A fonika a gyermekek írás- és olvasástanításának egyik módja. Segít a gyerekeknek meghallani, azonosítani és használni a különböző hangokat, amelyek az angol nyelvben megkülönböztetik az egyik szót a másiktól.
Az írott nyelv egy kódhoz hasonlítható, így az egyes betűk hangjainak és a betűk kombinációjának ismerete segít a gyerekeknek a szavak dekódolásában olvasás közben.
A fonika megértése segít a gyerekeknek abban is, hogy tudják, milyen betűket kell használniuk, amikor szavakat írnak.
A fonika során a beszélt angol nyelv hangjait egyes betűkkel vagy betűcsoportokkal párosítjuk. Például a k hangot lehet c-nek, k-nak, ck-nak vagy ch-nak írni.
A betűk hangjainak összekeverésének megtanítása segít a gyerekeknek az ismeretlen vagy ismeretlen szavak dekódolásában azáltal, hogy kimondják azokat. Ha például a gyermek megtanulja a t, p, a és s betűk hangjait, elkezdheti felépíteni a szavakat: “tap”, “taps”, “pat”, “pats” és “sat”.
Hogyan tanítják a fonikát?
A kisgyermekek bevezetése a könyvek örömébe és csodájába a fonika szisztematikus tanítását igényli.
Szintetikus fonika
Az olvasástanítással kapcsolatos legszélesebb körben alkalmazott megközelítés, amelyben az egyes grafémekhez (betűkhöz) tartozó fonémákat (hangokat) elszigetelten ejtik ki és keverik össze (szintetizálják). A gyerekeket például arra tanítják, hogy egy egyszótagú szót, például a macska szót három betűjére szedjék szét, minden betűhöz sorban ejtsenek ki egy-egy fonémát /k, æ, t/, és a fonémákat keverjék össze, hogy egy szót alkossanak.
Analitikus fonika
A Skóciában népszerű módszer, amely az olvasás tanításához kapcsolódik, és amelyben az egyes grafémákhoz tartozó fonémákat nem külön-külön ejtik ki. A gyerekek azonosítják (elemzik) a közös fonémát egy olyan szókészletben, amelyben minden szó tartalmazza a vizsgált fonémát. Például a tanár és a tanulók megbeszélik, hogy a következő szavak mennyire hasonlítanak egymásra: pat, park, push és pen.
Analógiafonika
Az analitikus fonika egy fajtája, amelyben a gyerekek a szó fonogramjai alapján elemzik a fonikai elemeket. Egy fonogram, amelyet a nyelvészetben rímnek neveznek, a magánhangzóból és az azt követő összes hangból áll, például a -ake a cake szóban. A gyerekek ezeket a fonogramokat használják a “szócsaládok” megismeréséhez, például cake, make, bake, fake.
Embedded phonics
Az olvasástanítás olyan megközelítése, amelyben a fonika a teljes nyelvi program egyik részét képezi. A beágyazott fonika abban különbözik más módszerektől, hogy a tanítás mindig az irodalom kontextusában történik, nem pedig külön órákon, és a tanítandó készségeket inkább opportunisztikusan, mint szisztematikusan határozzák meg.