Eredet és első album (2004-2007)Edit
A Panic! at the Disco 2004-ben alakult Summerlinben, Las Vegas külvárosában. Ryan Ross, aki énekelt és gitározott, és Spencer Smith, aki dobosként működött. Mindketten a Bishop Gorman High Schoolba jártak, és kilencedikben kezdtek el együtt játszani. Később meghívták barátjukat, Brent Wilsont, aki a Palo Verde High Schoolba járt, hogy basszusgitározzon. Wilson viszont Brendon Urie-t bátorította a gitározásra. A kvartett Smith nagymamájának nappalijában kezdett próbálni. Eredetileg Ross volt az énekes, de Urie váltotta őt, miután a csoportot lenyűgözték az énekesi képességei. Kezdetben a csapat csak a Blink-182-t coverelte.
A Fall Out Boy basszusgitárosa, Pete Wentz fedezte fel őket a Livejournalon keresztül egy nap, amikor a négyen úgy döntöttek, hogy üzenetet hagynak neki, hogy segítsen népszerűsíteni őket a kiadójánál. Wentznek megtetszett a zenei stílusuk, és elutazott Las Vegasba, hogy személyesen találkozzon velük. Wentznek köszönhetően a zenekar szerződést kötött a Fueled by Ramen zenekarral, ami lehetőséget adott nekik, hogy 2005-ben felvegyék első albumukat, az A Fever You Can’t Sweat Out-ot. Az “I Write Sins Not Tragedies” című kislemez sláger lett, és számos díjat nyert, köztük az év videója a 2006-os MTV Video Music Awards-on. Ugyanebben az évben Wilsont elbocsátották, és helyére Jon Walker lépett. Az együttes két részre osztotta munkásságát, az egyikben futurisztikus ütemek és szintetizátorok domináltak, a másikban pedig akusztikus töredékek, zongora és harmonika.
A zenekar olyan dalokkal, mint az “I Write Sins Not Tragedies”, a “But It’s Better If You Do”, az “Build God, Then We’ll Talk”, a “Camisado”, a “London Beckoned Song About Money Written By Machines” vagy a “Time To Dance”, jelentős nyilvánosságot kapott, különösen miután a Spin I Spin magazin 2005 október elején “a pillanat zenekarának” nevezte a zenekart. A Panic! at the Disco online jelenlétével növelte népszerűségét: a PureVolume Top 10-ben maradtak, és a MySpace Chart első helyére kerültek. Az A Fever You Can’t Sweat Out a Billboard 200-as lista 112. helyén debütált, és az első héten közel tízezer példányban kelt el. A zenekar 2005 szeptemberében kezdte meg első amerikai turnéját az Acceptance, a Hellogoodbye és a The Academy Is előzenekaraként, majd 2006 januárjában az utóbbiak előzenekaraként lépett fel az Egyesült Királyságban. A zenekar az év január 17-én élőben lépett fel az MTV TRL című műsorában, ahol bemutatták az “I Write Sins Not Tragedies” című dal klipjét. A videó több országban is a slágerlisták élére került, és a YouTube-on is az egyik legnézettebb videó volt, több mint ötmillió megtekintéssel.
2006. május 17-én a zenekar honlapján bejelentette, hogy Wilson nem lesz többé a csapat tagja. Wilson nyilatkozatháborút indított bandatársai ellen, azt állítva, hogy minden figyelmeztetés és indoklás nélkül rúgták ki telefonon keresztül. Ross azt nyilatkozta, hogy a feloszlás egy “a zenekarból fakadó döntés” volt, míg Smith azt mondta: “A döntést Brent felelősségvállalásának hiánya és az a tény, hogy zeneileg nem fejlődött a zenekarral” alapján hoztuk meg. Smith Wilson kijelentéseire reagálva azt is állította, hogy Wilson “a felvételek során egyetlen basszus hangjegyet sem írt (…) Az albumunk akkor is pontosan ugyanúgy szólt volna, ha ő nem lett volna a zenekarban a felvételek során”. Wilson azt állította, hogy a pénz is szerepet játszott a dologban, mivel a zenekar még abban az évben turnézni fog, ami körülbelül 300 000 dollárt hoz a zenekarnak, és mindenki legalább 50 000 dollárt kap.
2006. augusztus 31-én a zenekar megkapta az MTV Video Music Awards “Év videója” díját az “I Write Sins Not Tragedies” című dalért, és négy másik kategóriában is jelölték, miközben élő koncertet is adtak. Walker jelen volt a zenekarral, amikor átvették a díjat, annak ellenére, hogy a dalban nem vett részt. Később a The Nightmare Before Christmas című film “This is Halloween” című dalának feldolgozását adták elő a különleges kiadáshoz, amelyben olyan előadók is szerepeltek, mint a Fall Out Boy, a Fiona Apple és a She Wants Revenge. Az első albumuk promóciós turnéja során a zenekar híres lett fellépéseik cirkuszi témájáról, a különböző táncosokkal és zsonglőrökkel, akik kísérték őket, valamint a Smith által használt villogó, fényekkel ellátott dobfelszerelésről.
Pretty. Odd. és …Live at Chicago (2007-2009)Edit
2007 elején a Panic! at the Disco úgy döntött, hogy elkészíti második stúdióalbumát, de júliusban úgy döntött, hogy teljesen átírja azt. Amikor az MTV egy interjúban megkérdezte tőlük, hogy miért hagyták ott az összes dalukat, és miért döntöttek az újraírás mellett, Ross kifejtette, hogy “csak összeraktuk a dalokat a felvételi fülkében. Szeretnénk dalszövegeket venni, és még nem tudtunk… egy befutott zenekar lenni. Külön-külön írtunk zongorán és gitáron, csak összedobtunk néhány dolgot, és nem úgy hangzott, mint egy zenekar, hanem mint egy filmzene”. Hozzátette: “Folyton azt írtuk, ami történt, mert olyan sokáig turnéztunk, és elegünk volt azokból a régi dalokból, hogy úgy döntöttünk, olyan dalokat írunk, amelyek igazán bonyolultak és kihívást jelentenek számunkra. Aztán úgy döntöttünk, hogy nem lesz jó móka ezeket az új dalokat koncerten játszani, ezért megegyeztünk, hogy létrehozunk egy jó projektet. Ez egy egész történet volt az egész CD-n keresztül, egy rövid történet, és úgy döntöttünk, hogy kódokba foglaljuk és zenekarként játszunk, így sokkal jobb lett”. Később hozzátette: “Kitaláltunk vagy hat-hét dalt, amelyek nagyon teltek… és nagyon vidámak. Ezek pozitívabb színben tüntették fel a zenekart. Kicsit trükkös egy csomó rossz dalt írni, ha nem vagy már fáradt. Az új dalt az év végére, valószínűleg karácsony körül szeretnénk kiadni, majd februárban megjelenik az album.”
Rob Mathes, az album producere így jellemezte: “A legjelentősebb zenei projekt, amit hosszú idő óta csináltam, fiatalos és intenzív, kalandos és végtelenül kreatív. Az ezekkel a fiatalokkal való munka arra késztetett, hogy ugyanúgy tekintsek a zenére, mint amikor tizenhat évesen felfedeztem a The Who és David Bowie korai slágereit. Ezért a projektért is tele vagyok hálával. 2008 februárjában bejelentették, hogy megjelenik a MySpace és a Spin által összeállított Smashing Pumpkins Tribute LP. A Panic! at the Disco három új dalt kezdett el játszani különböző fesztiválokon, mielőtt felvették volna őket: a “True Love”-ot, a “When The Day Met The Night”-ot és a “Nine in the Afternoon”-t, ahogy Ross az MTV-nek adott interjújában jelezte. Február 23-án a zenekar egy zártkörű találkozón vett részt a rajongói klub tagjaival a New York-i The Fillmore at Irving Plaza-ban. A rajongókkal egy privát sessiont tartottak, és a rajongók három új dalt hallhattak először. A setlistben szerepelt a “We’re So Starving”, a “Nine in the Afternoon”, a “She’s a Handsome Woman”, a “That Green Gentleman (Things Have changed)” és a “Mad as Rabbits”.
2008. március 25-én jelent meg a Pretty. Az Odd. az első héten 139 000 példányban kelt el az Egyesült Államokban, és az első kislemez, a “Nine in the Afternoon” jó fogadtatásra talált a közönség körében. A videót Shane Drake rendezte, ugyanaz a rendező, aki az “I Write Sins Not Tragedies” és a “But It’s Better If You Do” című dalokat is. Alan Ferguson rendezte a “That Green Gentleman” című dal klipjét, a “Northern Downpour” című dalhoz pedig Behn Fannin rendezővel dolgozott a zenekar.
2008. április 7. és 12. között a Panic! at the Disco volt a hét MTV előadója az Egyesült Államokban. A Honda Civic Tourt április 10-én indították útjára a San Franciscó-i The Warfieldben. Augusztusban világkörüli turnéra indultak, ázsiai, ausztráliai és új-zélandi fellépésekkel, amelyek történelmük legnagyobb koncertjei voltak. Ugyanebben a hónapban jelentették be a 2008-as MTV Europe Music Awards jelöléseit, amelyet 2008. november 6-án Liverpoolban tartottak. A Panic! at the Disco a legjobb rockelőadó, az év legjobb előadója és az év albuma kategóriában kapott jelölést. Az év októbere és novembere között a Plain White T’s és a Dashboard Confessional mellett részt vettek a Rock Band turnén, amely az Egyesült Államokban turnézott.
Ross and Walker’s Exit and Vices & Virtues (2009-2012)Edit
A zenekar 2009 elején bejelentette, hogy harmadik stúdióalbumuk megírásának és felvételének korai szakaszában vannak, a megjelenés tervezett időpontja szeptember. A Blink-182 basszusgitárosa, Mark Hoppus legalább egy új dalban közreműködött. Július 6-án a zenekar honlapján keresztül bejelentette Ross és Walker távozását művészi nézeteltérések miatt. A zenekar a Fall Out Boy és Chester French mellett lépett fel a Blink-182 nyári turnéjának első felén.
Június 26-án bejelentették, hogy a zenekar augusztus 17-én a Rock Rádióba küldi új kislemezét, a “New Perspective”-t, és hogy a szám a Jennifer’s Body című film soundtrackjének része lesz. Július 10-én Smith egy harminc másodperces demót tett közzé egy új dalból, az “Oh Glory”-ból a zenekar weboldalán, egy rövid üzenettel együtt, hogy keményen dolgoznak a stúdióban a harmadik albumukon. Az album 2009 szeptember végén jelent meg.
2009. július 13-án Ross az MTV-nek beszélt a szakításról. Kijelentette, hogy ez a téma “már egy ideje felmerült. Csak időbe telt, mire mindannyian rájöttünk erre”, és hogy ő és a többi tag jó viszonyban fejezték be, és jó barátok maradtak. A Walkerrel közös projektjéről is beszélt, megjegyezve, hogy “olyan békességben írnak dalokat Rob Mathes-szal, ami gyorsan előrevisz minket, és nagyon hamarosan megmutatjuk munkánk gyümölcsét”. Június 21-én a “New Perspective” teljes szövege felkerült a zenekar hivatalos honlapjára, és bejelentették, hogy a dal 2009. július 28-án jelenik meg. Július 22-én a zenekar nyílt meghallgatást hirdetett, hogy részt vegyenek a dalhoz készült klipben, amelyet 2009. július 25-én forgattak.
2010. december 5-én a Panic! Az At The Disco Berlinben lépett fel, és Urie egy interjúban elárulta a harmadik album nevét: Vices & Virtues. 2011. január 18-án a Twitteren bejelentette, hogy a Vices & Virtues március 29-én jelenik meg. Január 21-én mutatták be az új album első kislemezének teljes verzióját, a “The Ballad of Mona Lisa”-t, február 8-án pedig az MTV levetítette a dalhoz készült videoklipet.
Too Weird to Live, Too Rare to Die! (2012-2014)Edit
Urie és Weekes egy 2013-as Panic! at the Disco fellépésen
A legutóbbi turné óta Urie, Smith és Weekes, aki 2010-ben csatlakozott a bandához, stúdióban volt és a következő albumot készítette elő. A csapat Butch Walker producerrel dolgozott együtt, aki a Vices & Virtues producere volt. Az MTV-nek adott interjújában Urie azt mondta, hogy “el akart távolodni sok mindentől, amit a Vices & Virtues-on csinált”. 2013. július 15-én jelentették be a Too Weird to Live, Too Rare to Die! című negyedik albumot, valamint a megjelenés dátumát, 2013. október 8-át. Az első kislemez, a “Miss Jackson” még aznap megjelent a hozzá tartozó videoklippel együtt.
Az amerikai turnéjuk közepén Smith egy levelet tett közzé a zenekar honlapján, amelyben alkohol- és tablettafüggőségi problémáját taglalta. Két nappal később Urie közölte, hogy Smith határozatlan idejű szünetet tart, és tisztázta: “Nehéz belegondolni, hogy a barátom egyik nap a függőségi problémájával küzd, a másik nap pedig országos turnéra megy, így Spencer kimarad a zenekarból, minden segítséget megkap, amire szüksége van, hogy kilábaljon a problémájából, vissza fog térni”. Az album a Billboard 200-as listán a második helyen debütált, miután az első héten nyolcvanötezer példányt adtak el belőle. Az Egyesült Királyságban a tizedik, Kanadában pedig a nyolcadik helyig jutott.
Smith távozása és Death of A Bachelor (2015-2017)Edit
Majdnem másfél év távollét után, 2015. április 2-án Smith a Panic! at the Disco weboldalára feltöltött levélben tette közzé végleges távozását. Weekes később csak turnézó tag lett, így Urie maradt az egyetlen tag. 2016. január 15-én jelent meg a Panic! at the Disco ötödik stúdióalbuma, a Death of a Bachelor, amelyen Urie néhány közreműködéstől eltekintve minden hangszeren játszott.
2015. április 20-án Urie minden előzetes hivatalos bejelentés nélkül kiadta a “Hallelujah” című dalt kislemezként. A Billboard Hot 100-as listáján a 40. helyen debütált, ami a zenekar második legmagasabb helyezése az “I Write Sins Not Tragedies” után. A zenekar 2015. május 16-án fellépett a KROQ Weenie Roast-on.
Pray for the Wicked (2017-jelen)Edit
2017 decemberében Weekes elhagyta a csapatot. Helyét Nicole Row vette át, akit 2018 márciusában a clevelandi Grog Shopban tartott koncertjükön mutattak be.
2018 márciusában bejelentették, hogy kiadják hatodik albumukat Pray for the Wicked címmel, amely tizenegy dalból áll, producere pedig Jake Sinclair.
2018 októberében a háttérgitáros Kenneth Harrist szexuális zaklatás vádja miatt kirúgták, helyére Mike Naran került.