MIT eszik a hód
A hódok szigorú vegetáriánusok. A hódok általában folyók és más víztestek mentén, fák közvetlen közelében építik lakóhelyüket. A hódok azonban nem esznek meg egyszerűen bármilyen fát, amire csak rátalálnak. A hódok étrendjében vannak olyan fafajták, amelyeket megesznek, és vannak olyanok, amelyekből gátakat és kunyhókat építenek. A hód étrendje az évszaktól is függ. Tavasszal és ősszel egyaránt fogyasztanak fás és puha növényeket. Nyáron az általuk elfogyasztott növényzet nagy része puha. Télen, amikor kevés új növény nő, a hódok fás növényeket fogyasztanak. A hódok bélrendszerében egyedülálló mikroorganizmusok vannak, amelyek segítségével a növényekből elfogyasztott cellulóz akár 30 százalékát is megemésztik.
A hódok étrendjét alkotó fák közé tartozik a fűz, a gyapotfa, a nyárfa, a nyárfa, a juhar, a nyírfa, a tölgy, az éger, a fekete cseresznye és az almafa kérge. A hódok addig rágják a fákat, amíg azok le nem dőlnek, majd a keletkező rönkökről ágakat vágnak le, és azokat is hozzáadják a táplálékkészletükhöz. Bár a hódok néha megeszik a fenyőt, a fenyőfát és más tűlevelű fákat, táplálékként nem ezeket részesítik előnyben. Az ilyen fákat azonban gyakran használják gátépítésre, vagy kivágják őket, hogy helyettük kedvenc táplálékuk növekedhessen. A hódok fakitermelésének területeit ott lehet észrevenni, ahol a fák törzsei élesen kihegyezettek, a fogaik által hagyott barázdákkal, valamint a törzsek körüli faforgácshalmokkal. A hódok egy év alatt akár 300 fát is kivághatnak!
A hódok által fogyasztott egyéb fás növények közé tartoznak a gyökerek, levelek, indák, új gallyak, sás, cserjék, füvek, szederbokrok, páfrányok és új fakéreg.
A fákon és fás növényeken kívül a hódok tápláléka a puha növényzet, például az alma, a fűfélék, a tavirózsa, a lóhere, az óriás parlagfű, a macskagyökér és a vízitormák. Ha a növényzet gyér, a hódok alkalmanként tudomásunk van arról, hogy a zsályabokrokat is megeszik.
A hódok lenyűgöző módon el tudják tárolni a táplálékukat télire, amikor nem férnek hozzá annyi ízletes növényhez. Sáros padlót készítenek a kunyhójukban, és botokat és ágakat nyomnak a sárba, hogy az ott maradjon, és a kunyhón kívül a víz hideg hőmérséklete miatt lehűljön. Ezt a csodálatos élelmiszerkészletet rejtekhelynek nevezik, és általában hidegebb éghajlaton készítik és használják. A hódok ősszel is elfoglaltak, hogy élelmet gyűjtsenek a hideg télre és az elkövetkező időkre, amikor kevesebb élelem áll rendelkezésre.
A hódok evés közben az elülső lábaikban tartják az ételt, hasonlóan ahhoz, ahogyan az emberek tartják a kukoricát a kobakjukon, és közben forgatják a finomságokat.
A hódfiókákat kiteknek hívják, és az anyjuk tejéből szoptatják őket. Néha ezek a kölykök még fel is állnak a szoptatáshoz. Körülbelül hat hét múlva ezek a kölykök elég idősek lesznek ahhoz, hogy szilárd hódeledelt egyenek, amit minden családtag segít nekik hozni. A fiatal hódok körülbelül kétéves korukig maradnak a családjukkal.
A hódok általában a víz és a szálláshelyük vagy odújuk közelében fogyasztják el táplálékukat. Ha a hódok táplálékkészlete egy területen kimerül, végül elköltöznek. Ez azonban több évig is eltarthat.
Azoknak a háztulajdonosoknak, akiket aggaszt, hogy a hódok behatolnak a telkükre és megeszik a növényeiket, kerítéssel lehet ezt megakadályozni. Az is jó ötlet lehet, ha olyan fákat ültetnek, amelyeket a hódok nem szeretnek megenni, egyfajta természetes kerítésként.
Köszönet a Sciencing.com-nak.