PMC

Sir,

Az urticaria egy olyan betegség, amelyet savók (csalánkiütés), angioödéma vagy mindkettő kialakulása jellemez. Ezt meg kell különböztetni a bőrprick teszt által okozott savóktól, az anafilaxiás autoinflammatorikus szindrómáktól és az örökletes angioödémától. Az akut spontán urtikáriát 6 hétnél rövidebb ideig tartó spontán bőrduzzanatnak nevezzük. Az akut urtikáriát gyakran antihisztaminokkal, szteroidokkal és helyi viszketéscsillapító krémekkel kezelik.

Vizsgálatunk célja az volt, hogy felmérjük egy további 5 napos orális prednizolon kúra hatékonyságát az akut urtikária kezelésében, összehasonlítva a levocetirizinnel önmagában.

A bevonási kritériumok a 17 évnél idősebb felnőttek, az 5 napnál rövidebb ideig tartó, jelenlévő csalánkiütéses epizód és a megjelenés időpontjában aktív csalánkiütéses elváltozások voltak. Kizáró kritériumok voltak a krónikus urtikária vagy dermográfia, gyermekek, ziháló légzés vagy láz, terhesség és szoptatás, antihisztaminok vagy orális kortikoszteroidok alkalmazása az első konzultációt követő 5 napon belül, cukorbetegség, magas vérnyomás vagy aktív peptikus fekélybetegség, valamint a beleegyezés megtagadása.

Ez egy randomizált, egyszeri vak, nem keresztirányú vizsgálat volt az oktatókórházban. A betegeket két csoportba randomizálták. Az első csoport naponta kétszer levocetirizint (5 mg) és naponta kétszer prednizolont (10-20 mg) kapott az első 5 napon keresztül. A prednizolont 0,3 mg/testtömegkilogramm dózisban adták. A második csoport csak napi kétszer 5 mg levocetirizint kapott. A levocetirizint mindkét csoportban 6 hétig folytatták. Minden betegnél részletes anamnézist és teljes fizikális vizsgálatot végeztek. A kezelés 0., 2. és 5. napján kiszámították az Urticaria Activity Score (UAS) értékét.

A UAS két tünetet – a hólyagok számát és a viszketés intenzitását – méri naponta egy-egy 0-3-as skálán. A UAS-t minden beteg naponta feljegyezte, és a betegektől hetente megkapták. A bőrsömörök számát 0-tól 3-ig pontozták, ahol 0 – nincs bőrsömör; 1 – kevesebb mint 20 bőrsömör; 2 – 20-50 bőrsömör; 3 – >50 bőrsömör szinte nagy, összefolyó területeket borító bőrsömör. A viszketés súlyosságát a következőképpen pontozták: 0 – nincs; 1 – enyhe; 2 – közepes; és 3 – súlyos. A heti UAS kiszámításához össze kell adni a két pontszámot, azaz a viszketés számát és súlyosságát egy adott napon, egy adott hét minden egyes napjára vonatkozóan. Az átlagos napi UAS így 0 és 6 között mozgott.

Az eredmények a következők voltak .

összesen 49 (21 férfi és 28 nő, átlagéletkor 31.21 év) beteget 2013 januárjától 2013 szeptemberéig tartó 9 hónapos időszakban toborozták. A UAS mindkét csoportban 4,6 és 4,4 volt a megjelenés időpontjában. A UAS-pontszám mindkét csoportban csökkent, de a szteroid csoportban jobban, mint a levocetirizin csoportban . A teljes vérkép két betegnél mutatott vérszegénységet.

A statisztikai szignifikancia elemzésére páros t-próbát használtunk. Az 5. napon az UAS 0,2-re csökkent a szteroid csoportban és 2,4-re a levocetirizin csoportban. Ez a különbség statisztikailag szignifikáns volt (P-érték kisebb, mint 0,5). A 6 hét végén a szteroid csoportból három betegnél, a levocetirizin csoportból nyolc betegnél továbbra is fennállt a csalánkiütés. A szteroid csoportban három betegnél gyomor-bélrendszeri mellékhatásokat, két betegnél pedig nyugtató hatást észleltek. A levocetirizin csoportban két betegnél jelentkezett mellékhatásként szedáció.

Az antihisztaminok az akut csalánkiütéses betegségben alkalmazott gyógyszerek. Ezek azonban viszonylag lassan hatnak. A szteroidok gyulladáscsökkentő hatása segít a tünetek gyorsabb enyhülésében.

A szteroidok antihisztaminokkal kiegészítve gyorsabban csökkenthetik a tüneteket akut urtikáriában és gyors remissziót idézhetnek elő. Vizsgálatunkban a szteroidok csoportjában 5 nap elteltével szignifikánsan kevesebb volt a UAS. A tünetek kontrollja is jobb volt a szteroid csoportban, amit a UAS is bizonyít. A 6 hét végén a szteroidcsoportban kevesebb aktív beteg volt.

Tanulmányokat végeztek a prednizolon hatékonyságának értékelésére, amikor antihisztaminokkal egészítették ki az akut csalánkiütés kezelését, és megállapították, hogy a prednizolon hozzáadása javította a betegek tüneteit és klinikai válaszát.

A vizsgálatunk korlátai a következők voltak: a csalánkiütés okát nem azonosították; a vizsgálat egyetlen vak vizsgálat volt, korlátozott számú beteggel. Ezért úgy érezzük, hogy a szteroidok hozzáadása a kezdeti fázisban, hacsak nincs ismert ellenjavallat, gyorsabban javítaná a tüneteket és javítaná az általános életminőséget.