Mit csinál egy szociológus?
Dorothy Smith szociológus a társadalmat úgy határozza meg, mint “az egyének tevékenységének folyamatos összehangolását és koordinálását”. Még ha csak két emberről van is szó, akkor is létezik olyan társadalmi interakció, amely “a tevékenységek folyamatos összehangolását és koordinálását” vonja maga után. A szociológia számos különböző módszert alkalmaz, hogy hatalmas mennyiségű témát tanulmányozhasson, és ezeket a tanulmányokat a való világra alkalmazza. A szociológusok a társadalom egészéről a személyes interakciók, a csoportos interakciók, sőt a nagyszabású történelmi események tanulmányozásával is tanulnak, amelyek egész civilizációkat befolyásoltak és befolyásolnak ma is.
A szociológusok az emberek társadalmi életét, tevékenységeit, viselkedését, kölcsönhatásait, folyamatait és szervezeteit a nagyobb társadalmi, politikai és gazdasági erők összefüggésében tanulmányozzák. Azt vizsgálják, hogy a társadalmi hatások hogyan hatnak a különböző egyénekre és csoportokra, valamint azt, hogy a szervezetek és intézmények hogyan befolyásolják az emberek életét. Ezen csoportok és kölcsönhatások eredetét és növekedését is nyomon követik.
A társadalomra úgy is gondolhatunk, mint olyan emberek csoportjára, akik egy adott területen élnek, kölcsönhatásban vannak egymással, és osztoznak egy bizonyos életmódban (vagy kultúrában). A kultúra, vagyis az emberek egy csoportjának megszokott viselkedése magában foglalhat közös és megszokott gyakorlatokat, értékeket és hiedelmeket.
A társadalmak nagyon különbözőek lehetnek attól függően, hogy hol élünk. Tegyük fel például, hogy egy házaspár több száz vagy ezer másik emberrel együtt vesz részt egy sportmérkőzésen. Lehet, hogy csak a tömegben ismerik egymást. Azonban megtapasztalhatják a bajtársiasság és a kapcsolat érzését a sok más ott lévővel, miközben velük együtt szurkolnak és fújolnak. A sporteseményről távozva tudják, hogyan kell viselkedniük. Elállnak az útból, ha valakinek el kell mennie, és azt mondják, hogy “elnézést”, ha el kell mennie.
Ha azonban ugyanez a pár egy idegen országban és egy zsúfolt sportarénában lenne, egészen más élményben lehet részük. Lehet, hogy abban a külföldi országban (vagy társadalomban) az a norma, hogy nagyon demonstratívak és szenvedélyesek legyenek. Talán a szülőváros csapatának veresége dühöt, verekedést vagy akár lázadást is eredményezhet. A pár valószínűleg nehezen fog rájönni, hogy mi történik és miért, és nem fogja magát a tömeg részének érezni, sőt, nem is érzi majd biztonságban magát. Nem fogják tudni, hogy mit tegyenek, vagy hogyan viselkedjenek ebben a helyzetben.”
A tömeg reakciója két hasonló eseményre nagyon eltérő lehet, mert minden embercsoportnak megvan a maga társadalma vagy kultúrája, és a maga módja az egymással való interakcióra. Hogy még bonyolultabbá tegyük a helyzetet, az a puszta tény, hogy az emberek egy csoportban vannak, megváltoztathatja az emberek viselkedését, ami azt jelenti, hogy az azonos csoportba tartozó emberek még ugyanabban a helyzetben is eltérő viselkedést tanúsíthatnak.
Miért éreznek és viselkednek az emberek különbözőképpen a különböző típusú társas helyzetekben? Miért mutatnak egyazon csoportba tartozó emberek különböző viselkedést pontosan ugyanabban a helyzetben? Miért nem éreznek kapcsolatot a nagyon hasonlóan viselkedő emberek más, ugyanolyan viselkedést tanúsító emberekkel? Hogyan lehet szavakba önteni vagy magyarázni a bajtársiasság vagy az összetartozás élményét? Ez csak néhány a sok-sok kérdés közül, amelyeket a szociológusok a társadalom minden aspektusát és szintjét tanulmányozva tesznek fel.
A szociológia nagyon széleskörű tantárgy. A társadalmi színtéren mindent lehet tanulmányozni és szakosodni, többek között a következőket:
A szociológusok a társadalmi témák széles körére specializálódhatnak:
Egészség
Házasság
Szexualitás
Csoportok közötti interakció
Bűnözés
Oktatás
Munkahelyi szerepek
Rasszuális és etnikai kapcsolatok
Családok
Népesség
Nemzetiségek
Gender Roles
Deviance
Public Policy
Attitude Development
Poverty
Aging
Social Inequality
A szociológusok néhány közös feladata és felelőssége:
Kutatási projektek tervezése társadalmi kérdésekkel kapcsolatos elméletek tesztelésére
Adatok gyűjtése felmérések, megfigyelések, interjúk és más források segítségével
Az adatok elemzése és következtetések levonása az adatokból
Beszámolók, cikkek készítése, vagy prezentációkat, amelyekben részletezik kutatási eredményeiket
Közösködnek más szociológusokkal vagy társadalomtudósokkal
Tanácsot adnak ügyfeleknek, politikai döntéshozóknak vagy más csoportoknak a kutatási eredményekkel és szociológiai kérdésekkel kapcsolatban
A szociológusok a társadalmat négy különálló területre bontva elemzik:
Mikroszociológia
Makroszociológia
Mezoszociológia
Globalszociológia
Mikroszociológia
A mikroszociológia az emberi társadalmi interakciók tanulmányozására összpontosít kis léptékben, mint például a nők szerepe, a család természete és a bevándorlás. Az egyéneket és az egymással való kölcsönhatásukat vizsgálja, és elsősorban azzal foglalkozik, hogy az egyének vagy kis csoportok hogyan érintkeznek egymással szemtől szemben. A mikroszintű vizsgálatok az egyéni gondolkodást, cselekvést és interakciót vizsgálják.
A mikroszociológusok általában célzottabb kérdéseket tesznek fel, amelyek kisebb embercsoportok életét tárják fel. A mikroszociológiai kutatásokban gyakrabban alkalmaznak egyéni interjúkat, etnográfiai megfigyeléseket és fókuszcsoportokat. Ezek a vizsgálati módszerek segíthetnek kapcsolatot teremteni a történelmi tendenciák és az emberek mindennapi életének megélése között. Egyes mikroszociológusok úgy döntenek, hogy beilleszkednek az általuk vizsgált közösségekbe, és a résztvevők életének részévé válnak. A mikroszociológusok az általuk vizsgált emberek között élve láthatják, hogyan élnek a résztvevők, hogyan érintkeznek egymással, hogyan kommunikálnak, és hogyan befolyásolják a társadalmi rendszerek a bennük élő emberek életét és tapasztalatait.
Makroszociológia
A makroszociológia iránti érdeklődés egyidős magával a szociológia tudományágával. A makroszociológia az emberi társadalmi interakciók és a társadalmi jelenségek nagy léptékű tanulmányozására összpontosít. A társadalmi struktúra az emberek nagy csoportjaiban és kölcsönhatásaikban egyaránt megtalálható. A makroszintű tanulmányok a társadalmi struktúrákat és azokat a hatásokat veszik célba, amelyek az embereket politikai, társadalmi vagy vallási csoportokba és szervezetekbe, etnikai populációkba és közösségekbe szervezik, illetve szétválasztják. A társadalmi osztály a társadalmi struktúra egyik példája, akárcsak a társadalmi osztály és a gazdaság közötti kapcsolatok. Ezért a társadalmi osztályok tanulmányozása és a gazdaság tanulmányozása a makroszociológia példái.
A legmagasabb szinten a makroszociológia az egész emberi társadalomra és történelemre kiterjedhet. A társadalmi kérdések széles skálájával foglalkozhat, például a háborúkkal, a harmadik világ országainak szenvedésével, a szegénységgel és a környezettel. Foglalkozhat továbbá a civilizációk felemelkedésével és hanyatlásával, a modern nemzetállamok eredetével és fejlődésével, a társadalmi forradalmakkal, valamint a társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális változások eredetével.
Mezoszociológia
A mezoszociológia a köztes (mezo) társadalmi struktúrák, például a jövedelem, az életkor, a nem, a faj, az etnikum, a szervezetek és a földrajzi közösségek tanulmányozása. A szociológiának ez a területe a nagyméretű makroerőkre, például a gazdaságra, és a mindennapi mikro-emberi társadalmi interakciókra, például a családi dinamikára való összpontosítás között helyezkedik el. Jellemzően a mikro- és makroszintek közé eső népességméretet, például egy közösséget vagy egy szervezetet érint. A társadalmi ellenőrzés mezoszintű területei közé tartoznak például a középszintű szervezetek, például a börtönök, az elmegyógyintézetek és a rehabilitációs központok. A közösségek szintén a társadalmi ellenőrzés eszközei, mint például a rendőrség.
Globálszociológia
A globális szociológia a társadalom gazdasági, kulturális, társadalmi és politikai területeinek változásaira összpontosít. Ezeknek a területeknek a nemzetek, régiók, közösségek, sőt elszigetelt helyek közötti összeolvadását vizsgálja. A globalizáció a kapitalizmus kiterjesztésére utal, hogy a világ minden helyét egyetlen globálisan egységes gazdasági rendszerbe foglalja.
Kulturális szempontból a globalszociológia az eszmék, értékek, normák, viselkedésmódok és életmódok globális egységesítésére utal. Politikailag egy olyan globális méretű kormányzat kialakulását vizsgálják, amelynek politikáját és szabályait a nemzetek várhatóan követik. A globalizáció ezen alapvető jellemzőit a technológiai fejlődés, a kommunikációs technológiák globális összeolvadása és a média globális elterjedése hajtja előre.