Tavaly novemberben egy buliban ellopták az iPhone-omat a zsebemből. Sírva fakadtam, és mindenkit leütöttem, aki körülöttem állt, hogy hol van; a barátaim próbáltak megnyugtatni, és egyszer csak egy Uber hátsó ülésén ültem, és azon gondolkodtam, hogy mi a fenéért vagyok ilyen dühös.
Ez végül is csak egy telefon.
Őszintén szólva nem sokat használtam; Whatsapp üzeneteket küldtem a barátaimnak, fényképeztem és jegyzeteltem, plusz a legfontosabb használat: Spotify-t hallgatni mindenhol; ingázás, edzés és még a mosogatás is. Mindemellett bevallom, volt néhány alkalom, amikor fantáziáltam egy telefon nélküli életről.
Amikor eljött az idő, és megláttam magam többé telefon nélkül, nem tudtam mást tenni, mint ürességet érezni. Ne érts félre, nem az a fajta üresség, amitől összetörik a szíved és depressziós leszel, hanem az a fajta üresség, ami helyet teremt más dolgoknak. Olyan dolgoknak, amelyek – merem állítani – sokkal fontosabbak.
Ezek tehát azok a leckék, amelyeket megtanultam abból, hogy nincs okostelefonom.
- Sokkal inkább jelen vagyok: Tudom, hogy ez neked úgy hangozhat, mint valami Zen BS, de nézz szembe a tényekkel: nem vagy ott, amíg a képernyőt nézed. Nem vagy igazán ott, amikor azon gondolkodsz, hogy hány értesítésed lehet a kezdőképernyőn. Nem vagy igazán ott, amikor azt az Instagram képet szerkeszted, miközben a barátoddal lógsz. Amikor nincs telefonod, nem tudsz elmenekülni attól, hogy tényleg, 100%-ban ott legyél, ahol vagy.
- Termékenyebb vagyok: Ismétlem, ne hidd, hogy mióta nincs telefonom, nem eshetek a Netflix-prokrastináció csapdájába. Még mindig egy normális(?) ember vagyok, aki szeret halogatni, bár a jelenlegi telefon nélküli helyzetem valójában csökkentette annak az esélyét, hogy az értesítések, a feedek vagy a csoportos üzenetek elvonják a figyelmemet, és segít kezelni a multitasking-szindrómát, amellyel mindannyian rendelkezünk. Csak azt oldom meg, ami éppen előttem van, ebben a pillanatban.
- Több értelmes interakcióm van: Ez egy hatalmas dolog. Ha nincs telefonod, az azt jelenti, hogy nem tudsz könnyedén kommunikálni mindenkivel a környezetedben: ne feledd, nincs többé Whatsapp, nincs többé Messenger, nincs többé Telegram, telefonhívás vagy azonnal válaszolt e-mail. Ez arra késztet, hogy gondosan megválogasd, kivel beszélgetsz, ha van rá lehetőséged, mert senkinek sincs ideje értelmetlen beszélgetésekre, csak azért, hogy unalmában az időt vesztegesse.
- Megtanultam megbirkózni a kínos helyzetekkel: Tudod, amikor hirtelen egy társasági esemény közepén találod magad, ahol nem ismersz senkit, és senki sem ismer téged? Hát persze, hogy tudod! Ilyenkor általában előhúzod a telefonodat a zsebedből, és megnézed a leveleidet, elküldesz egy tweetet, vagy lefotózod az italodat, hogy kitedd a facebookra! Ahogy mindenki más is teszi, és úgy tesz, mintha túl menő lenne ahhoz, hogy ott legyen! Nos, most képzeld el, hogy ezt nem teheted meg, mert nincs telefonod. Hidd el, te (a xxi. századi rap-költőt, Kendrick Lamart idézve) légy alázatos, b*t@h és erőltesd meg magad, hogy új emberekkel lépj kapcsolatba, vagy menj haza.
- Kevésbé vagyok szorongó: A szorongásom szintje sokat csökkent, mivel nem kell állandóan egy készüléket figyelnem, hogy lássam, kaptam-e új üzeneteket, értesítéseket vagy frissítéseket. Amikor volt telefonom, még paranoiás voltam, és azt hittem, hogy rezeg, pedig valójában nem is rezgett.
- A laptopomat mindenre használom: kommunikációra, zenére, Youtube-ra, Mediumra. És a laptopot nem igazán lehet mindenhová magaddal hurcolni, így ami az interneten történik, ott marad, amíg újra be nem kapcsolod.
- Többet olvasok: Ez a termelékenység mellékhatása, de muszáj volt felvenni a listára. Körülbelül 3-4 könyvet faltam el, mióta nincs telefonom. Nos, muszáj volt valamire fordítanom az időmet, mi lehetne jobb, mint az olvasás!!!
A listát lehetne folytatni, de nem akarok úgy tűnni, mint aki prédikál és azt mondja, hogy dobd el a telefonod és szagold a rózsákat. A valóság az, hogy manapság egy okostelefon megkönnyíti a kommunikációt, a feladatokat csak alkalmazásokból lehet intézni, és a képernyőre koppintva lehet vásárolni dolgokat/ útbaigazítást kapni/or dokumentumokat nyomtatni.
Praktikusság. Az okostelefonok lényege, hogy megkönnyítsék, praktikusabbá és produktívabbá tegyék az életünket. Az okostelefonok eszközök, mi irányítjuk, hogyan használjuk őket és hogyan töltjük velük az időnket. Vagy legalábbis kellene.
Talán nem lesz meglepő, ha azt mondom, hogy előbb-utóbb beszerzek egy új okostelefont, méghozzá a közeljövőben (bár még egy kicsit vonakodom, de ez egy szükséges tárgy). De ez után a felvilágosító tapasztalat után kicsit tudatosabb leszek abban, hogyan használjam, hogy könnyebbé tegyem az életemet.
Hogy könnyebb legyen, ne bonyolultabb.