Az orgazmus fiziológiája
Az orgazmus egy agyi esemény, amelyet jellemzően a nemi szervek ingerlése vált ki, de az alvás, a test más részeinek ingerlése (beleértve a mellet és a mellbimbót), a fantázia, bizonyos gyógyszerek, valamint a gerincvelő-sérült nőknél a méhnyak vibrációs stimulációja is. Néhány nő az orgazmus minőségi különbségeiről számolt be az ingerlés típusától függően. Kísérleti echográfiai vizsgálat azt sugallja, hogy a vaginális stimuláció a klitorisz-urethrakomplexum egészét érinti, beleértve a klitorális ramikat is, míg a klitorális stimuláció (azaz a szárra és a makkra) esetén a klitorális ramok anatómiai/keringési érintettsége nem áll fenn.151 A férfiak az orgazmus intenzitásának csökkenéséről számolnak be a radikális prosztatektómia miatti magömlés elvesztését követően.
Az orgazmus szubjektív élmény mind a férfiak, mind a nők esetében, és nehéz volt objektív markert meghatározni. Egészséges férfiaknál ehhez társul az ejakuláció és mindkét nemnél a harántcsíkolt perineális izmok önkéntelen (reflexív) izomösszehúzódása.158 Egy objektív és kvantitatív mérőszámot állapítottak meg, amely erős egyezést mutat az orgazmus szubjektív élményével. A kutatók a rektális nyomásadatok spektrális elemzését végezték el, miközben az önkéntesek orgazmust imitáltak, vagy megpróbálták elérni az orgazmust és nem sikerült, vagy átélték az orgazmust.158 A legjelentősebb és legfontosabb különbséget a spektrális teljesítményben az orgazmus között mindkét kontrollfeladatban az alfa-sávban találták. A rektális nyomás alfa-ingadozásainak kitörései csak orgazmus közben fordultak elő.158
A pozitronemissziós tomográfiás (PET) vizsgálatok orgazmus közben nagyrészt hasonló agyi aktivációkat és deaktivációkat mutattak ki férfiaknál és nőknél: aktivációkat elsősorban a kisagyi vermis elülső lebenyében és a mély kisagyi magokban, és deaktivációkat a bal ventromedialis és az OFC-ben. Az egyetlen jelentős különbség a nemek között magának az orgazmusnak a során a férfiaknál a periaqueductalis szürkeállomány aktivációja volt.159,160 Az oldalsó OFC feltehetően a késztetés elfojtásában és a viselkedéses felszabadulásban vesz részt, míg a mediális részek hedonikus élményeket kódolnak, a telítettség és a szubjektív kellemes érzés növekedésével aktiválódnak, és a telítettség érzésével deaktiválódnak. A mediális OFC része annak a neuronhálózatnak, amely magában foglalja az amygdala-t, amelynek az orgazmus során történő deaktiválódása gondtalanabb lelkiállapottal jár együtt.159 Újabban beszámoltak az agy orgazmus alatti PET-szkenneléséről, az orgazmus elérésére irányuló sikertelen kísérletekkel való összehasonlítással, valamint az orgazmus színlelésével való összehasonlítással.160 Egy rektális szonda behelyezésével az orgazmus előfordulásának és időtartamának azonosítására mértek önkéntelen kismedencei izomösszehúzódásokat. Az orgazmusra utaló rektális nyomásváltozások korreláltak a prefrontális kéreg széleskörű véráramlási változásaival.160,161 A kutatók az OFC középső/antioriális részén specifikus, az orgazmussal kapcsolatos változásokat észleltek, és azt sugallják, hogy ez illeszkedik a középső/antioriális OFC-nek az öröm megélésében javasolt szerepéhez. A sikertelen orgazmus jelentősen fokozta a bal oldali laterális OFC-aktivitást: az orgazmust nem sikerült elérni, valószínűleg a túlzott viselkedési elfojtás miatt. A kutatók azt sugallják, hogy az orgazmussal kapcsolatos OFC-dinamika tükrözheti az orgazmus egyik fő jellemzőjét (azaz a kontrollvesztés tipikus érzését). A prefrontális, de nem a temporális perfúzió fordítottan kapcsolódott az orgazmushoz kapcsolódó rektális nyomásingadozáshoz. Ezek a változások az OFC-ben (a dorzális és ventrális prefrontális részlegekben) nem mutattak egyértelmű összefüggést az izgalommal, hanem csak az orgazmus ezen mutatóival. A kutatók ezért arra a következtetésre jutottak, hogy a csökkent prefrontális kéreg aktivitás az orgazmusra specifikus lehet. Összességében az orgazmus során csökkent prefrontális anyagcsere megállapításai összhangban vannak a prefrontális kéregnek a viselkedési és érzelmi kontrollban betöltött kritikus szerepével. Lehet, hogy a sikeres prefrontális szabályozás kulcsfontosságú az orgazmus eléréséhez, összhangban a túlzó prefrontális aktivitás és a hozzá kapcsolódó szexuális diszfunkció kísérleti adataival.
Úgy tűnik, hogy a női orgazmus kontinentális kontrollja a dorsolaterális pontine tegmentum bal oldalán lévő lokalizált régióra összpontosul, amelyet nemrégiben a kismedencei szerveket stimuláló központnak neveztek el.161 Egy másik pontinális terület, a ventrolaterális pontinális terület, amelyet nemrégiben medencefenék-stimuláló központnak neveztek el, részt vesz a medencefenék-összehúzódások szervezésében az orgazmus során, és közvetlen projekciókkal rendelkezik a medencefenék motoros neuronjaira.
Az oxitocin és a prolaktin szerepe az orgazmusban nem világos. Mindkét hormon szintje megemelkedik az orgazmus idején: A PET-vizsgálat megerősítette az agyalapi mirigy fokozott véráramlását nőknél, de férfiaknál nem, az orgazmus pillanatában.162 Mindkét hormon méh- és hüvelyi simaizom-összehúzódást okozhat, ami hozzájárulhat az orgazmus érzéséhez.