A szerkesztő-Jefferson vezércikke a vakcinázásról és annak káros hatásairól megemlíti a kutatásunkat.1 Azt találtuk, hogy a születéskor kezdődő immunizálás az inzulinfüggő cukorbetegség kockázatának csökkenésével, míg a 2 hónapos kor után kezdődő immunizálás a cukorbetegség kockázatának növekedésével járt mind rágcsálókban, mind emberekben.2 Dr. Jaakko Tuomilehtóval együttműködést kezdeményeztünk a Haemophilus influenzae b típusú vakcina hatásának vizsgálatára a cukorbetegség előfordulására. Körülbelül 116 000 finn gyermeket randomizáltak, hogy vagy négy adag vakcinát kapjanak 3 hónapos korban kezdődően, vagy egy adagot 24 hónapos korban.3 Kiszámítottuk az inzulinfüggő cukorbetegség előfordulását mindkét csoportban 10 éves korig, valamint egy olyan csoportban, amely nem kapta meg a vakcinát – ez a kohorsz mind a 128 500 gyermeket magában foglalta, akik Finnországban születtek a vakcina vizsgálatának megkezdése előtti 24 hónapban.
1998 májusában a marylandi Bethesdában konferenciát tartottak adataink megvitatására. A konferencián kijelentettük, hogy a vakcinával kapcsolatos adatok alátámasztják a közzétett eredményeinket, miszerint a 2 hónapos kor után kezdődő immunizálás a cukorbetegség fokozott kockázatával jár. Elemzésünket alátámasztja továbbá, hogy az Egyesült Államokban4 és az Egyesült Királyságban a H influenzae b-típusú vakcinával történő immunizálást követően hasonlóan emelkedett a cukorbetegség kockázata.5 Továbbá a cukorbetegség megnövekedett kockázata a beoltott csoportban meghaladja a H influenzae meningitis szövődményeinek várhatóan csökkent kockázatát.
Az immunizációval kapcsolatos kutatások azon az elméleten alapultak, hogy az immunizáció előnyei messze meghaladják a késleltetett mellékhatásokból eredő kockázatokat, ezért nincs szükség hosszú távú biztonsági vizsgálatok elvégzésére. A cukorbetegség – csak egy lehetséges krónikus káros esemény – vizsgálatakor azt találtuk, hogy a cukorbetegség gyakoriságának növekedése több mint ellensúlyozhatja a H influenzae okozta agyhártyagyulladás hosszú távú szövődményeinek várható csökkenését. Így a vakcina által kiváltott cukorbetegség nem tekinthető ritka lehetséges mellékhatásnak. Számos más krónikus immunológiai betegség, köztük az asztma, az allergia és az immunmediált rákos megbetegedések előfordulása gyorsan emelkedett, és szintén összefüggésbe hozható az immunizálással.
Úgy véljük, hogy a nyilvánosságot teljes körűen tájékoztatni kell arról, hogy a vakcináknak, bár hatékonyak a fertőzések megelőzésében, hosszú távú káros hatásai lehetnek. A tájékozott közvélemény valószínűleg egyre inkább követelni fogja a megfelelő biztonsági tanulmányokat a széles körű immunizálás előtt. Úgy gondoljuk, hogy ennek a döntésnek az eredménye a biztonságosabb vakcinatechnológia kifejlesztése lesz.