|
Jeffrey Johnson jogi szakíró, aki személyi sérülésekkel foglalkozik. A családi, hagyatéki és büntetőjogi tapasztalatok mellett személyi sérüléssel és szuverén mentelmi joggal kapcsolatos peres ügyekkel is foglalkozott. A Baltimore-i Egyetemen szerzett jogi diplomát, és jogi irodákban és nonprofit szervezetekben dolgozott Marylandben, Texasban és Észak-Karolinában, valamint a Chapman Egyetemen forgatókönyvírásból szerzett MFA diplomát… Teljes életrajz → |
Az író: Jeffrey Johnson |
FELÜGYELT:
Hirdető közzététele
Minden rólad szól. Szeretnénk segíteni Önnek a helyes jogi döntések meghozatalában.
Arra törekszünk, hogy segítsünk Önnek magabiztos biztosítási és jogi döntéseket hozni. Megbízható és megbízható biztosítási ajánlatokat és jogi tanácsadást találni könnyűnek kell lennie. Ez nem befolyásolja a tartalmunkat. Véleményünk a sajátunk.
Szerkesztői irányelvek: Ingyenes online forrás vagyunk mindazok számára, akik többet szeretnének megtudni jogi témákról és biztosításokról. Célunk, hogy objektív, harmadik féltől származó forrás legyünk minden jogi és biztosítási témában. Oldalunkat rendszeresen frissítjük, és minden tartalmat szakértők vizsgálnak felül.”
A személyes képviselő (végrehajtó/végrehajtó vagy ügyintéző/ügyintéző) az a személy, akit Ön a végrendeletében megnevez (jelöl) az ingatlanvagyon kezelésére, és akinek jogi felelőssége, hogy az Ön hagyatéka érdekében járjon el. Alternatívákat is megnevezhet, ha az Ön által kiválasztott személyes képviselő valamilyen okból nem tud eljárni Ön helyett. Az ügyintéző általában olyan végrendeletlen hagyatékokat rendez, ahol az örökhagyó anélkül halt meg, hogy érvényes végrendeletet hagyott volna hátra. Sőt, előfordulhat, hogy hagyott végrendeletet, de elfelejtett személyes képviselőt megnevezni, vagy a képviselő nem tud segíteni.
Ha az Ön személyes képviselője és az összes helyettesítő nem tud eljárni, a hagyatéki bíróság kijelöl egy személyt, aki betölti ezt a szerepet. A végrehajtók jogosultak arra, hogy e szolgáltatásokért díjat kapjanak a hagyatéki vagyonban lévő pénzből. Ennek a díjnak az összege államonként eltérő.
Tartalomjegyzék
Mik a személyes képviselő feladatai?
A személyes képviselő vagy végrehajtó feladatai általában a feladatok széles körét foglalják magukban.
(1) A végrendelet beszerzése;
(2) A halotti bizonyítvány hiteles másolatainak beszerzése;
(3) A hagyatéki vagyontárgyak halál időpontjára vonatkozó értékek beszerzése;
(4) A végrendeletben megnevezett vagyonok kedvezményezettjeinek és minden más olyan személynek a felkutatása, akit értesíteni kell a végrendeletről (például az örökhagyó azon gyermekei, akiket a végrendeletben nem neveztek meg);
(5) Megállapítja, hogy van-e hagyatéki vagyon;
(6) Beadványt nyújt be a hagyatéki bírósághoz, ha a hagyatéki eljárásra az állam törvényei szerint szükség van;
(7) Azonosítja, összegyűjti és leltározza az elhunyt személy vagyonát;
(8) Befogadja a hagyatékot megillető kifizetéseket, beleértve a kamatokat, osztalékokat és egyéb jövedelmeket (pl.g., ki nem fizetett fizetés, szabadságpénz és egyéb vállalati juttatások);
(9) Folyószámla létrehozása a hagyaték számára;
(10) Annak kitalálása, hogy ki mit és mennyit kap a végrendelet alapján;
(11) A hagyatéki vagyontárgyak értékelése vagy becslése;
(12) Adjon jogi értesítést a hitelezőknek (a hitelezőknek a hitelezői igények benyújtására vonatkozó eljárása és határideje államonként eltérő);
(13) Készítse el és nyújtsa be az adóbevallásokat (végleges személyi jövedelemadó-bevallások, mind szövetségi, mind állami, ha alkalmazható).
(14) Készítse el a hagyatéki adóbevallásokat, ha az Ön hagyatéka jelentősen nagy, vagy ha az Ön államában hagyatéki adót kell fizetni.
(15) Vizsgálja meg a hagyatékkal szembeni valamennyi követelés érvényességét;
(16) Fizesse ki a temetési számlákat, a fennálló tartozást és az érvényes követeléseket;
(17) Fizesse ki a hagyaték kezelésének költségeit (a működési költségeket ki kell fizetni, mielőtt a hagyatéki eljárás lezárul és a vagyon jogszerűen átadható a kedvezményezetteknek);
(18) Kezelje a különböző papírmunkákat, például a közüzemi szolgáltatások és a bankkártyák megszüntetését, valamint a társadalombiztosítás, a polgári szolgálat és a veteránigazgatás értesítését a halálesetről;
(19) Adja be és fizesse be a jövedelem- és hagyatéki adókat;
(20) Ossza fel a fennmaradó vagyont az elhunyt személy végrendeletében foglalt utasításoknak megfelelően (a vagyon felosztásához bírósági jóváhagyás szükséges)
és (21) Zárja le a hagyatéki eljárást.
A személyes képviselőjének a nem hagyatéki vagyonra vonatkozó értékeket is be kell gyűjtenie, ha a hagyatékának hagyatéki adóval tartozik, mert mindkettő beletartozik az adóköteles hagyatékba.
A személyes képviselőnek nem kell mindezt magának elvégeznie. A Személyes képviselő szükség esetén megbízhat egy hagyatéki ügyvédet, és a jogi költségeket a hagyatékból fizetheti ki.
Mivel a Személyes képviselő hozzáférhet a hagyatéki hagyatékban lévő összes vagyonhoz, nagyon fontos, hogy hozzáértő és megbízható személyt válasszon. Bölcs dolog olyasvalakit jelölni, aki üzleti tapasztalattal, intelligenciával, valamint a legnagyobb tisztességgel és becsületességgel rendelkezik, hogy az Ön Személyes Képviselőjeként szolgáljon.
A legtöbb állam megköveteli, hogy a Személyes Képviselő kezességvállalási kötelezvényt helyezzen letétbe, amely fedezi a tevékenységét. Ettől a követelménytől el lehet tekinteni, ha a végrendeletében úgy rendelkezik, hogy a kijelölt Személyes képviselője óvadék nélkül szolgáljon.
Kérjen jogi segítséget még ma
Találja meg a megfelelő ügyvédet jogi problémájához.
SHA-256 titkosítással védett
Ki fizeti a hagyatéki adót?
A hagyatéki adót az örökhagyó hagyatékának a törvényes örökösök és kedvezményezettek részére történő átruházása után kell fizetni a nettó hagyatéknak az örökhagyó halálakor érvényes valós piaci értéke alapján.
Az Ön bruttó adóköteles hagyatéka mindannak a teljes értéke, amije van – mind a hagyatéki vagyon, mind az élő kedvezményezettnek közvetlenül juttatott vagyon. Ebből a teljes értékből levonják a hagyatéki adómentességet, és az egyenleg után kell megfizetni az adót.
Az ezt az összeget meghaladó egyenleg után csak a 11 millió dollárt meghaladó hagyaték után kell szövetségi hagyatéki adót fizetni. Néhány államban szintén meg kell fizetni a hagyatéki adót, de némelyikben jóval alacsonyabb a mentességi küszöb. A hagyatéki adómentesség nem feltétlenül csak a hagyatékra vonatkozik. A hagyaték tulajdonosának halála előtt tett ajándékokra is kiterjedhet (ha ezek az ajándékok meghaladták az ajándékozási adóra vonatkozó éves kizárást: 15 000 $).
Mit tesz a vagyonkezelő?
A trösztöket azért hozzák létre, hogy különbséget tegyenek a jövedelem és a tőke között (a régebbi trösztök úgy rendelkeznek, hogy a jövedelmet egyszerre egy személynek, a tőkét pedig vagy ugyanannak a személynek egy másik időpontban, vagy teljesen más személynek osztják szét). Számos, a túlélő házastársra vonatkozó bizalmi vagyonkezelői szerződés úgy rendelkezik, hogy minden jövedelmet az adott házastársnak kell kifizetni. Amikor a házastárs meghal, a fennmaradó tőke kifizethető az örökhagyó gyermekeinek, jótékonysági szervezetnek vagy más kedvezményezetteknek.
A jövedelemkifizetések és a tőkefelosztás történhet csekken, vagy a vagyonkezelő belátása szerint értékpapírok kibocsátásával, valamint készpénzzel. A vagyonkezelési időszak alatt a vagyonkezelőnek éves jövedelemadó-bevallást kell benyújtania minden olyan kedvezményezettnek, aki a vagyonkezelő által szerzett jövedelem után adóköteles. A vagyonkezelőt személyes felelősség terhelheti kamatok és bírságok miatt, ha a jövedelemadó-bevallást nem nyújtják be, és az adót nem fizetik be az esedékességig.
Összefoglalva, egy magánszemély halála után a végrehajtók összegyűjtik a vagyont, rendezik az üzleti ügyeket, kifizetik az adósságokat, adóbevallást nyújtanak be, és felosztják az elhunyt magánszemély vagy az örökhagyó nevére szóló vagyont. Ezeket a feladatokat általában vagy egy végrehajtó, vagy egy vagyonkezelő (ha a személy végrendelet nélkül hal meg), vagy egy vagyonkezelő végzi az örökhagyó nevében, attól függően, hogy az örökhagyó hogyan rendelkezett a vagyonnal. A hagyatéki gondnokot a hagyatéki hivatal vagy a végrendeleti nyilvántartó hivatal nevezi ki, amelynek hatáskörébe az örökhagyó hagyatéka tartozik. Ez a személy lehet egy vagy több magánszemély, egy bank vagy vagyonkezelő társaság, vagy mindkettő. Az adósságok, adók és költségek kifizetése után a fennmaradó vagyontárgyakat szétosztják az örökhagyó kedvezményezettjei között.
A személyes képviselőként való szolgálat hatalmas felelősséggel járhat, ezért körültekintően kell eljárni a megfelelő személy kiválasztásakor. Ezt a hagyatéktervezési ügyvéd segítségével kell megtennie.