Mindenkinek, aki egy lakásban él, rajta kell lennie a bérleti szerződésen? …
…nos, ez attól függ. Az illető elmúlt 18 éves, kiskorú, mit mond a bérleti szerződés?
Ezt a kérdést elég sokan felteszik a Facebook-csoportunkban, és a különböző változók, köztük az életkor, az állami törvények, a társaláírók, stb. miatt zavaros lehet.
Itt egy jó példa arra, hogy egy bérbeadó megpróbál helyesen cselekedni, de egyszerűen nem tudja, mit tehet és mit nem, amikor arról van szó, hogy ki van a bérleti szerződésben.
Ebben a bejegyzésben válaszolunk az összes gyakran feltett kérdésre a bérleti szerződés aláírói körül.
- Tartalomjegyzék: Kinek kell aláírnia a bérleti szerződést?
- A gyermek bérlőnek minősül?
- >Hány éves kortól lehet lakást bérelni és bérleti szerződést aláírni?
- Mindenkinek, aki a lakásban él, szerepelnie kell a bérleti szerződésben?
- Mi a helyzet a felnőtt gyermekekkel?
- A felnőtt lakótársaknak szerepelniük kell a bérleti szerződésben?
- A társaláíróknak alá kell írniuk a bérleti szerződést?
- A gyermekeket lakóként kell feltüntetni
- A bérleti szerződés védi a bérbeadókat és a bérlőket
- Mi van, ha egy kiskorú 18 éves lesz, miközben a család bérli?
- Bérleti szerződés otthon lakó gyermekre
- Papír kontra valóság a felnőtt gyermek esetében
- GYIK arról, hogy kinek kell szerepelnie a bérleti szerződésben
- Minden bérlőnek alá kell írnia a bérleti szerződést?
- Kirúghat-e a bérlő egy bérlőt?
- Lakhat valaki Önnel anélkül, hogy szerepelne a bérleti szerződésben?
Tartalomjegyzék: Kinek kell aláírnia a bérleti szerződést?
- A gyermek bérlőnek minősül?
- Hány éves kortól lehet lakást bérelni és bérleti szerződést aláírni?
- Mindenkinek, aki a lakásban él, szerepelnie kell a bérleti szerződésben?
- A bérleti szerződés védi a bérbeadókat és a bérlőket
- Mi van, ha egy kiskorú 18 éves lesz, miközben a család bérli a lakást?
- Kérdések arról, hogy kinek kell szerepelnie a bérleti szerződésben
A gyermek bérlőnek minősül?
Gyermeknek minősül az Egyesült Államokban minden 18 év alatti személy. A gyermek nem bérlő, és 18 éves koráig bérlőnek minősül.
A gyermek bérlő 18 év alatti bérlőként szerepelhet a bérleti szerződésben, de nem kell aláírnia semmit, és nem szerepelhet bérlőként a bérleti szerződésben.
>Hány éves kortól lehet lakást bérelni és bérleti szerződést aláírni?
18 éves kortól lehet lakást bérelni. Ennél korábbi életkorban csak akkor lehet lakást bérelni, ha a gyermek jogilag emancipálódik a szüleitől. A kiskorúak emancipációja olyan jogi mechanizmus, amellyel a kiskorút felszabadítják a szülei vagy gyámjai ellenőrzése alól, és a szülők vagy gyámok mentesülnek minden felelősség alól a gyermekkel szemben.
Ha egy gyermek jogilag emancipált, akkor is vannak állami szintű törvények, amelyek meghatározzák, hogy mit tehet és mit nem. Ez a Cornell.edu forrás további információkat tartalmaz az állami szintről.
Mindenkinek, aki a lakásban él, szerepelnie kell a bérleti szerződésben?
Amint korábban említettük, a kiskorúak nem minősülnek bérlőknek, és nem kell szerepelniük a bérleti szerződésben. Felvehetők lakóként, ha az állami törvények lehetővé teszik, de nem írhatják alá a bérleti szerződést. Ha a bérbeadó kiskorúval íratja alá a bérleti szerződést, az a bíróság előtt nem lesz életképes szerződés, mivel a kiskorú nem tekinthető felnőttnek.
Mi a helyzet a felnőtt gyermekekkel?
A felnőtt (18 éves vagy idősebb) gyermekeket fel kell tüntetni a bérleti szerződésben, és nekik is alá kell írniuk a bérleti szerződést.
Ha a felnőtt gyermek nem írja alá a bérleti szerződést, az kockázatot jelent a bérbeadó és a felnőtt gyermek számára.
A bérbeadó számára az a kockázat, hogy egy felelősséggel kevesebb fél van a bérleti szerződésben. A felnőtt gyermeket nem kötnék a bérleti szerződés szabályai, és ez megnehezíti a szabályok betartatását.
A felnőtt gyermek számára az a kockázat, hogy bérlő helyett vendégnek tekintik. Ha problémák merülnek fel, sokkal könnyebb lesz a felnőtt gyermeket eltávolíttatni a helyiségből.
A felnőtt lakótársaknak szerepelniük kell a bérleti szerződésben?
Minden felnőtt lakótársnak aláírt félnek kell lennie a bérleti szerződésben. Az a bérlő, akinek olyan lakótársa van, aki nincs a bérleti szerződésben, felesleges felelősséget ró magára.
Ha például a lakótárs 1000 dollárnyi kárt okoz a bérleményben, a bérbeadó a bérlőnek fogja felszámítani ezeket a károkat. A bérleti szerződést aláíró személyek felelősek a bérleti díjért, a károkért és a bérleti szerződésben meghatározott egyéb tételekért.
A bérlő, aki egy további személyt csempész be a bérleménybe, aki nem szerepel a bérleti szerződésben, csak növeli a felelősségét.
A társaláíróknak alá kell írniuk a bérleti szerződést?
Amint a neve is sugallja, a társaláírónak alá kell írnia a bérleti szerződést, mint a bérbeadó számára hozzáadott biztonsági szintet.
A társaláíró jellemzően olyan helyzetekben fordul elő, amikor a bérlőnek nincs bérleti múltja vagy nincs hiteltörténete (gyakori a főiskolások körében). A társaláíró jogilag felelős a bérlő által kifizetetlen bérleti díjért vagy károkért.
Ez a hozzáadott biztosítás egy módja annak, hogy egy fiatalabb bérlő anélkül találjon lakást, hogy a bérbeadó úgy érezné, hogy ki van téve egy kockázatos bérlőnek. Emiatt elengedhetetlen, hogy a társaláíró aláírja a bérleti szerződést.
A gyermekeket lakóként kell feltüntetni
A bérleményben élő gyermekeket egyszerűen csak lakóként kell feltüntetni, és nem szabad aláírniuk a bérleti szerződést, ha 18 év alattiak. A jelentkezési folyamat során a bérbeadónak semmiképpen sem szabad a gyermekekről érdeklődnie, mivel a családi állapot a Fair Housing Act értelmében védett osztály.
A bérleti szerződés védi a bérbeadókat és a bérlőket
Néha előfordul, hogy a bérlő a bérleti szerződést csak a bérbeadó védelmének tekinti, de ez nem így van. A bérleti szerződés a bérlőt is védi.
Ha problémák merülnek fel, a bérleti szerződés az a szerződés, amely meghatározza, hogyan kezeljük ezeket a kérdéseket.
A bérleti szerződésnek ki kell térnie arra, hogy minden lakónak szerepelnie kell-e a bérleti szerződésben vagy sem. Minden bérleti díj megfizetéséért felelős személynek alá kell írnia a bérleti szerződést, és jó ötlet, hogy minden felnőtt korúnak tekintett lakó aláírja a bérleti szerződést is.
Ha egy bérlő besurran valakivel a bérleménybe, akkor további felelősséget teremtenek maguknak, és ez a vendég nem rendelkezik ugyanazokkal a jogokkal, mint a bérletért felelős bérlők.
Egy jó ötlet, hogy mindenki, aki nagykorú, aláírja a bérleti szerződést.
Mi van, ha egy kiskorú 18 éves lesz, miközben a család bérli?
A standard bérleti szerződés általában 12 hónapos bérleti szerződés. Ha egy lakó a bérlet ideje alatt betölti a 18. életévét, jellemzően nem foglalkoznak a helyzettel, amíg el nem érkezik a bérleti szerződés megújításának ideje.
A bérleti szerződés megújításakor a 18 éves fiatal felnőtt bérlőként írhatja alá a bérleti szerződést. Ez azért fontos, mert minden évben frissíteni és háttérellenőrzést végezni akar majd a bérlőkön, mivel az életkörülmények változhatnak. A bérbeadónak tudnia kell, hogy a 18 éves bérlőnek van-e priusza, vagy magas kockázatú bérlőnek minősül-e.
A társbérlői szerződéskiegészítés akkor hozható létre, amikor a gyermek 18 éves lesz.
Bérleti szerződés otthon lakó gyermekre
A társbérlői szerződéskiegészítés a legjobb módja annak, ha a bérlő gyermeke 18 éves lesz. A kiegészítésnek a gyermek születésnapjától a meglévő bérleti szerződés megújításáig terjedő időszakra kell vonatkoznia.
Ha a bérbeadó látja, hogy a kiskorú gyermek hamarosan betölti a 18. életévét, célszerű írásbeli értesítést küldeni a bérlőnek, hogy a gyermek születésnapját követő két-három héten belül neki és gyermekének új papírokat kell kitöltenie a társbérleti szerződés kiegészítéséhez.
A bérleti szerződés kiegészítésének a bérlővel és a felnőtt gyermekével való egyeztetése jó módja annak, hogy mindenki egy oldalon álljon, amikor a bérleti díjjal, a kaucióval, a károkkal és a szabályok betartásával kapcsolatos felelősségről van szó.
A társbérlői kiegészítés egyszerűen egy űrlap, amely a gyermeket felnőtt bérlőként, például szobatársként adja hozzá. Lényegében megköveteli az új kiegészítő teljes háttérellenőrzését, az azonosító dokumentumok másolatát, és írásba foglalja, hogy az új felnőtt betartja a bérleti szerződés minden feltételét, beleértve a pénzügyiakat is.
Ez azt jelenti, hogy ha az eredeti bérlő nem fizeti a bérleti díjat, a bérbeadó kártérítést követelhet a bérleti szerződésben megnevezett többi felnőttől. Ez azt is jelenti, hogy ha a bérbeadó a bérleményben keletkezett károk kijavításának költségeit próbálja behajtani, akkor az új felnőttől is behajtható.
A kiegészítésben azt is világossá kell tenni, hogy a társbérlő nem járult hozzá az eredeti kaucióhoz, ezért nincs joga kaució-visszatérítésre – csak az eredeti bérlő kaphat vissza pénzt. Nem szabad arról beszélni, hogy az új felnőttnek kell-e bérleti díjat fizetnie vagy sem – ez a bérlőkre tartozik, mindaddig, amíg a bérbeadó időben és minden hónapban megkapja a teljes összeget.
Azzal, hogy a fiatal felnőttet társbérlőként felvették, nem kényszeríthető ki a bérleményből semmilyen más módon, kivéve a törvényes kilakoltatási eljárást. A fiatal felnőtt bérlőt sem lehet akármilyen okból kilakoltatni. Ezt csak a bérleti szerződés megszegése alapján lehet megtenni, mint minden más bérlő esetében. Ne feledje, a bérbeadó nem lakoltathatja ki csak az egyik bérlőt, a többit nem a bérleti szerződés alapján – vagy az összes felnőttet, vagy egyiket sem.
A kiegészítésnek addig kell tartania, amíg a bérleti szerződés le nem jár, és a jelenlegi bérlők meg akarják újítani. Amikor a bérleti szerződés megújítására készen áll, a bérbeadó eldöntheti, hogy csak a szülőknek engedélyezi-e az újbóli jelentkezést, vagy a fiatal felnőttet is bevonja a megújítási folyamatba. A bérbeadóknak kell meghozniuk a személyes döntést arról, hogy milyen normákat állítanak fel a felnőtt gyermekekkel szemben. Más szóval, ha a szülők jó bérlők, és továbbra is megfelelnek a kritériumoknak, de a felnőtt gyermeknek nincs hiteltörténete és gyenge a munkatörténete, akkor a bérbeadó a különleges körülményekre való tekintettel megengedheti, hogy a dolgok úgy maradjanak, ahogy vannak, és csökkentheti a felnőtt gyermekre vonatkozó pályázati követelményeket.
A bérbeadók természetesen a másik irányba is mehetnek, és szigorúan ragaszkodhatnak a kritériumaikhoz, amelyeknek a felnőtt gyermek nem fog megfelelni. Ebben az esetben a szülőknek el kellene dönteniük, hogy a felnőtt gyermek nélkül írják-e alá a bérleti szerződést, vagy máshová mennek. Mint a legtöbb bérbeadói döntést igénylő esetben, ez gyakran csak a szülőktől, magától a felnőtt gyermektől és sok más tényezőtől függ.
A bérbeadóknak azonban vigyázniuk kell, mert egyes településeken, például San Franciscóban törvények védik azokat a bérlőket, akik kiskorúként egy bérleményben laktak, majd nagykorúvá válásuk után úgy döntenek, hogy maradnak. Eredeti jogszerű lakóként az új felnőttnek lehetnek bizonyos jogai, ezért a bérbeadóknak érdemes tájékozódniuk arról, hogy a városukban érvényes-e ez a feltétel.
Papír kontra valóság a felnőtt gyermek esetében
A bérbeadóknak természetesen a meglévő bérlők felnőtt gyermekeit jogilag felnőttként kell kezelniük, de elvárásaikat a valóságnak megfelelően kell kiigazítaniuk. Bár ezeket az új felnőtteket valóban fel kell tüntetni a bérleti szerződésen, a legtöbb új felnőtt nem sokat fog tudni a bérleti szerződésekről, bérleti szerződésekről és egyebekről, és egyszerűen megbízik a szüleiben, és ott írja alá, ahol mondják neki.
Egy középiskolás diáknak egyszerűen nem lesznek meg a forrásai vagy a tudása ahhoz, hogy felülbírálja a szüleit, amikor a bérleti szerződésről van szó. Ha azonban a felnőtt gyermek aláírja a megállapodást vagy a kiegészítést, az segíthet mind a bérbeadóknak, mind a szülőknek abban, hogy a felnőtt gyermekeket kordában tartsák, és felelősséget vállaljanak a viselkedésükért, valamint a vendégeikért.
A bérbeadóknak szem előtt kell tartaniuk, hogy bár az új felnőtt jogilag technikailag ugyanolyan felelős, mint az eredeti bérlő, a bérlő gyermekétől a legtöbb esetben szinte lehetetlen lesz beszedni a bérleti díjat. Sok bérbeadó nem bánja, ha az új felnőttet felveszik a bérleti szerződésbe, de nem fűznek reményt ahhoz, hogy ha valami baj történik, beszedjék tőle a bérleti díjat, mert tisztában vannak azzal, hogy valószínűtlen, hogy a bérlő gyermeke bármilyen pénzügyi hozzájárulást tudna nyújtani a helyzethez. A bérbeadóknak azonban jogukban áll megpróbálni.
Összességében a bérbeadóknak kezelniük kell a jelenlegi bérlő felnőtt gyermekét, hogy a legjobb jogi fedezetet teremtsék meg maguk és ingatlanjuk számára, de értsék meg, hogy a végrehajtás vagy a gyűjtés realitásai némileg eltérőek lesznek. Bár a felnőtt gyermekeket papíron úgy kell kezelni, mint a mostani felnőtteket, sok tekintetben még mindig gyermekek. Természetesen, ami papíron történik, az védi a bérbeadót és a bérleményt. Hogy a bérbeadó ténylegesen mit tesz, ha és amikor behajtásra kerül sor, azt minden bérbeadónak magának kell eldöntenie.
Legálisan a bérbeadó a felnőtt gyermektől is megkövetelheti ugyanazt, mint bármely más, a bérleti szerződésben szereplő felnőttől, de reális bérbeadóként általában az a helyes, ha egy speciális helyzetet speciálisan kezel.
GYIK arról, hogy kinek kell szerepelnie a bérleti szerződésben
Minden bérlőnek alá kell írnia a bérleti szerződést?
Ha bérlőnek minősül, a válasz az, hogy igen, alá kell írnia a bérleti szerződést. Bérlő az, aki nagykorú, míg a bérlő (például kiskorú) szerepelhet a bérleti szerződésben, de nem várható el tőle, hogy aláírja a bérleti szerződést.
Kirúghat-e a bérlő egy bérlőt?
Ha a lakó jogilag nagykorúnak minősül, és nem írta alá a bérleti szerződést, akkor a bérbeadó kirúghatja (vagy kilakoltathatja) a jogosult lakót.
Lakhat valaki Önnel anélkül, hogy szerepelne a bérleti szerződésben?
Igen, valaki lakhat a bérlővel anélkül, hogy szerepelne a bérleti szerződésben. Fontos azonban megkülönböztetni a különbséget a vendég és a tartós vendég között.