Nem mindig könnyű szexuális fétissel rendelkezni. A pszichiátriai közösségben parafíliaként ismert fétiseket lazán úgy definiálják, mint azt az élményt, hogy szokatlan vagy nagyon specifikus ingerek szexuálisan felizgatják őket. A fétisek széles skálája létezik, a szokásos lábfétistől (podofília) a homályosabb akrotomofíliáig (amputált emberek iránti vonzalom) vagy a fornifíliáig (a bútorként használt emberek iránti vonzalom). Meglepően gyakoriak is: egy 2016-os tanulmány szerint 6 emberből közel 1 rendelkezik valamilyen fétissel.
Mivel azonban a fétisek erősen stigmatizáltak, sok embernek nehéz megbirkózni velük – és ez kétszeresen is igaz, ha a fétisük valójában nem létezik a való világban. A makrofília – közismertebb nevén az “óriásnő-fétis” – ebbe a kategóriába tartozik.
A legtöbb esetben a makrofília olyan heteroszexuális férfiak formájában jelentkezik, akiket az a gondolat izgat, hogy nagyon nagy nők (vagy ritkábban férfiak) hatalmas dolgokat művelnek, például városokat rombolnak le, embereket és autókat taposnak össze, és általában pusztítást végeznek. Az internet előtti korszakban a makrofiloknak talán az 1958-as Attack of the 50 Foot Woman ismétlődő megtekintésére kellett hagyatkozniuk, hogy kielégüljenek, de ma már rengeteg online fórum létezik, mint például a GiantessCity.com, amelynek több mint 92 000 tagja van, valamint több mint 2000 “óriásnő” videó az xHamster oldalon, az oldal szóvivője, Alex Hawkins szerint. Az ilyen videókat gyakran alulról veszik fel, és egy nő toporog, néha apró játékkatonákkal vagy modellvárosokkal a lábai előtt, miközben összetöri vagy összenyomja őket a feneke alatt vagy a mellei között. Néha még meg is eszi őket.
Nem igazán tudjuk, mennyire gyakori a makrofília, részben azért, mert ritkán tanulmányozták: a mai napig nem jelent meg tudományos cikk a makrofíliáról. De általában véve a makrofíliához hasonló fétisek gyökerei sem teljesen tisztázottak, bár úgy vélik, hogy gyermek- és serdülőkorban gyökereznek. “Lehet, hogy szexuális lenyomatról van szó (egy fiatal fiúnak szexuálisan izgalmas/emlékezetes találkozása van egy olyan nővel, aki fölötte tornyosul, és ez határozza meg az erotikus sablonját); vagy egy trauma okozta fájdalom feldolgozásának és élvezetbe való átfordításának egy módja (egy fiút majdnem megfojtanak, és tehetetlenül érzi magát, de később az életben ezt a fantáziát látja)” – mondja Ian Kerner, PhD, LMFT, engedélyezett pszichoterapeuta és a She Comes First című könyv szerzője.
Dr. Justin Lehmiller, a Ball State University szociálpszichológiai graduális programjának igazgatója és a The Psychology of Human Sexuality című könyv szerzője úgy véli, hogy a fétis “valószínűleg a dominancia és az alávetettség iránti szélesebb körű érdeklődéshez kapcsolódik, mivel a legtöbb pornó és erotika ezen a területen egy óriási személyt ábrázol, aki hatalmat gyakorol egy sokkal kisebb személy felett.”
Azt azonban fontos megjegyezni, hogy bár talán nem értjük a késztetések gyökereit, a makrofíliához hasonló fétisek a szexualitás normális, egészséges megnyilvánulásai. “Az emberek gyakran már eleve sok szégyent éreznek a fétisük körül” – mondja Moushumi Ghose Los Angeles-i szexuálterapeuta. “Fontos, hogy az emberek megpróbálják megérteni a fétisüket, és ami a legfontosabb, hogy megpróbálják azt egészséges, konszenzusos módon kifejezni, akár egyedül, akár más, beleegyező felnőttekkel.”
Kíváncsiak voltunk, milyen érzés megélni az óriásnő fétist, ezért beszéltünk a GiantessCity egyik legaktívabb tagjával, Daviddel* (nevét a magánélet védelme érdekében megváltoztattuk). David egy hetero, fehér, egyedülálló szakács az amerikai Délről, aki amióta az eszét tudja, vonzódik az óriás nőkhöz (különösen az óriás női lábakhoz). Íme, amit mondani akart.
MH SEX: The Man’s Guide To Kinky Sex:
Men’s Health: David: Amikor nagyon fiatal voltam, sokat játszottam Matchbox autókkal, mint minden más kisfiú. Észrevettem, hogy nagyon tetszett, amikor valaki elsétált mellettem, és rálépett egy apró autóra vagy annak egy részére, amit éppen építettem. Mindig is meg volt bennem ez a különleges vágy, hogy apró legyek, és benne legyek az autóban vagy az épületben, hogy lássam, milyen lesz.
MH: Emlékszel, mikor jöttél rá, hogy ez nem a normális?
D: Mindig is egy bolondos, energikus gyerek voltam, amikor felnőttem. Amikor felfedeztem a lábfétisemet, belebotlottam néhány olyan fotóba, ahol lányok apró emberfigurákra léptek, és menő képekbe, amelyeken apró emberkék vannak a lábujjak közé ragadva, a lábfej alatti szemszögből. Tudtam, hogy attól, hogy szeretem a lábakat, az emberek elítélnének, így feltételeztem, hogy természetesen ez a fantázia is elítélne.
MH: Ez azt eredményezte, hogy az emberek elítéltek téged? Jelentett ez problémát az életedben?
D: Abszolút kipécéztek és lekicsinyeltek emiatt, és nem vicces vagy tiszteletteljes, játékos módon. Rengeteg önbizalmi problémám volt emiatt a múltban. De a családomban senki nem idegenkedett tőlem emiatt, mert szeretnek engem és azt a bolondos, szorgalmas embert, aki vagyok. Nem számít, hogy mit szeretek, főleg, ha az ártalmatlan. Ez egy igazán szórakoztató menekülés számomra, hogy fantáziaországban legyek.
MH: Milyen élményt jelent számodra, ha óriáslányokról készült fotókat vagy videókat látsz? Szexuális, vagy inkább mentális?
D: Ez egy keveréke a szexuális rohanásnak és a fantáziaországba való elmerülés hűvös mentális mámorának! A képek és a kameraszögek, valamint a videók életre keltik a fantáziát. Vicces látni az apró ember perspektíváját, és bár néhányszor kiverem erre a tartalomra, többnyire nagyon klassznak találom. Olyan, mint egy művészet.
MH: Konkrétan mi az, ami annyira csábító számodra abban az elképzelésben, hogy egy apró férfi egy hatalmas nő lába alatt van? Szavakba tudod önteni?
D: Ez abszolút a tehetetlenség. Ez az, ami körül ez az egész fétis forog szerintem. Egy gyönyörű istennő szeszélyének kiszolgáltatva lenni, akár óriási, és apró városokat zúz a nagylábujja alá, vagy a flip-flopja vagy tornacipője talpába, akár egy férfit vagy több embert összezsugorítani, és összezúzni, vagy lábrabszolgaként, vagy szexrabszolgaként használni. Minden az óriásnő hatalma és szépsége körül forog!
Azt hiszem, a legtöbb férfit az alárendelődési tényező vonzza. Mi dominánsnak születtünk és nevelkedtünk. Ennek abszolút köze van a patriarchális társadalmunkhoz. Hatalmas váltás alárendelté válni, és ennek a fétisnek a szélsősége ezt a legteljesebb mértékben kihozza. Szórakoztató, és azt hiszem, sok férfi számára szórakoztató, hogy ilyen erőtlen legyen. Hogy egy nő kihasználja és kihasználja őket.
MH: Milyen típusú óriásnői tartalmakat szeretsz a legjobban? A fétised összeforrt más fétisekkel?
D: Az óriásnőkkel kapcsolatos fétisem a lábfétisem körül forog. Kicsit benne vagyok az alárendelt és domináns szerepjátékokban, ami csak a lábakra vonatkozik. És ennek abszolút köze van ahhoz, hogy szeretem az óriáslábas lábpornót. A fétis más aspektusait is izgalmasnak találom, de leginkább arról szól, hogy egy nő lábával rálépnek vagy megaláznak, miközben én apró vagyok.
MH: Jobban szereted elképzelni a gigantikus, felhőkarcoló méretű nőket? Vagy azt, hogy összezsugorodsz, hogy a normál méretű nők gigantikusak legyenek hozzád képest?
D: Az én preferenciám az, hogy szuperkicsire zsugorodjak, és hogy kihasználjanak és szinte dehumanizáljanak annyira, hogy egy lány “emberi lábujj lekvárja” legyen. A legtöbben ezt undorítónak találják, de néhányan – mint én – elég szórakoztatónak találják, és illik a forgatókönyvhöz, hogy megalázzanak egy apró lábú embert.
MH: Milyen méretű óriásnő érdekel leginkább? Mennyivel nagyobb lenne nálad az ideális óriásnőd?
D: Az én személyes fantáziámban milliméteresre lennék, és egy lábas rabszolga lennék. Néha még apróbb lennék. A mikroszkopikus fantáziák szórakoztatóak. De azt mondanám, hogy egy milliméter és egy hüvelyk között van a legjobb méret.
MH: Az óriásnő fétis, különösen, tényleg megköveteli, hogy fantáziaországba menekülj, hogy kiélhesd. Kiábrándító volt valaha, hogy nem tudod megvalósítani?
D: Egyáltalán nem kiábrándító. Szeretem azt a szempontot, hogy ez valójában nem történhet meg. A világ egy félelmetes hely lenne, ha az emberek valóban képesek lennének más embereket összezsugorítani. Láttad a Godzilla-filmeket – nem jó érzés!
Szerintem ez egy játékosabb aspektust ad a fantáziálásnak, és egy kicsit elmenekülni a valóság elől. Igazán kreatív és innovatív lehetsz vele. Valószínűleg segít megmozgatni az elmédet!
MH: Tudsz a fétis egyéb megnyilvánulásairól?
D: Vannak olyan srácok, akik élvezik, ha a mellek közé teszik és összenyomják, ráülnek, megeszik, fogkefére ragasztják, nyállal borítják, apró, zsugorított szexjátékként használják, vagy ha ilyen méretben felszarvazzák őket. Annyi fétis létezik, és az emberek olyan csodálatosan egyediek, hogy a legfurcsább dolgokban is képesek vagyunk élvezetet találni!
Nem mindenkinek vannak fétisei, és nem mindenki fedezi fel azokat, amik vannak. De fontos, hogy mindenkit tiszteljünk azért, mert azt szereti, amit szeret, mindaddig, amíg az nem okoz fizikai vagy nem kívánt kárt más embernek, vagy élőlénynek.
MH: Hasznos volt számodra ez a fétis valamilyen módon?
D: A fétis segített abban, hogy jobban megbarátkozzak önmagammal, és jobban elfogadjam másokat, akik ugyanolyan egyediek a maguk módján. Rávilágított arra, hogy a sokféleségben az a legjobb, hogy az emberek mennyire különbözőek és egyformán csodálatosak.
oldalon.