Ne kérdezd, hogy “hogyan kezeljünk valakit, aki BPD-vel küzd”

Havi közel kétezer ember végez online keresést arra, hogy “hogyan kezeljünk valakit, aki borderline személyiségzavarral küzd”

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a legjobban támogatni valakit, aki borderline személyiségzavarral él, fontos, hogy megértsük, milyen stigma övezi ezt a betegséget. Már a kezelés szó használata is, mondjuk a gondozás helyett, azt mutatja, hogy egyesek hogyan tekintenek az ezzel a rendellenességgel élőkre.

Ne arra összpontosítson, hogyan kell kezelni valakit. Ehelyett koncentráljon arra, hogyan gondoskodjon róluk, hogyan támogassa őket, hogyan érezze át őket, miközben magával is törődik, és egészséges határokat állít fel.

Azt szem előtt tartva, számos stratégia segíthet a tudatosság növelésében, a kapcsolat erősítésében és a kapcsolati elégedettség javításában.

Merüljünk bele.

A borderline személyiségzavar megértése

A legtöbb kutatás szerint a borderline személyiségzavar (BPD) az USA lakosságának 1,6%-át érinti. A borderline személyiségzavar átható és összetett állapot, és kihívást jelenthet, vagy akár károsíthatja a szeretteink közötti közös kapcsolatokat.

A borderline személyiségzavar olyan mentális egészségi állapot, amelyet gyakori, folyamatos intenzív hangulati minták, kiszámíthatatlan viselkedés és rossz önkép jellemez. A borderline személyiségzavarral kapcsolatos egyéb gyakori tünetek közé tartoznak:

• Intenzív és gyakori hangulatingadozások
• Az érdeklődési kör, a hobbik és a foglalkoztatás gyakori változása
• A dolgok szélsőséges szemlélete (pl., valaki “tökéletes” vagy “szörnyű”)
• A valós vagy vélt elhagyatottságtól való kétségbeesett félelem
• Másokkal való intenzív és gyakran instabil kapcsolatok
• Impulzív és meggondolatlan viselkedés (nem biztonságos szex, szerhasználat, falásrohamok, kényszeres vásárlás)
• Self-önsértő és öngyilkos magatartás
• Torzult és kiegyensúlyozatlan énkép
• Az üresség vagy a magányosság tartós érzése
• Fékezhetetlen düh, amely úgy tűnik, hogy minden pillanatban jelentkezik. egy pillanat alatt
• Képtelenség vagy érdektelenség másokban bízni
• Diszszociáció (a valóságtól való elszakadás vagy elszakadás)

Minden mentális betegséghez hasonlóan, a borderline személyiségzavar egy spektrumon létezik. A súlyosabb esetekben az egyéneknél az összes vagy a legtöbb tünet előfordulhat. Másoknál lehet, hogy csak néhány tünet jelentkezik, és ők képesek magasabb szinten működni.

Mi okozza a borderline személyiségzavart?

A borderline személyiségzavar egyetlen okát lehetetlen meghatározni. Ehelyett a legtöbb kutatás arra utal, hogy számos tényező növelheti a betegség kialakulásának kockázatát.

Ez azt jelenti, hogy a legtöbb borderline személyiségzavarban szenvedő ember súlyos traumákról számol be a múltjában. A traumák típusai gyakran a következők:

• A gondviselő általi elhagyás gyermek- vagy serdülőkorban
• Súlyos zavarok a származási családban
• Szegény kommunikáció és elvárások a családban
• Fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazás

A női lét szintén kockázati tényező. A diagnosztizált borderline személyiségzavaros esetek akár 75%-a nő. Egyes mentálhigiénés szakemberek azonban azzal érvelnek, hogy nem világos, hogy a nők hajlamosabbak-e erre az állapotra, vagy az orvosi közösség nemi elfogultságai növelik a diagnózis felállításának esélyét.

Mellett sok borderline személyiségzavarban szenvedő embert korábban tévesen bipoláris zavarral diagnosztizáltak. Bár az egyének mindkét betegségben szenvedhetnek, a téves diagnózis gyakori jelenség. Mindkét állapotnak számos közös tünete van, mint például az impulzivitás, a hangulatingadozás és az ingerlékenység. A gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia azonban gyakran képes stabilizálni a bipoláris tünetek többségét. Másrészről viszont nincsenek az FDA által jóváhagyott gyógyszerek, amelyek a borderline személyiségzavar kezelésére szolgálnának.

Mi a tipikus borderline személyiségzavar kezelése?

A személyiségzavaroknak az a hírük, hogy nehezen kezelhetőek. Ez azért van, mert ezek az állapotok merev és egészségtelen gondolkodási mintákban és viselkedésmódokban gyökereznek. Sokan küzdenek a mindennapi életvitellel, mivel a pszichés zavarok beépülnek az egyén működésének minden részébe.

Kezelés keresése

A hatékony kezelés kihívást jelenthet. Sok személyiségzavarban szenvedő emberről köztudott, hogy “változás-rezisztens”. Gyakran egész életüket túlélőállásban töltötték. Ez az álláspont gyakran trauma miatt alakul ki. Ezek az emberek már fiatal koruktól kezdve azt a meggyőződést sajátították el, hogy másokban nem lehet megbízni, és hogy lényegében magukra vannak utalva.

Ezzel együtt a borderline személyiségzavarban szenvedő emberek számos okból kereshetnek kezelést, többek között:

• Drogfogyasztás
• Elégzési zavarok
• Párkapcsolati elégedetlenség vagy házassági tanácsadás
• Depresszió
• Szorongás
• Szorongás
• alacsony önértékelés
• .önbecsülés
• problémák az iskolában vagy a munkahelyen
• önkárosítás vagy öngyilkossági gondolatok

Sokszor, ezek az emberek nem tudnak a személyiségzavarukról. Csak azt tudják, hogy nagy bajban vannak, és támogatásra van szükségük. Néha egy jelentős esemény, például letartóztatás vagy öngyilkossági kísérlet után utalják vagy kötelezik őket kezelésre.

Dialektikus viselkedésterápia

Dr. Marsha Linehan az 1980-as években fejlesztette ki a dialektikus viselkedésterápiát (DBT), miután saját maga is küzdött súlyos mentális zavarokkal. Ma a DBT bizonyítékokon alapuló, és gyakran a borderline személyiségzavar kezelésének arany standardjaként emlegetik.

A DBT integrálja a dialektika buddhista fogalmát, amely az ellentétek integrálására utal. Ez azt jelenti, hogy a terapeuták támogatják a klienseket abban, hogy a szélsőséges gondolkodásmódtól egy kiegyensúlyozottabb megközelítésre térjenek át. A DBT viselkedési összetevője olyan stratégiákat tartalmaz, mint a célmeghatározás, a problémamegoldás és a személyközi hatékonyságban gyökerező készségek.

A valódi DBT egyéni és csoportterápia kombinációját tartalmazza a 24 órás telefonos coaching támogatás mellett. Az egyéni terápia magában foglalja a distressztűréssel, az érzelemszabályozással, az alapvető tudatossággal és az interperszonális hatékonysággal kapcsolatos készségek elsajátítását. A csoportterápia ezeknek a készségeknek a társas interakciókon és a társak támogatásán keresztül történő integrációját foglalja magában. A telefonos coaching egyfajta vészhelyzeti támogatást nyújt. A terapeuta coachként segíti és bátorítja a DBT készségek használatát valós élethelyzetekben.

Ezzel együtt sok mentálhigiénés szakember keveri a DBT összetevőit a gyakorlatában. Hasonlóképpen, sok kliens is profitál ezen elvek elsajátításából, még akkor is, ha nem ragaszkodik az “igazi” modellhez.

A szeretteink előtt álló kihívások feltárása

A borderline személyiségzavarban szenvedő személy szeretete zavarosnak, kimerítőnek és frusztrálónak tűnhet. Nem abnormális, ha az emberek úgy érzik, mintha egy vad hullámvasúton utaznának, amelynek nincs vége a láthatáron. Ezek a kapcsolatok gyakran kaotikusnak és viharosnak tűnnek. Még akkor is, amikor a dolgok “jónak” tűnnek, hajlamosak vagyunk szorongva várni a következő katasztrófára.

A szeretteink gyakran számolnak be arról, hogy egyedül és dühösen érzik magukat a küzdelmeikben. Lehet, hogy nem értik, hogy az egyén miért okoz továbbra is szorongást. Alkudozhatnak, könyöröghetnek vagy könyöröghetnek a változásért. Amikor a változás bekövetkezik, gyakran megpróbálnak optimisták maradni – csak hogy aztán lehangoltnak érezzék magukat, amikor ugyanaz a körforgás ismét bekövetkezik.

A szeretteik általában pénzügyi, fizikai és érzelmi következményeket is tapasztalnak. Például pénzt adhatnak kölcsön, vagy feláldozzák az idejüket, hogy segítsenek a másiknak. Felajánlhatják, hogy munkát adnak nekik, vagy vigyáznak a gyerekeikre. Még azt is felajánlhatják, hogy segítenek terapeutát vagy pszichiátert találni, és fizetik a kezelést.

Nem meglepő, hogy a szeretteik gyakran neheztelnek, mintha ők húznák a rövidebbet a kapcsolati bot végén. Ennek ellenére a határok felállítása nehéz vállalkozás lehet.

Kezdje meg a mentális egészséggel kapcsolatos képzését.

Szeressen azonnali hozzáférést az ingyenes videókhoz, és értesüljön elsőként az élő tanfolyamokról és eseményekről.

Biztonságos & Biztonságos: Az Ön adatait soha nem adjuk át, nem adjuk bérbe és nem adjuk el!

Tudás az állapotról

Mint minden mentális betegség esetében, a tudás hatalom. Az állapotról, annak okairól, kihívásairól és kezeléséről való tájékozódás előnyös helyzetbe hozza a hozzátartozókat. Ahelyett, hogy elveszettnek vagy dühösnek éreznék magukat az egyénre, van egy kiindulópontjuk a helyzet megértéséhez.

Foglaljon időt arra, hogy megismerkedjen a borderline személyiségzavarral olyan jó hírű forrásokból, mint a National Alliance on Mental Illness (NAMI). Olvasson könyveket. Tegyen fel kérdéseket. Még ha az emberek nem is azonosítják, hogy rendelkeznek az állapottal, a szeretteik támogathatják magukat azzal, hogy rendelkeznek ezzel a tudással.”

Támogatást keresni

Sok szerettük érzi magát fáradtnak és túlterheltnek a kapcsolatukban. Gyakran úgy érzik, hogy csak adnak és adnak és adnak – a kölcsönösség valódi érzése nélkül. Ezért olyan létfontosságú a támogatás keresése.

A szeretteinknek jót tehet a saját személyes pszichoterápiájuk. A terápia segíthet a következőkben:

• A borderline személyiségzavarral kapcsolatos oktatásban
• A határok azonosításában és kijelölésében
• A kiváltó okok felismerésében
• A társfüggőség csökkentésében
• Az öngondoskodás és az együttérzés megvalósításában
• A stressz kezeléséhez szükséges egészségesebb megküzdési készségek megvalósításában

Sok mentális egészségügyi ügynökség, nonprofit szervezetek és kórházak is kínálnak támogató csoportokat a hozzátartozók számára. Ezek a csoportok felbecsülhetetlen értékűek lehetnek azon tagok számára, akik egyedül vagy elveszettnek érzik magukat a küzdelmeikben. A tagok visszajelzést adhatnak és kaphatnak arról, hogyan támogassák szeretteiket, miközben magukról is gondoskodnak.

Végezetül a szeretteiknek kapcsolatban kell maradniuk barátaikkal, családtagjaikkal és más támogató forrásokkal is. Míg sokan hajlamosak elszigetelődni vagy visszahúzódni, amikor az élet stresszessé válik, ez a stratégia csak a magány, a kétségbeesés és a düh nagyobb érzéseinek állandósulására hajlamosít.

Az érzések igazolása

A borderline személyiségzavarban szenvedő emberek gyakran érzékenynek és reaktívnak érzik magukat a körülöttük lévő világgal szemben. Hajlamosak arra, hogy életüket látszólag “őrködve” éljék. Ez frusztráló lehet a szeretteik számára. Az érzések helytelennek, irracionálisnak vagy túlzottan drámainak tűnhetnek. Könnyen előfordulhat, hogy elutasítják vagy teljesen figyelmen kívül hagyják őket.

A szeretteiknek meg kell tanulniuk, hogyan nyújtsanak megerősítést anélkül, hogy lehetővé tennék. Az érvényesítés egyszerű, de mélyreható lehet. Példák erre a technikára:

• Megértem, miért haragszik a főnökére.
• Nehéz lehet most ilyen egyedül érezni magát.
• Megértem, hogy szomorú. Szomorú vagyok, hogy tudom, ilyen nehéz időszakon mész keresztül.

Gyakorold az együttérzéssel és empátiával való meghallgatást. Bár ez nehéznek tűnhet, segít elősegíteni a biztonság és a megértés érzését.

Személyes felelősségvállalás elősegítése

A szeretteink gyakran vállalják a felelősséget a borderline személyiségzavarban szenvedő személy gondozásáért. Ezek az indítékok nem rosszindulatúak vagy önzőek. Gyakran az őszinte aggodalomból fakadnak. Talán a szeretett személy úgy érzi, hogy a személy nem képes megfelelően gondoskodni magáról. Talán bőséges bizonyítékuk van arra, hogy milyen szörnyű következményekkel járnak a múltbeli hibák.”

A megmentés vágya normális, de ritkán hatékony. Ez azért van, mert hajlamos a megengedő viselkedésre ösztönözni. A borderline személyiségzavarban szenvedő személy valójában nem tapasztalja meg döntései teljes mértékét. Hasonlóképpen, ha tudják, hogy valaki mindig ki fogja menteni őket, természetes védelmet kapnak az élet következményeitől.

A szeretteiknek meg kell állniuk, mielőtt közbelépnének vagy megmentenének. Bár ez nehéz lehet, gyakran ez a legjobb lépés ahhoz, hogy segítsenek másoknak felismerni, hogy felelősséget kell vállalniuk az életükért.

Figyeljen a kríziskérdésekre

Bár az önkárosítással vagy öngyilkossággal kapcsolatos fenyegetések vagy cselekedetek ismétlődőnek tűnhetnek, a szeretteinek mégis komolyan kell venniük ezeket a kérdéseket. Bár manipulatívnak tűnhet, sokan véghez tudják vinni és véghez is viszik a szándékukat.

A szeretteik azonban megváltoztathatják és egyszerűsíthetik reakcióikat. Az érzelmek szondázása vagy feltárása, illetve az érveléssel való próbálkozás helyett a legegyszerűbb, ha nyugodt és határozott marad. Hívja a 911-et vagy a Nemzeti Öngyilkosság-megelőzési forródrótot (1-800-273-8255). Fontolja meg, hogy felveszi a kapcsolatot a szerette orvosával vagy terapeutájával.

Soha nem a hozzátartozó feladata, hogy megvédje vagy megelőzze a krízist. Egy szerettünk azonban támogatást, útmutatást és erőforrásokat nyújthat ebben a sebezhető időszakban.

Határok kijelölése és megvalósítása

A határok azokra a korlátokra utalnak, amelyeket egy személy mások számára állít. A határok lehetnek fizikai, érzelmi és pénzügyi jellegűek. Céljuk, hogy megvédjék és megőrizzék valaki integritását és kényelmét. Határok nélkül a kapcsolatok hajlamosak rendezetlenné, strukturálatlanná és egyoldalúvá válni.

A határok kezdetben büntetésnek és megszégyenítőnek tűnhetnek. Sok szerettünk éveket töltött azzal, hogy megpróbálja megérteni, alkalmazkodni és meggörbülni a másik ember igényeihez. Aggódhatnak, hogy a viselkedés megállítása a személy spirálba kerülését vagy gyűlöletét válthatja ki.

A határok azonban személyes elszámoltathatóságra ösztönöznek. Emellett elősegítik a növekedést, erősítik a kommunikációt, és ápolják a kölcsönös tisztelet érzését. A határoknak sokféle fajtája létezik, de néhány példa a következőkre: a visszautasítás:

• Tűrje a tiszteletlen beszédet vagy sértegetést az otthonában
• Tartson folyamatos pénzügyi támogatást
• Tűrje a szerhasználatot az otthonában
• Tartson óvadékot a börtönből vagy más jogi ügyekből
• Feküdjön, kifogásokat keresni, vagy elfedni bizonyos viselkedéseket
• Megváltoztatni a rutint vagy az időbeosztást
• Megengedni, hogy az illető önnel éljen

A határok lehetnek burkoltabbak is. Például dönthet úgy, hogy nem kívánja többé megosztani az életének intim részleteit, mert azt tapasztalta, hogy a szeretett személy “felhasználja ön ellen”. Dönthet úgy is, hogy teljesen korlátozni szeretné a vele töltött időt.”

A határok csak annyira hatékonyak, amennyire képesek vagyunk megvalósítani őket. A határok kijelölése – anélkül, hogy betartaná – csak több lehetőséget teremt a potenciális manipulációra és konfliktusra.

Bátorítsa a kezelést

A szeretteinek meg lehet és meg is kell tapsolniuk minden, a kezelésre és a gyógyulásra irányuló erőfeszítést. Ez magában foglalja a kezelés megtalálásában való segítségnyújtást és a terápiákon való részvételt, ha lehetséges. Ezenkívül meg kell érteniük, hogy a kezelés nem mindig lineáris folyamat. Ésszerűen számolni kell visszaesésekkel, visszaesésekkel és küzdelmekkel.

A borderline személyiségzavar kezelése gyakran hosszú távú és intenzív. Sajnos a kliensek kiszállhatnak. Elégedetlenek lehetnek a terapeutájukkal. Azt hihetik, hogy “semmi sem működik”. Azt is gondolhatják, hogy “megjavultak”.

Törekedjen arra, hogy semleges maradjon, ha ezek a problémák felmerülnek. Számítson előre az ellenállásra. Bár a szerettei nem kényszeríthetnek valakit a kezelésre, megfontolhatják, hogy egészséges határokat szabjanak a segítségkérés fontossága körül. Emellett folyamatos és rutinszerű bátorítást is nyújthatnak.