonyságnövekedés mellett.
  4. Kolonoszkópia
    A kolonoszkópia mind a disztális, mind a proximális vastagbélben képes az elváltozások kimutatására, és lehetőség van az e vizsgálat során talált polipok eltávolítására is. A negatív kolonoszkópiát követő vizsgálatok között 10 év intervallum ajánlott. Ez azon a megállapításon alapul, hogy az adenomatosus polipok kialakulásától a rákká való átalakulásig eltelt idő átlagosan legalább 10 évre becsülhető. A klinikailag fontos adenómák kevesebb mint 6%-a marad ki a kolonoszkópia során. A közelmúltban végzett vizsgálatok megerősítették, hogy az előrehaladott proximális neopláziában szenvedő betegek 50-65%-ának nem volt disztális vastagbélneopláziája.
    A kolonoszkópia mint szűrési módszer ajánlásakor figyelembe kell venni a költségeket, a kényelmetlenségeket és a szövődményeket. A kolonoszkópia nem biztos, hogy széles körben elérhető, és a vizsgálat elvégzéséhez szükséges szakértelem igen eltérő.
  5. Dupla kontrasztos bárium beöntés
    A vastagbélrák szűrésére az 5 évente felajánlott dupla kontrasztos bárium beöntést (DCBE) használják. A DCBE kisebb érzékenységgel rendelkezik, mint a kolonoszkópia a rákok és a nagyméretű polipok kimutatására, és a vizsgálat nem teszi lehetővé a polipok eltávolítását, illetve a rákok biopsziáját. A széklet jelenléte miatt előfordulhatnak téves pozitív vizsgálatok. A kóros DCBE-t kolonoszkópiának kell követnie.
    A DCBE-t az alacsonyabb költségek, az egész vastagbél vizsgálata, a széles körű elérhetőség és a nagy polipok mintegy felének kimutatása miatt ajánlják. A DCBE és a szigmoidoszkópia kombinációja szűrésre nem ajánlott.
    Egy megfigyelési populációban a DCBE a 6-10 mm méretű adenomatosus polipok 53%-át, és a >1 cm méretű adenomák 48%-át fedezte fel.

Vita
A vastagbélrák “átlagos kockázatát” a nyugati világban 6%-ra becsülik. A szűrési stratégiák bizonyítottan megelőzik a vastagbélrák kockázatát. A kihívás az, hogy ezt a tudást megismertessük a szélesebb nyilvánossággal, az egészségügyi szolgáltatókkal és a finanszírozókkal, majd a szűrési folyamatot befejezzük.
A kolorektális rák szűrése összetettebb, mint az emlő- és méhnyakrák szűrése, ahol egyfajta vizsgálatra van szükség (mammográfia, Pap-kenet).
A szűrés sikeréhez az orvosoknak nem szabad elfelejteniük, hogy szűrést ajánljanak, a betegeknek el kell fogadniuk ezt a tanácsot, a biztosítóknak fizetniük kell a szűrés és az utóvizsgálat költségeit, a betegellátó szervezeteknek pedig olyan rendszerekkel kell rendelkezniük, amelyek nyomon követik, hogy a szűrés megtörtént-e, és emlékeztetnek, ha nem történt meg.
A fejlett vastagbélrák pusztító betegség, és megfelelő szűrési módszerekkel megelőzhető. Ezt szem előtt tartva a Dél-Afrikai Gasztroenterológiai Társaság (SAGES) és a hozzá kapcsolódó szakmai csoportok vastagbélrák-megelőzési kampányt indítanak. A cél az egészségügyi szakemberek, a veszélyeztetett lakosság és a finanszírozók figyelmének felkeltése, valamint a cselekvés ösztönzése. A kezdeményezés a 2003. augusztusi Dél-Afrikai Emésztési Betegségek Hete (SADDW) során csúcsosodik ki.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.