Oxisav

Sok szervetlen oxisavnak hagyományosan sav szóra végződő nevet adnak, amelyek némileg módosított formában a hidrogén és az oxigén mellett a bennük található elem nevét is tartalmazzák. Jól ismert példák az ilyen savakra a kénsav, a salétromsav és a foszforsav.

Ez a gyakorlat teljesen bevett, és az IUPAC elfogadta ezeket a neveket. A jelenlegi kémiai nómenklatúra fényében ez a gyakorlat kivétel, mert a vegyületek szisztematikus neveit a bennük lévő elemek és a molekulaszerkezetük alapján képezik, nem pedig más tulajdonságaik (például savasságuk) alapján.

A IUPAC azonban azt ajánlja, hogy a jövőbeni, még fel nem fedezett vegyületeket ne nevezzük sav szóra végződő névvel. Valóban, a savakat el lehet nevezni a megfelelő anion elé a hidrogén szó hozzáadásával képzett nevekkel; például a kénsavat ugyanúgy lehetne hidrogén-szulfátnak (vagy dihidrogén-szulfátnak) is nevezni. Valójában a kénsav teljes szisztematikus neve az IUPAC szabályai szerint a dihidroxidodioxidoskén lenne, a szulfátioné pedig tetraoxidoszulfát(2-), Az ilyen neveket azonban szinte soha nem használják.

Az azonos elem azonban hidrogénnel és oxigénnel összekapcsolódva egynél több savat is képezhet. Ilyen esetekben az ilyen savak megkülönböztetésére az angol gyakorlat szerint a több oxigénatomot tartalmazó sav nevében az elem nevében az -ic utótagot, a kevesebb oxigénatomot tartalmazó sav nevében pedig az elem nevében az -ous utótagot használják. Így például a kénsav a H2SO4, a kénsav pedig a H2SO3. Hasonlóképpen a salétromsav HNO3, a salétromsav pedig HNO2. Ha kettőnél több olyan oxigénsav van, amelynek központi atomja ugyanaz az elem, akkor bizonyos esetekben a savakat úgy különböztetjük meg, hogy a nevükhöz a per- vagy hipo- előtagot adjuk hozzá. A per- előtagot azonban csak akkor használjuk, ha a központi atom halogén vagy 7. csoportba tartozó elem. Például a klórnak a következő négy oxisava van:

• hipoklórsav HClO
• klórsav HClO2
• klórsav HClO3
• perklórsav HClO4

A -it utótag olyan savakból származó anionok és sók nevében fordul elő, amelyek neve -ous utótagra végződik. Másrészt az -ate utótag olyan savakból származó anionok és sók nevében fordul elő, amelyek neve az -ic utótagra végződik. A hypo- és a per- előtagok anionok és sók nevében fordulnak elő; például a ClO-
4 iont perklorátnak nevezik.

Néhány esetben az ortho- és para- előtagok néhány oxisav és származékos anionjaik nevében fordulnak elő. Ilyen esetekben a para- sav az, amit az orto- savból visszamaradónak gondolhatunk, ha az orto- savmolekulából egy vízmolekulát leválasztunk. Például a foszforsavat, H3PO4, néha ortofoszforsavnak nevezik, hogy megkülönböztessék a metafoszforsavtól, HPO3-tól. Az IUPAC jelenlegi szabályai szerint azonban az ortho- előtagot csak az ortotellursav és az ortofoszforsav, valamint a hozzájuk tartozó anionok és sók nevében szabad használni.

PéldákSzerkesztés

A következő táblázatban az anion képlete és neve arra utal, hogy mi marad a savból, ha az összes hidrogénatomját protonként elveszíti. Sok ilyen sav azonban poliprotikus, és ilyen esetekben egy vagy több köztes anion is létezik. Az ilyen anionok nevéhez a hidrogén- (a régebbi nómenklatúrában bi-) előtagot adunk, szükség esetén számjeles előtaggal. Például SO2-
4 a szulfát anion, és HSO-
4 a hidrogén-szulfát (vagy biszulfát) anion. Hasonlóképpen, a PO3-
4 a foszfát, a HPO2-
4 a hidrogénfoszfát, a H
2PO-
4 pedig a dihidrogénfoszfát.

.

(megjegyzés különbség. használatban a ruthéniumhoz képest)

.

.

.

.

Oxysavak és a hozzájuk tartozó anionok

Elemcsoport	Elem (központi atom)	Oxidációs állapot	Savképlet	Sav neve	Anionképlet	Anionnév
6	Króm	+6	H 2CrO 4	Krómsav	CrO2- 4	Krómát
			H 2Cr 2O 7	Dikromsav	Cr 2O2- 7	Dikromát
7	Mangán	+7	HMnO 4	Permangános sav	MnO- 4	Permanganát
		+6	H 2MnO 4	Mangánsav	MnO2- 4	Manganát
	Technetium	+7	HTcO 4	Pertechnetsav	TcO- 4	Pertechnetate
		+6	H 2TcO 4	Technetsav	TcO2- 4	Technát
	Rénium	+7	HReO 4	Perrénsav	Perrénsav sav	ReO- 4	Perrhenát
		+6	H 2ReO 4	Tetraoxorén(VI)sav	ReO2- 4	Renát(VI)
		+5	HReO 3	Trioxorén(V)sav	ReO- 3	Trioxorhenát(V)
			H 3ReO 4	Tetraoxorén(V)sav	ReO3- 4	Tetraoxorhenát(V)
			H 4Re 2O 7	Heptaoxodirén(V)sav	Re 2O4- 7	Direnát(V)
8	Iron	+6	H2FeO4	Ferrinsav	FeO42-	Ferrát
	Ruténium	+6	H2RuO4	Ruténsav	RuO42-	Ruthenát
		+7	HRuO4	Perruthénsav	RuO4-	RuO4-	Perruthenát (figyelem, különbség a használatban az ozmiumhoz képest)
		+8	H2RuO5	Hyperruthénsav	HRuO5-	Hyperruthenát
	Ozmium	+6	H6OsO6	Oszminsav	H4OsO62-	Oszmát
		+8	H4OsO6	Perosmsav	H2OsO62-	Perosmát
13	Bór	+3	H H 3BO 3	Bórsav (korábban ortobórsav)	BO3- 3	Borát (korábban ortoborát)
			(HBO 2) n	Metabórsav	BO- 2	Metaborát
14	Szén	+4	H 2CO 3	Savas szénsav	CO2- 3	Karbonát
	Silícium	+4	H 4SiO 4	Kovasav (korábban ortoszilicilsav sav)	SiO4- 4	Szilikát (korábban ortoszilikát)
			H 2SiO 3	Metaszilsav	SiO2- 3	Metaszilikát
14, 15	Szén, nitrogén	+4, -3	HOCN	Cíánsav	OCN-	Cianát
15	Nitrogén	+5	HNO 3	Cénsav	Cénsav	NO- 3	Nitrát
			HNO 4	Peroxinitr. sav	NO- 4	Peroxinitrát
			H H 3NO 4	Orthonitromsav	NO3- 4	Orthonitrát
		+3	HNO 2	Nitromsav	NO- 2	Nitrit
			HOONO	Peroxinitrósav	OONO-	Peroxinitrit
		+2	H 2NO 2	Nitroxilsav	NO2- 2	NO2- 2	Nitroxilát
		+1	H 2N 2O 2 2	Hyponitrózus sav	N 2O2- 2	Hyponitrit
	Foszfor	+5	H 3PO 4	Foszforsav (korábban ortofoszforsav)	PO3- 4	Foszfát (ortofoszfát)
			HPO 3	Metafoszforsav	PO- 3	Metafoszfát
			H 4P 2O 7	pirofoszforsav (difoszforsav)	P 2O4- 7	pirofoszfát (difoszfát)
			H 3PO 5	Peroxomonofoszforsav (difoszfát)	Peroxomonofoszforsav sav	PO3- 3	Peroxomonofoszfát
		+5, +3	(HO) 2POPO(OH) 2	Difoszforsav(III,V)	O 2POPOO2- 2	Difoszfát(III,V)
		+4	(HO) 2OPPO(OH) 2	Hipofoszforsav. acid (diphosphoric(IV) acid)	O 2OPPOO4− 2	Hypophosphate (diphosphate(IV))
		+3	H 2PHO 3	Foszfonsav	PHO2- 3	Foszfonát
			H 2P 2H 2O 5	Difoszfonikus sav	P 2H 2O5- 3	Difoszfonát
		+1	HPH 2O 2	Foszfinsav (hipofoszforsav)	PH 2O- 2	Foszfinát (hipofoszfit)
	Arzén	+5	H 3AsO 4	Arzénsav	AsO3- 4	Arzenát
		+3	H 3AsO 3	Arzénsav	AsO3- 3	Arzenit
16	Kén	+6	H 2SO 4	Kénsav	SO2- 4	Sulfát
			H 2S 2O 7	Kénsav	S 2O2- 7	Diszulfát
			H 2SO 5	Peroxomonosulfonsav	SO2- 5	Peroxomonoszulfát
			H 2S 2O 8	Peroxodiszulfinsav	S 2O2- 8	Peroxodiszulfát
		+5	H 2S 2O 6	Ditionsav	S 2O2- 6	Dithionát
		+5, 0	H 2S xO 6	Polithionosavak (x = 3, 4…)	S xO2- 6	Polytionátok
		+4	H 2SO 3	Kénsav	SO2- 3	Szulfit
			H 2S 2O 5	Diszulfinsav	S 2O2- 5	Diszulfit
		+4, 0	H 2S 2O 3	Tioszulfát	S 2O2- 3	Tioszulfát
		+3	H 2S 2O 4	Ditionsav	S 2O2- 4	Ditionit
		+3, -1	H 2S 2O 2	Tioszulfinsav	S 2O2- 2	Tioszulfit
		+2	H 2SO 2	. Szulfoxilsav (hipokénsav)	SO2- 2	Szulfoxilát (hiposzulfit)
		+1	H 2S 2O 2	Dihidroxidiszulfán	S 2O2- 2
		0	HSOH	Szulfinsav	HSO-	Szulfinit
	Selenium	+6	H 2SeO 4	Selénsav	SeO2- 4	Selenát
		+4	H 2SeO 3	Selénusz sav	SeO2- 3	Selenit
	Tellúr	+6	H 2TeO 4	Tellursav	TeO2- 4	Tellurát
			H 6TeO 6	Orthotellursav	TeO6- 6	Orthotellurát
		+4	H 2TeO 2TeO 3	Tellurinsav	TeO2- 3	Tellurit
17	Klór	+7	HClO 4	Sósav	Perklórsav	ClO- 4	Perklorát
		+5	HClO 3	Klórsav	KlO- 3	Klorát
		+3	HClO 2	Klórsav	ClO- 2	Klorit
		+1	HClO	Hypoklórsav	ClO-	Hipoklorit
	bróm	+7	HBrO 4	Perbromsav	BrO- 4	Perbromát
		+5	HBrO 3	Bromsav	BrO- 3	Bromát
		+3	HBrO 2	Bromsav	BrO- 2	Bromit
		+1	HBrO	Hipobromsav	BrO-	Hipobromit
	Jód	+7	HIO 4	Periódsav	IO- 4	Periodát
			H 5IO 6	Ortoperiódsav	IO5- 6	Ortoperiodát
		+5	HIO 3	Iódsav	IO- 3	Iodát
		+1	HIO	Hipoiódsav	IO-	Hipoiodit
18	Xenon	+6	H2XeO4	Xénsav	HXeO4-	HXeO4-	Hidrogénxenát (a kétbázisú xenát ismeretlen)
		+8	H4XeO6	Perxénsav	XeO64-	Perxenát