Még nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza a legtöbb petefészekrákot, de amint azt a Petefészekrák kockázati tényezői című fejezetben tárgyaltuk, ismerünk néhány olyan tényezőt, amely növeli egy nő esélyét a hám eredetű petefészekrák kialakulására. Sokkal kevesebbet tudunk a petefészek stróma- és csírasejtes daganatok kockázati tényezőiről.
A petefészekrák okával kapcsolatos legújabb és legfontosabb felfedezés, hogy a petefészekrák a petevezeték végén lévő sejtekből indul ki, és nem feltétlenül magában a petefészekben. Ez a friss információ további kutatásokhoz vezethet az ilyen típusú rák megelőzése és felismerése terén.
A petefészekrák okairól számos elmélet létezik. Ezen elméletek némelyike a petefészekrák kockázatát megváltoztató tényezők vizsgálatából származik. A terhesség és a fogamzásgátló tabletták például csökkentik a petefészekrák kockázatát. Mivel mindkettő csökkenti a petefészek petesejt kibocsátásának számát (peteérés), egyes kutatók úgy vélik, hogy lehet némi összefüggés a peteérés és a petefészekrák kockázata között.
Azt is tudjuk, hogy a petevezeték-kötés és a méheltávolítás csökkenti a petefészekrák kockázatát. Ennek egyik elmélete az, hogy egyes rákkeltő anyagok a hüvelyen keresztül juthatnak be a szervezetbe, és a méhen és a petevezetékeken keresztül juthatnak el a petefészkekhez. Ez megmagyarázná, hogy a méh eltávolítása vagy a petevezetékek elzáródása hogyan befolyásolja a petefészekrák kockázatát.
Egy másik elmélet szerint a férfi hormonok (androgének) okozhatnak petefészekrákot.
A petefészekrákkal összefüggő genetikai változások
A kutatók nagy haladást értek el annak megértésében, hogy a DNS bizonyos mutációi (változásai) hogyan okozhatják a normális sejtek rákossá válását. A DNS az a kémiai szerkezet, amely a sejtek szinte minden tevékenységének utasításait hordozza. Általában úgy nézünk ki, mint a szüleink, mert tőlük származik a DNS-ünk. A DNS azonban nem csak a külső megjelenésünkre van hatással. Egyes gének (a DNS-t alkotó részecskék) olyan utasításokat tartalmaznak, amelyek pontosan szabályozzák a sejtek növekedésének és osztódásának időzítését. Ezekben a génekben bekövetkező mutációk (változások) rák kialakulásához vezethetnek.
Öröklött genetikai mutációk
A petefészekrák kis hányada olyan nőknél fordul elő, akiknél a petefészekrák fokozott kockázatával járó öröklött mutációkkal rendelkeznek. Ezek közé tartoznak a BRCA1 vagy BRCA2 gének mutációi, valamint a petefészekrák fokozott kockázatával összefüggő egyéb családi rákszindrómákhoz kapcsolódó gének, mint például a PTEN (PTEN tumorhamartoma-szindróma), STK11 (Peutz-Jeghers-szindróma), MUTYH (MUTYH-asszociált polipózis), és számos olyan gén, amely örökletes nem polipózissal járó vastagbélrákot okozhat (MLH1, MLH3, MSH2, MSH6, TGFBR2, PMS1 és PMS2)
A genetikai vizsgálatokkal kimutathatók az ezen örökletes szindrómákhoz kapcsolódó mutációk. Ha a családjában előfordultak az említett szindrómákhoz kapcsolódó rákos megbetegedések, például emlő- és petefészekrák, pajzsmirigy- és petefészekrák és/vagy vastagbél- és méhnyálkahártya- (méhnyálkahártya-) rák, akkor kérheti orvosától a genetikai tanácsadást és vizsgálatot. Az Amerikai Rákellenes Társaság azt ajánlja, hogy bármilyen genetikai vizsgálat elvégzése előtt konzultáljon a rákgenetikával foglalkozó szakemberrel. További információért lásd: Genetika és rák.
A szerzett genetikai változások
A legtöbb mutáció, amely a petefészekrákhoz kapcsolódik, nem öröklődik, hanem a nő élete során történik, és ezeket nevezzük szerzett mutációknak. Egyes rákos megbetegedéseknél az ilyen típusú mutációk, amelyek a rák kialakulásához vezetnek, sugárzás vagy rákkeltő vegyi anyagok következményei lehetnek, bár a petefészekrák esetében erre nincs bizonyíték. Eddig a tanulmányok nem tudtak azonosítani egyetlen olyan vegyi anyagot sem a környezetben, sem az étrendünkben, amely kifejezetten a petefészekrákot okozó mutációkhoz vezetne. A legtöbb szerzett mutáció oka még mindig ismeretlen.
A legtöbb petefészekráknak számos szerzett mutációja van. A kutatások azt mutatták, hogy a petefészekrák szerzett mutációinak – például a TP53 tumorszupresszor gén vagy a HER2 onkogén – azonosítására szolgáló tesztek segíthetnek a nők prognózisának előrejelzésében. Ezeknek a teszteknek a szerepe még mindig nem világos, és további kutatásokra van szükség.