Sir: A mirtazapin egy egyedülálló antidepresszáns, amely az α2-autoreceptor és az α2-heteroreceptor blokkolásán keresztül szerotonerg és noradrenerg fokozással is jár.1 Ez egy 5-HT2-blokkoló is, ami potenciális anxiolitikus szerré teszi2 . Összességében úgy tűnik, hogy a mirtazapin hasznos szer a szorongásos tünetekkel egyidejűleg fennálló depresszióban szenvedő betegeknél.3 Az alábbi eset egy disztímiával diagnosztizált beteget ír le, akinél a mirtazapin adagjának emelése után pánikroham lépett fel, amely hatást korábban nem írtak le.
Egy esetről szóló beszámoló. A. asszony 23 éves, házas nő volt, akinél disztímiát diagnosztizáltak (DSM-IV). Bemutatkozását megelőzően nem szedett pszichotróp szereket. Figyelemre méltó kórtörténetet írt le, és nem szedett felírt gyógyszereket; nem élt vissza alkohollal; tagadta tiltott szerek, dohánytermékek vagy növényi gyógyszerek használatát; és naponta 1-2 csésze kávét ivott. A. asszony tagadta, hogy bármilyen jelentős pszichoszociális stresszor vagy jelentős családi pszichiátriai előzmény lenne. A közelmúltbeli laboratóriumi eredmények áttekintése negatív terhességi tesztet mutatott, a teljes vérkép, a szérumkémia és a pajzsmirigy-stimuláló hormon mind a normális határértékeken belül volt. A. asszony beleegyezett a mirtazapin kipróbálásába, amelyet 2 hétig 15 mg/nap adaggal kezdtek el, és az adagot esemény nélkül tolerálta. A kontrollvizsgálaton a mirtazapin adagját 30 mg/napra emelték, hogy a maradék depressziós tüneteket célzottan kezeljék. Az adagemelést követő 2 napon belül A. asszony pánikrohamot kapott, amely szívdobogásból, légszomjból, izzadásból, hányingerből, hőhullámokból és az elmezavar gondolataiból állt. Férje elvitte a sürgősségi osztályra, ahol kivizsgálták, 0,5 mg alprazolámot írtak fel neki, amelyet szükség szerint kellett szednie, és hazaengedték. A. asszonynak a következő héten több pánikrohama volt, és ezeket is enyhítette az alprazolam szedése. Úgy döntöttek, hogy a mirtazapint visszacsökkentik 15 mg/napra, hogy megnézzék, nem a megnövelt dózis lehet-e felelős a pánikrohamokért; a pánikrohamok ezt követően megszűntek. Egy hét elteltével a mirtazapint 30 mg/napra emelték a maradék depressziós tünetek kezelésére. Sajnos a beteg az adagemelésen belül 1 nap pánikrohamot tapasztalt. Döntés született a hatóanyagváltásról, és 4 napos kimosási időszakot követően 37,5 mg/nap dózisban venlafaxin nyújtott felszabadulású (XR) venlafaxint kezdtek adni. A venlafaxin XR-t 2 hét múlva 75 mg/napra emelték, majd 1 hónap múlva 150 mg/napra titrálták, pánikroham nélkül.
A mirtazapint vizsgálták a pánikbetegség kezelésében egy kettős vak vizsgálatban, amelyben 27 beteg kapott mirtazapint vagy fluoxetint.4 A mirtazapin 4 nyílt vizsgálatban és egy esetsorozatban kedvező eredményeket mutatott.5-9 Van azonban egy esetjelentés egy pánikrohamról, amely a mirtazapin abbahagyása során következett be.10 A pánikroham váratlan volt, de előfordulhatott a szerotonerg transzmisszió fokozódása miatt, amely rövid ideig tartó szorongást okozott, hasonlóan ahhoz, amit néha szerotonin visszavétel gátlók alkalmazása során tapasztalunk.10 A bemutatott eset hangsúlyozza, hogy a klinikusoknak figyelniük kell a mellékhatásokra, amikor antidepresszánsokat írnak fel.