Repülés – Utazáshoz való alkalmasság

• A légitársaságok repülési korlátozásai
• A biztonsági intézkedések figyelembevétele
• Egészségügyi megfontolások repülés közben
• Potenciális egészségügyi problémák a repülés során

A légitársaságok repülési korlátozásai

A légitársaságok megtagadhatják az utasok szállítását, ha a repülés során az utas egészségére nézve súlyos következményekkel járhat, vagy olyan egészségügyi állapota van, amely a repülés során súlyosbodhat. A légitársaságok orvosi engedélyt kérhetnek, ha arra utaló jelek vannak, hogy Ön instabil egészségi állapotban szenvedhet.

A légi utazás általában nem ajánlott a következő esetekben:

• 48 óránál fiatalabb csecsemők (koraszülések után hosszabb ideig)
• nők a terhesség 36. hetét vagy többes terhesség esetén a 32. hetet követően
• a következőkben szenvedők:
• anginás vagy nyugalmi mellkasi fájdalom
• minden aktív fertőző betegség
• búvárkodás utáni dekompressziós betegség
• megnövekedett agyi nyomás (vérzés miatt, sérülés vagy fertőzés miatt)
• fülek vagy melléküregek fertőzése
• múltbeli szívroham
• múltbeli stroke
• múltbeli műtét vagy sérülés, ahol levegő vagy gáz rekedt a szervezetben (például hasi sérülés, gyomor- vagy bélműtét, szem- vagy arcsérülés, agyműtét vagy szemműtét)
• súlyos, a légzést befolyásoló hosszú távú betegségek
• Légszomj nyugalmi állapotban
• nem megoldott pneumothorax (kilyukadt tüdő)
• sickasejtes betegség
• . vérszegénység
• instabil mentális állapot vagy pszichotikus betegség

A fenti lista nem teljes, így ha Önnek valamilyen alapbetegsége van, és nem biztos benne, hogy a repülés hatással lehet rá, először mindig kérjen tanácsot a háziorvosától.

A korlátozások és előírások légitársaságonként eltérőek, ezért ha kétségei vannak, jó előre kérjen tanácsot a légitársaság egészségügyi osztályától. A legtöbb légitársaság rendelkezik orvosi tanácsadó szolgálattal, amelynek részletei általában megtalálhatók a légitársaságok honlapján.

A biztonsági intézkedések figyelembevétele

A repülőgép utasterébe bevihető eszközök és folyadékok típusára vonatkozó biztonsági korlátozások befolyásolhatják, hogy milyen orvosi eszközöket vagy gyógyszereket vihet magával a repülőútra.

• A további részletekért lásd az Utazás gyógyszerekkel című tanácsadási oldalt.

Ha Önnek bármilyen fémkészüléket, például műízületet, pacemakert vagy belső automata defibrillátort szereltek be, akkor vigyen magával egy orvosi figyelmeztető levelet az orvosától, és a biztonsági személyzetet is figyelmeztesse, hogy orvosi eszközzel van felszerelve, mielőtt áthalad az átvilágító berendezéseken.

Egészségügyi szempontok repülés közben

Nagy magasság

Nagy magasságnak általában 2400 métertől (8000 láb) felfelé számít. A repülőgépek kabinjait körülbelül 1800-2400 méter közötti magasságnak megfelelő nyomáson tartják, ezért a repülés során a magassági betegség tüneteinek kialakulása nem szokásos.

Ha Önnek már meglévő légzőszervi vagy szívbetegsége van, nagyobb valószínűséggel jelentkezhetnek tünetei a repülés alatt vagy után. Hasznos lehet, ha tudatában van annak, hogy a tapasztalt tünetek a nagy magassággal függhetnek össze. Azt is tudnia kell, hogy a dehidratáció súlyosbíthatja a tüneteket, akárcsak a megerőltető megerőltetés.

Ha súlyos az állapota, a repülés tervezése előtt kérjen szakorvosi tanácsot. Előfordulhat, hogy a légitársaságtól előzetesen kiegészítő oxigénkészletet kell kérnie a repülés alatti használatra.

Néhány repülőtér 2400 méter felett helyezkedik el, például az Andokban és a Himalájában. Tudnia kell, hogy az akut hegyibetegség tünetei, mint például: fejfájás, hányinger, légzési nehézség, mentális zavartság akár 36 órával az ilyen célállomásokra való megérkezése után is jelentkezhetnek.

• A magasság hatásairól további információkat a Magasság és utazás című oldalon talál.

Terhesség

Ha Ön egészséges és a terhessége zavartalan, akkor a légi utazás általában biztonságosnak tekinthető. Néhány terhes nőnél azonban, akinek alapvetően kockázati tényezői vannak, a repülés következtében megnőhet a komplikációk, például a mélyvénás trombózis (DVT) kockázata. Indulás előtt mindig ellenőriztesse a szülésznőjével vagy szülészorvosával, hogy alkalmas-e a repülésre.

A légitársaságok orvosi igazolást kérnek a terhes utasoktól, ha a terhesség 28. hete után utaznak. A legtöbb légitársaság egyetlen terhesség esetén a 36. hét, többes terhesség esetén pedig a 32. hét után nem engedélyezi a légi utazást. Az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a szülés várható időpontját, és meg kell erősítenie, hogy a terhesség komplikációmentes és normálisan halad.

Gondoskodnia kell arról, hogy olyan utasbiztosítással rendelkezzen, amely mind Önt, mind a születendő gyermekét fedezi arra az esetre, ha az utazás során váratlanul szülne.

• További részletekért lásd a Tanácsok terhes utazóknak című oldalt.

Fogyatékossággal repülni

A repülőtéren való navigálás és a repülés élménye ijesztő, dezorientáló és fizikailag kimerítő lehet, ha Ön rejtett fogyatékosságban szenved (például autizmusban, demenciában, epilepsziában vagy szorongásban). A légiutas-kísérő személyzet nem segíthet azoknak az utasoknak, akik nem képesek saját fizikai szükségleteikről gondoskodni (például a WC használatáról, az étkezéshez vagy a mobilitáshoz nyújtott segítségről) a repülés során. Ha Ön fizikai vagy rejtett fogyatékossággal él, jóval az utazás előtt vegye fel a kapcsolatot a légitársasággal, hogy ellenőrizze, milyen segítséget kaphat a repülőtéren, a repülőgépre való fel- és leszálláskor és a repülés alatt.

Ha Ön elektromos mozgást segítő eszközt, például elektromos robogót vagy kerekesszéket használ, akkor jóval a repülés előtt meg kell adnia a légitársaságnak a felszerelés adatait (például gyártmány, modell, méret vagy súly), hogy a légitársaság ellenőrizni tudja, hogy a felszerelést biztonságosan be tudják-e rakodni és el tudják-e helyezni, és hogy el tudják-e végezni az elektromos berendezések tűzveszélyességi vizsgálatát. Hasznos lehet, ha megmutatja a légitársaság személyzetének a felszereléséhez tartozó használati útmutatót, különösen akkor, ha bármilyen probléma merülne fel a felszerelés berakodásával, szétszerelésével vagy összeszerelésével a repülőgép rakterében.

Fertőző betegségek

A repülőgép kabinlevegőjének minőségét gondosan ellenőrzik, és kutatások kimutatták, hogy a fedélzeten nagyon alacsony a fertőző betegségek átvitelének kockázata. A fertőzés átadása azonban előfordulhat a repülőgép ugyanazon területén ülő utasok között, általában köhögés vagy tüsszentés következtében, vagy fertőzött felületek érintésével. A kockázat nem különbözik attól, ha valaki más közlekedési eszközökön, például buszon vagy vonaton ül valakihez közel.

A légitársaság megtagadhatja a beszállást minden olyan utastól, aki rosszul néz ki, különösen, ha gyanítják, hogy az utas fertőző lehet. Ha Ön nemrégiben gyógyult meg egy fertőző betegségből, de még mindig a rosszullét fizikai jeleit mutatja, például a bárányhimlő után kialakult kérges foltokat, akkor vigyen magával egy háziorvosi igazolást arról, hogy már nem fertőző.

• A repülőgép fedélzetén a fertőzések másokra való átvitelének lehetséges kockázatának csökkentése érdekében aktív rosszullét esetén, különösen ha lázas, el kell halasztania az utazást, amíg teljesen fel nem épül.

Ha valaki már elutazott, és ezután derül ki, hogy súlyos fertőző betegségben (például kanyaróban vagy COVID-19-ben) szenved, amely potenciális kockázatot jelenthet a többi utasra nézve, akkor a helyi közegészségügyi hatóságok elvégzik az utasok érintkezésének nyomon követését.

Koronavírus (COVID-19)

Nem szabad utaznia, ha a közelmúltban koronavírus (COVID-19) tüneteit tapasztalta, vagy olyan személy közeli hozzátartozójaként azonosították, akinél a COVID-19 megbetegedett.

Az utazásról szóló döntés meghozatala előtt ellenőrizze a legfrissebb brit tanácsokat arra vonatkozóan, hogy a tünetek megjelenése után mennyi ideig kell önizolálnia magát, vagy hogy közeli kontaktusként azonosították-e Önt:

• Skócia – NHSinform
• Englia – NHS UK
• Észak-Írország: NIdirect.gov.uk
• Wales: GOV.Wales

Az utazás során a koronavírusnak (COVID-19) való kitettség kockázatának csökkentéséről további információk a COVID-19 oldalon találhatók: Egészségügyi megfontolások utazáshoz című tanácsadási oldalon.

Lehetséges repülés közbeni egészségügyi problémák

Dehidratáció

A repülőgépek kabinjában keringő levegő nagyon száraz, és hatással lehet a bőrre, az ajkakra, az orrra és a szemre. Bőrnedvesítő krémek, sóoldatos orrspray-k és ajakbalzsamok használata segíthet a kellemetlenségek csökkentésében. Ha a kontaktlencsék irritációt okoznak, azokat el kell távolítani, és helyette szemüveget kell használni.

Az alkohol- és koffeintartalmú italok vízhajtó hatásúak (több vizelet termelődik), ami kiszáradáshoz vezethet. Hosszú repülőutak alatt igyekezzen sok tiszta folyadékot, például vizet inni, és korlátozza az alkohol- és koffeinfogyasztást.

Mélyvénás trombózis (DVT)

A görcsös körülmények és a hosszan tartó mozdulatlanság a repülőn fájdalmat, merevséget vagy a végtagok duzzanatát okozhatja. A hosszan tartó mozdulatlanság lassú véráramláshoz vezethet a vénákban, ami növeli a mélyvénás trombózis (DVT) néven ismert vérrög kialakulásának kockázatát. A trombózis leggyakrabban a lábakban alakul ki. A vérrög egy része leszakadhat és a tüdőbe juthat, tüdőembóliát (PE) okozva, ami potenciálisan életveszélyes.

• A mélyvénás trombózisra vonatkozó tanácsok oldalon további információkat és tanácsokat talál az utazás alatti trombózis kockázatának csökkentéséről.

Mozgásos rosszullét

Ritkán fordul elő repülés közben, kivéve súlyos turbulencia esetén. Ha Önről ismert, hogy repülés közben mozgásbetegségben szenved, próbáljon meg a repülőgép középső részén helyet választani, tartson a közelben mozgássérülésre alkalmas táskát, és kerülje az alkoholt a repülés alatt és 24 órával a repülés előtt. A tünetek kezelésére szolgáló gyógyszereket is megbeszélheti háziorvosával.

Fül-orr-gégészeti és fogászati panaszok

A felszállás és leszállás során gyakori, hogy “pattogó” érzést tapasztal a fülében. Ez normális, és a repülőgép felszállása során a középfülből és az orrmelléküregekből kiszabaduló levegő okozza. Leszálláskor a levegőnek vissza kell áramlania a melléküregekbe és a középfülbe, hogy kiegyenlítődjön az utastérben uralkodó légnyomással. Ha bármilyen kellemetlenséget tapasztal, egyszerű intézkedések, például nyelés, rágás vagy ásítás általában enyhítik a tüneteket. A csecsemők számára előnyös lehet, ha fel- és leszállás közben cumit használnak a nyelés serkentésére.

Ha fül- vagy arcüreggyulladásban szenved, ezt repülés előtt beszélje meg orvosával, mivel fel- és leszállás közben erős fájdalmat érezhet, ami traumát okozhat.

Az általános fogászati kezelések, például a tömések általában nem jelentenek ellenjavallatot a repüléshez. Egyes fogászati állapotok vagy kezelések azonban gázcsapdákat eredményezhetnek (például befejezetlen gyökérkezelés, fogszuvasodás vagy tályogok), amelyek fájdalmat és kellemetlenséget okozhatnak repülés közben. Ebben az esetben a repülés előtt kérje ki fogorvosának tanácsát.

repülés búvárkodás után

A búvárkodás utáni túl korai repülés olyan komplikációk kialakulásához vezethet, mint a dekompressziós betegség (közismertebb nevén “kanyar”). Az általános szabály az, hogy az utolsó merülést követő 12-24 óráig kerüld a repülést. Ha bármilyen kétség merül fel, repülés előtt kérje ki búváriskolája szakvéleményét.

Repüléstől való félelem

A repüléstől való félelem a harmadik leggyakoribb fóbia (a kígyóktól és pókoktól való félelem után), és a légi utasok mintegy 10-25%-ánál fordul elő. Ha repüléstől való félelemben szenved, a következő tanácsok hasznosak lehetnek:

• Az utazás előtti orvosi látogatás megnyugtathatja Önt a légi utazásra való általános alkalmasságáról.
  • Súlyos esetekben orvosa beutalhatja Önt kognitív viselkedésterápiára, hogy megtanulja a félelmei leküzdésének különböző módjait.
• Mondja el az utaskísérő személyzetnek. A repülőgép rutinszerű hangjaival és a repülés közbeni tevékenységekkel kapcsolatos megnyugtatás segíthet megnyugtatni Önt.
• A repülés során próbálja meg elterelni a figyelmét azzal, hogy beszélget a többi utassal, filmet néz, zenét hallgat vagy olvas.

Néhány légitársaság indít tanfolyamokat, amelyek célja a repüléstől való félelem enyhítése. Ezek közül néhányat itt sorolunk fel:

• British Airways Flying with Confidence
• Virgin Atlantic Flying without Fear
• Easyjet Fearless Flyer

Air Rage

Ezt a kifejezést a repülőgépen előforduló pszichológiai, verbális vagy fizikai fenyegetésekre vagy erőszakra használják. Különösen nagy aggodalomra ad okot a repülőgépen belüli szűkös körülmények és az elkerülhetetlen érintettség miatt, amelyben nem csak az utaskísérő személyzet, hanem más utasok is részt vesznek. Voltak olyan esetek, amikor a repülőgépeket idő előtt le kellett szállítani, hogy a rendbontó utasokat leszállítsák, és jogi lépéseket tettek az érintettek ellen.

A légi dühkitörések fő kiváltó okai:

• alkohol- és szerhasználat (például mérgezés vagy elvonási tünetek)
• viták az utaskísérőkkel
• zsúfoltság
• késés és az információhiány okozta frusztráció
• az erős dohányosoknál a nikotinmegvonás is hozzájárulhat, amelyre a nikotinos rágógumi vagy tapasz hasznos lehet.

Jet lag

Jet lag a több időzóna átlépése miatt a szervezet belső órájának (amely az alvási szokásokat szabályozza) megzavarása által okozott tünetekre használt kifejezés.

A jet lag hatással lehet az alvásra, a szellemi teljesítményre, a hangulatra, a koncentrációs képességre, vagy olyan fizikai tüneteket okozhat, mint a hányinger és hányás, a bélműködés megváltozása vagy az étvágytalanság. Az időeltolódás hatásai fokozatosan elmúlnak, ahogy a szervezet alkalmazkodik az új időzónához.

Az időeltolódás hatásainak minimalizálása érdekében a következő intézkedéseket fontolja meg:

• Próbálja meg néhány nappal az utazás előtt elkezdeni a testórájának átállítását azzal, hogy nyugati utazás esetén 1-2 órával később, míg keleti utazás esetén korábban fekszik le.
• Ha rendszeresen “időhöz kötött” gyógyszereket (például antibiotikumokat vagy inzulint) szed, beszéljen háziorvosával, hogy tervezzen egy módosított, az időzóna különbségeket figyelembe vevő gyógyszerbevételi rendet.
• Hosszú távú repülőutakon rendszeresen mozogjon, igyon sok vizet, kerülje a nagy étkezéseket, az alkoholt és a koffeint, és próbáljon meg aludni a repülőn az éjszakai repülés alatt.
• A célállomásra érve töltsön sok időt a szabadban a természetes napfényben, és törekedjen arra, hogy a helyi idő szerint étkezzen és feküdjön le, így segítve a gyors akklimatizálódást.
• Ha napközben fáradt, próbáljon meg egy rövid szundikálást tartani (kb. 20-30 perc), mivel ez valószínűleg nem befolyásolja az éjszakai alvási képességét.
• Az utazást követő első napon kerülje a nehéz kötelezettségeket. Készüljön fel az esti fáradtságra és a korai ébredésre, amely akár 5 napig vagy tovább is eltarthat.

vissza a tetejére