Abstract
A májnak egyedülálló szerepe van a vércukorszint szabályozásában a felszívódás utáni állapotban, glükóztartalmú ételek elfogyasztása után és glükopénia esetén. Éhgyomri állapotban kizárólag a máj felelős a glükóz véráramba juttatásáért, ezáltal fenntartva a vér glükózkoncentrációját a testszövetek, különösen az agy folyamatos szükségleteinek kielégítésére. Ugyanilyen fontos szerepet játszik a máj a szénhidrátbevitelre adott normál glükóztolerancia fenntartásában. A glükózbevitel után a máj a glükóz lerakódásának fő helye, míg az izom- és zsírszövet viszonylag kisebb szerepet játszik a bevitt glükóz ártalmatlanításában. Ezenkívül a glükóz és az inzulin glükózbevitel okozta emelkedése gátolja a máj endogén glükóztermelését, ami a vércukorszint posztprandiális emelkedésének minimalizálását szolgálja. Amikor a vércukorszintet a keringő inzulin kis mértékű növekedése csökkenti, a máj glükóztermelésének visszacsapó növekedése a kezdeti vagy fő mechanizmus, amely ellensúlyozza a vércukorszint csökkenését. A fiatalkori cukorbetegségben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a máj képes megváltoztatni a glükózkibocsátását a vércukor-koncentráció változásaira válaszul, amikor kis, fiziológiás inzulinadagokat infundálnak. Ezek az eredmények magyarázatot adhatnak az előre programozott inzulinadagoló rendszerek hatékonyságára a cukorbetegség kezelésében.