Bevezetés
A tejfű magról, dugványról, és bizonyos esetekben gyökérosztásból is szaporítható. Ez a beszámoló a tejfűmagok tárolásával, kezelésével és ültetésével foglalkozik, és röviden érinti a dugványról történő szaporítást.
A tejfűmagokat előkészített szabadföldi ágyásokba lehet ültetni, vagy beltérben, lakásban lehet indítani. Ez utóbbi megközelítést javasoljuk, mivel a csírázási arányok általában magasabbak beltérben, és könnyebb a tejfajtákat átültetett palántákkal telepíteni, amelyek jól gyökeresednek, és ezért ellenállóbbak az időjárási szélsőségekkel és kártevőkkel szemben.
Csíráztatás, nevelés és átültetés
A tejfű palántákat beltérben, üvegházban vagy mesterséges megvilágítás mellett lehet indítani, majd az utolsó fagyok átlagos időpontja után kiültetni a szabadba. Ha a magokat beltéren indítjuk, az átültetés előtt hagyjunk 4-8 hét tenyészidőt. A magok indításához műanyag lapok is használhatók. Töltse meg a lapokat palánták számára alkalmas földkeverékkel (a legtöbb virágcserépkeverék ilyen), alaposan áztassa be a földet, és hagyja, hogy a felesleges víz lefolyjon. Vessük el a magokat úgy, hogy a magokat egymástól 1/4-1/2 hüvelyk távolságra szórjuk el a talaj felszínén, majd fedjük be körülbelül 1/4 hüvelyknyi további földkeverékkel. Óvatosan permetezze be a talajfelszínt vízzel, hogy a hozzáadott talajkeveréket megnedvesítse. A csírázási arány javítása érdekében sok kertész papírtörlőből készült csomagokba helyezi a magokat, és elültetés előtt 24 órán át meleg vízben áztatja őket. Úgy tűnik, hogy ez a módszer különösen jól működik a rétegezést igénylő fajok magjai esetében.
Miután a magokat elvetettük a lapokba, minden lapot fedjünk le egy átlátszó műanyag borítással vagy műanyag zacskóval, hogy a magok csírázás közben ne száradjanak ki. Ezután helyezze a lapot növekedési lámpák alá, egy meleg, napos ablakba vagy üvegházba. A legtöbb mag 7-10 nap alatt kicsírázik, ha a magágyakat 75˚F hőmérsékleten tartjuk. Miután a magok kicsíráztak, távolítsa el a műanyag borítást a lapokról. Amint a palánták kikelnek, a talajt nedvesen kell tartani a lap alulról történő öntözéssel. Az öntözés alulról történhet, ha a lapot egy mosogatóba vagy egy nagyobb, 2 hüvelyknyi vízzel teli lapba helyezi, amíg a talaj felszínén nedvesség nem jelenik meg. A talajt nedvesen kell tartani, de ügyelni kell arra, hogy a palánták ne legyenek túl nedvesek – az ilyen körülmények hozzájárulnak a gombásodáshoz, amely elpusztíthatja a fiatal palántákat (“átnedvesedés”). A ritkítással (lásd alább) csökkenthető az átnedvesedés.
A palántákat akkor lehet átültetni, amikor körülbelül 3-6 hüvelyk magasak. Az átültetés előtt néhány napig akklimatizáljuk a növényeket a kültéri körülményekhez úgy, hogy napközben védett helyre helyezzük őket, majd éjszakára behozzuk őket a házba. A palántákat a fajtól függően 6-24 hüvelyk távolságra kell ültetni egymástól (a vetőmagcsomagok hátoldalán találhatók információk). Az újonnan átültetett növényeket gyakran kell öntözni. Az ültetés után hamarosan mulcsot adjunk a palánták köré. A mulcs megtartja a nedvességet és minimálisra csökkenti a konkurens gyomok növekedését. A palántákat a vegetációs időszak alatt 2-3 alkalommal kell trágyázni, ha vízben oldódó műtrágyát használ, vagy szezononként egyszer, ha granulált, időzített hatóanyag-leadású készítményt használ.
Ritkítás
A kis magok vetésekor gyakran homokkal vagy finom földdel keverik őket a jobb mageloszlás érdekében. Ez a módszer azonban nem akadályozza meg teljesen a palánták zsúfoltságát, és ritkításra lesz szükség. A ritkítás nagyobb teret biztosít a növények között, növelve a növényekhez jutó fény mennyiségét és a körülöttük lévő levegő keringését. A palántákat a csírázás után 1-2 héttel kezdődően többször is ritkítani kell. Megfelelő ritkítás nélkül gyengébb növényeket kapunk.
Mikor kell elültetni
A tejfűmagokat a szabadban lehet elvetni, miután a fagyveszély elmúlt. A magok vetésére vonatkozó speciális utasításokat a vetőmagcsomagokon találja. Ne feledje, hogy a magvaknak van egy talajhőmérséklet-tartománya, amelynél csírázni fognak. Ne feledje azt sem, hogy napsütéses körülmények között a talaj hőmérséklete napközben sokkal magasabb lehet, mint az Ön által tapasztalt környezeti levegő hőmérséklete. A magokat korán ültesse el, mivel a későn elültetett magok a magas hőmérséklet miatt nem biztos, hogy kicsíráznak. Ráadásul a későn ültetett új palánták “kiszáradhatnak”, mielőtt még észrevennénk őket. Az Asclepias incarnata (mocsári tejfű) és az A. syriaca (közönséges tejfű) magas hőmérsékleten (>85˚F) rosszul csírázik. Más fajok, mint például az A. curassavica (trópusi tejfű) és a Cynanchum laeve (kék szőlő) azonban jól csíráznak ilyen hőmérsékleten. A szabadföldi csírázás a talaj nedvességtartalmától és hőmérsékletétől függ, és több hétig is eltarthat, ha a körülmények nem ideálisak.
A magágy előkészítése
Ha először kertészkedik, bölcs dolog konzultálni a helyi megyei tanácsadóval arról, hogy a magok elültetése előtt szükséges-e talajjavítás (talajjavító szerekkel való kiegészítés).
A sima, csomómentes, gyommentes talajágy gyakorlatilag garantálja a sikeres csírázást és a csemeték megtelepedését. Ha a leendő élőhely helyén növényzet van, azt talajművelővel vagy kapával lehet eltávolítani. A csomósodás csökkentése érdekében ne dolgozza meg a talajt, ha az nedves. A talajt finom állagúra kell megmunkálni, hogy a talaj jól érintkezzen a maggal.
A magágyat a csírázásig nedvesen kell tartani. Ahogy a palánták meghonosodnak, fontos, hogy elkerüljük a túl sok vagy túl kevés öntözést. A gyökerek kialakulásáig (7-10 nap) elegendő a napi enyhe, lehetőleg reggeli öntözés.
Művelés dugványról
Minden tejfű évelő növény, és néhányat dugványról is lehet nevelni. A dugványozással viszonylag rövid idő alatt lehet új növényeket nevelni, és ezzel elkerülhető a magról való indítás néhány nehézsége. A dugványozáshoz vágjuk le a szárat víz alatt, majd a szár alját kenjük be erős gyökereztető hormonnal. A szárakat homokba, vermikulitba vagy virágföldbe kell helyezni, amelyet folyamatosan nedvesen tartunk. A dugványok általában 6-10 hét alatt átültethetők. A túlélés akkor a legjobb, ha a dugványokat két héttel korábban trágyázott növényekből származó zöld (1/3 hüvelyk átmérőjű) szárakból vesszük.
Talajtípusok
Ha van választási lehetősége, a könnyű talajok jobbak, mint a nehéz agyagosak. A jó vízelvezetésű talajok általában a legjobbak, de vannak olyan fajok, pl. az A. incarnata (mocsári tejfű) és az A. sullivantii, amelyek jól érzik magukat telített körülmények között.
Hová ültessük
A legtöbb tejfűfaj nyílt területeken fejlődött ki, ahol teljes napfénynek voltak kitéve, és a legjobban akkor érzik magukat, ha kertünk legnaposabb területeire ültetjük őket. Néhány faj, mint például az A. purpurascens, úgy tűnik, részleges árnyékot igényel.
A tejfűmagok betakarítása és tárolása
A tejfűmaghüvelyek vagy magok begyűjtésének időzítése kritikus fontosságú. Az érett hüvelyek azok, amelyek egy-két napon belül kinyílnak. Ha összenyomjuk a hüvelyeket, és azok nem nyílnak ki könnyen, akkor általában nem tartalmaznak érett barna magvakat. A megbarnult és megkeményedett magok a következő szezonban elültetve kicsíráznak. A halvány vagy fehér magokat nem szabad gyűjteni. A frissen gyűjtött hüvelyeket jó levegőjű, nyitott helyen kell szárítani. Ha a hüvelyek alaposan megszáradtak, a magokat kézzel el lehet választani a kómától, vagyis a selyemszerű ballonszerű anyagtól. A magok szétválasztása úgy is elvégezhető, hogy a magokat és a kómát a hüvelyből egy papírzacskóba tesszük. A zacskó tartalmát erőteljesen rázza fel, hogy a magokat elválassza a kómától, majd vágjon egy kis lyukat a zacskó aljának egyik sarkán, és rázza ki a magokat. A szárított magokat hűvös, száraz, egerektől és rovaroktól védett helyen tároljuk – egy (visszazárható) műanyag zacskó vagy más tárolóedény a hűtőszekrényben jól működik.
Stratifikálás
A legtöbb mérsékelt égövi növény magjait rétegezni kell, ami egy divatos kifejezés arra, hogy hidegkezelésre van szükségük. A rétegezéshez a magokat hideg, nedves virágföldbe (a legjobb a sterilizált föld, de nem szükséges) kell helyezni egy sötét helyen több hétre vagy hónapra. Mivel a legtöbben nem szeretik a virágföldet a hűtőszekrényben tárolni, alternatívaként a magokat nedves papírtörülközők közé, egy műanyag zacskóba helyezhetjük. Ez az eljárás jól működik, részben azért, mert így kevesebb gomba és baktérium támadhatja meg a magokat. A 3-6 hetes rétegzési időszak után a magokat meleg (70˚F), nedves talajba lehet ültetni. Rétegzés nélkül a csírázó magok aránya általában alacsony. A trópusi tejfű, Asclepias curassavica (és más trópusi tejfűfajok) magjai nem igénylik ezt a kezelést. A hűtőben tárolt magok “sokkolása” 24 órás meleg vízben való áztatással szintén javítani látszik a csírázási arányt.
Hősokkolás
Ha van időnk, a hidegkezelés a legjobb módszer, de ha kevés az időnk, a magok hősokkolása egy másik (bár általában kevésbé megbízható) módszer a tejfűmagok csírázási arányának növelésére. A magok hősokkolásához áztassa őket 12 órán át forró (120-130 F) csapvízbe, majd szűrje le őket, és ismételje meg három (3) alkalommal. Tegyük a magokat egy meleg, nedves papírtörlőbe csomagolt műanyag zacskóba 24 órára.
Sztratifikálás
Sztratifikálás után is sok növényfaj magjai nem csíráznak ki. Ezekben az esetekben úgy tűnik, hogy a maghéj fizikai vagy kémiai szerek hatására a maghéj lebomlik vagy lekopik. A “csíráztatás” valamilyen fizikai koptatással, amely megbontja a maghéjat, általában működik, és úgy érhető el, hogy a magokat egy durva homokkal teli tartályba helyezzük, és a tartályt kb. 30 másodpercig rázzuk. Néhány tejfűfajnál (pl. A. viridiflora és A. latifolia) szükséges lehet a csírázás, más fajoknál pedig javíthatja a csírázási arányokat.