1. Iatrogén – orvosi eljárás által okozott
a. Lumbálpunkció utáni liquorszivárgás (gyakran poszt-durálpunkciós fejfájás = PDPH)
Ez a gerincvelői liquorszivárgás leggyakoribb oka. A lumbális dura mater-t különböző diagnosztikai és terápiás okokból szándékosan átszúrják. Példa erre a diagnosztikus lumbálpunkció (LP) egy agyhártyagyulladásban szenvedőnek vélt betegnél, az agy-gerincvelői folyadék elemzése és tenyésztése céljából. Egy másik eset a lumbálpunkció kontrasztanyag befecskendezése a gerincvelői képalkotás egyik fajtájához, a myelográfiához. Gyakori terápiás ok a gerincvelői érzéstelenítés. Leggyakrabban ezek a lyukak gyorsan begyógyulnak, de néhány esetben nem. Tudjuk, hogy kisebb a PDPH kockázata, ha az eljárást tapasztaltabb klinikusok végzik, ha kisebb tűket használnak, és ha kevésbé traumatikus típusú lumbálpunkciós (LP) tűt (ceruzahegyes vagy éles) használnak.
b. Az epidurális injekció beadása során véletlenül előfordulhatnak duralis szakadások. (Az epidurális tér a gerinccsatornában van a durán és a gerincvelőn kívül)
c. Előfordulhatnak gerinc- vagy más műtétek alkalmával.
d. A liquorshunt túlcsordulás intrakraniális hipotenziót okozhat.
e. Csontkovács vagy más gerincmanipulációról is beszámoltak, mint másik okról.
2. Traumatikus – sérülés következtében keletkezett.
Traumatikus szivárgást jelentettek brachialis plexus sérülésekkel, gerincsérülésekkel, sportsérülésekkel és esésekkel kapcsolatban.
3. Traumatikus szivárgás. Spontán – minimális vagy egyértelmű kiváltó ok nélkül jelentkezik.
A tünetek kialakulásával kapcsolatos gyakori bejelentett események vagy mechanikai tényezők közé tartozik a kisebb vagy nagyobb tárgyak emelése, erőlködés, nyújtás, helyváltoztatás, sporttevékenységek, hullámvasutazás és esések. Ezek közül néhányat a traumák közé lehet sorolni.
a. A spontán gerincvelői liquorszivárgás összefüggésbe hozható a gerinc patológiájával, például meszesedett porckorong anyaggal vagy csontsarkantyúval. Ezek a szivárgások általában ventrálisan, vagyis a gerincvelő előtt vannak.
b. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a spontán gerincvelői liquorszivárgások jelentős része a dura mater már meglévő gyengesége miatt következik be. A műtét során számos duralis defektusról számoltak be. A dura elektronmikroszkópos vizsgálata az esetek jelentős részében mutatott ki rendellenességeket. A kötőszövet örökletes rendellenességei (HDCT) nagyobb gyakorisággal fordulnak elő az érintett egyéneknél; az intrakraniális hipotenzió lehet az első észlelt megnyilvánulás. Marfan-szindrómáról, Ehlers-Danlos-szindrómáról (klasszikus és hipermobilitás-típusú) és a kötőszövet nem meghatározott örökölhető rendellenességeiről számoltak be. A spontán gerincvelői liquorszivárgásban szenvedő betegeknél kimutatták az intrakraniális aneurizmák, a bicuspid aortabillentyű és a mellkasi aorta aneurizmák nagyobb kockázatát, és ki kell vizsgálni a HDCT-t.
c. Kialakulhat kóros kapcsolat a liquort tartalmazó normál tér és a dura materen kívüli vénák között. Ezt nevezzük liquor-vénás fisztulának. Ezek kialakulásának módja még nem ismert.
A spontán gerincvelői liquorszivárgás ritka, de nem ritka. Az éves előfordulási gyakoriságra vonatkozó egyik becslés szerint 100 000-ből 5, ezt azonban nem vizsgálták meg alaposan. Sajnos ebben az alcsoportban gyakoriak a téves diagnózisok és a késleltetett diagnózisok.
Főbb pontok
- A ceruzahegyes LP-tűk használata csökkenti a post-durális punkció utáni fejfájás kockázatát.
- A spontán gerincvelői liquorszivárgás kevésbé könnyen felismerhető, mint a iatrogén gerincvelői liquorszivárgás.
- A spontán gerincvelői liquorszivárgás gyakran társul a kötőszövet öröklődő rendellenességéhez; az intrakraniális hipotenzió lehet az első észlelt megnyilvánulás.
- A spontán gerincvelői liquorszivárgás társulhat a gerincvelő már meglévő patológiájához is.