Mi az RNS?

  • Benedette Cuffari, M.Sc.Szerkesztette: Dr. Ananya Mandal, MD

    A ribonukleinsav (RNS) egy fontos biológiai makromolekula, amely minden biológiai sejtben jelen van.

    Ez elsősorban a fehérjék szintézisében vesz részt, a DNS-ből származó hírvivő utasításokat hordozza, amely maga tartalmazza az élet fejlődéséhez és fenntartásához szükséges genetikai utasításokat. Egyes vírusokban nem a DNS, hanem az RNS hordozza a genetikai információt.

    Image Credit: Juan Gaertner/.com

    RNS vs. DNS

    A nukleinsavnak két különböző típusa van: A DNS és az RNS. A DNS nukleinsava dezoxiribóz, míg az RNS nukleinsava ribóz. Amint azt a nevük is mutatja, a DNS dezoxiribózából hiányzik egy oxigénmolekula, szemben az RNS ribózcukrával. A DNS-t alkotó nukleotidok közé tartozik az adenin (A), guanin (G), citozin (C) és timin (T), míg az RNS nukleotidjai az A, G, C és uracil (U).

    Míg a DNS szerkezete az eukarióta sejtekben kettős spirál, addig az RNS általában egyszálú, és különböző formákban fordul elő. Az RNS egyszálú szerkezete lehetővé teszi, hogy ez a molekula visszahajoljon önmagára, és szükség szerint különböző stabil másodlagos szerkezeteket alakítson ki.

    Az RNS típusai és szerepük

    Az RNS típusa diktálja, hogy ez a molekula milyen funkciót tölt be a sejtben. A fehérjékké fordítandó hírvivő RNS (mRNS) molekulák kódoló régióján kívül más sejtes RNS elemek is részt vesznek különböző folyamatokban, amelyek közé tartozik a genetikai anyag transzkripciós és poszt-transzkripciós szabályozása, a hőmérséklet- és ligandumérzékelés, a transzláció szabályozása és az RNS turnover.

    Transzkripció (DNS-ből mRNS)

    Mivel a DNS nem tudja elhagyni a sejtmagot, nem képes önállóan fehérjét létrehozni. A fehérjék előállítása a DNS kódoló szekvenciájából egy transzkripciónak nevezett folyamattal kezdődik. Az átírás során több enzim, köztük a helikáz és a topoizomeráz, feltekeri a DNS-t, hogy hozzáférést biztosítson egy másik enzimnek, az RNS-polimeráznak. Az RNS-polimeráz a feltekert DNS-szál mentén haladva építi fel az mRNS-molekulát, amíg az készen nem áll arra, hogy elhagyja a sejtmagot.

    Transzláció (mRNS-ből fehérje)

    Amint az mRNS elhagyja a sejtmagot és belép a sejt citoplazmájába, talál egy riboszómát, hogy megkezdődhessen a transzláció folyamata. Az mRNS-molekula három nukleotidbázispárját kodonnak nevezzük, és minden kodon csak egy aminosavra specifikus.

    A transzláció során a transzfer RNS (tRNS) molekulák, amelyek egy adott aminosavhoz kapcsolódnak, felismerik az mRNS-molekulán lévő kodont, és a megfelelő aminosavat a szálon belül az adott helyre illesztik be. Például a CUC kodon a leucin aminosavat hozza létre, míg az UGA kodon a stop kodon egyik típusa, amely azt jelzi, hogy a gén fordítása befejeződött. A másik két stopkódon az UAG és az UAA.

    A riboszómák fehérjéket és több különböző riboszomális RNS (rRNS) molekulát is tartalmaznak. Az aminosavak keletkezése után az rRNS-molekulák az mRNS-molekula mentén mozognak, hogy katalizálják a fehérjék képződését. Fontos megjegyezni, hogy az mRNS, a tRNS és az rRNS mind fontos szerepet játszik ebben a fehérjeszintetizáló útvonalban.

    Az RNS mint biológiai katalizátor

    Bár sokáig széles körben úgy vélték, hogy csak a fehérjék lehetnek enzimek, bizonyos RNS-molekulákról kimutatták, hogy komplex tercier szerkezetet vesznek fel, és biológiai katalizátorként működnek. Az rRNS-molekulák például a transzláció során ribozimként működhetnek.

    A ribozimek, amelyek nem fehérjékből, hanem RNS-molekulákból álló enzimek, a klasszikus enzimek számos jellemzőjét mutatják, mint például egy aktív hely, egy kötőhely a szubsztrát számára és egy kötőhely egy kofaktor, például egy fémion számára. A ribozimek aminosavakat kötnek össze a fehérjeszintézis során, valamint részt vesznek az RNS-splicingben, a transzfer RNS bioszintézisében és a vírusreplikációban.

    Az egyik legelső felfedezett firma ribozim az RNáz P, egy ribonukleáz, amely részt vesz a tRNS-molekulák nagyobb, prekurzor RNS-ből történő előállításában. Az RNáz P RNS-ből és fehérjéből is áll, azonban egyedül az RNS-rész a katalizátor.

    RNS-világhipotézis

    Az “RNS 1.” hipotézisnek is nevezett RNS-világhipotézis szerint a földi élet először egy egyszerű, egyedileg önreprodukálásra képes RNS-molekulával alakult ki, amelyből később a DNS fejlődött ki. Talán a legerősebb bizonyíték erre a hipotézisre az, hogy a riboszóma, ahol a fehérjék összeállnak, egy ribozim.

    Egy másik bizonyíték az a tény, hogy bizonyos vírusok RNS-t használnak. Mivel a vírusokat az élet egyszerűbb, régebbi formájának tartják, mint a bonyolultabb prokarióta és eukarióta sejteket, ez arra utal, hogy az élet először a prebiotikus világból alakult ki ennek az egyszerű nukleinsavnak az információ tárolására és átírására való felhasználásával. Így ezeknek az egyszerű életformáknak a replikációja, valamint az összetettebb szervezetek szaporodása és evolúciója ebben az ősi világban vált lehetővé.

    Források

    • Incarnato, D., & Oliviero, S. (2017). Az RNS episztrukturom: Uncovering RNA Function by Studying Structure and Post-Transcriptional Modifications. Trends in Biotechnology 35(4); 318-333. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/27988057
    • Neveu, M et al. (2013), The “Strong” RNA World Hypothesis: Fifty Years Old, Astrobiology vol. 13 Issue 4 pgs. 391-403, https://doi.org/10.1089/ast.2012.0868
    • Copley, S.D et al. (2007), The origin of the RNA world: Co-evolution of genes and metabolism, Bioorganic Chemistry vol. 35, Issue 6 pgs. 430-443, https://doi.org/10.1016/j.bioorg.2007.08.001

    Further Reading

    • All RNA Content
    • RNA Structure
    • Types of RNA:
    • RNS szintézis
    • RNS felfedezés

    Az író

    Benedette Cuffari

    Miután 2016-ban elvégezte az alapképzést toxikológia szakon, két mellékszakkal, spanyol és kémia szakon, Benedette folytatta tanulmányait, és 2018 májusában elvégezte a toxikológia mesterszakot. A doktori iskola alatt Benedette a mekloretamin és a bendamusztin dermatotoxicitását vizsgálta; két nitrogénmustáros alkiláló hatóanyagot, amelyeket a rákellenes terápiában használnak.

    Utolsó frissítés: 2020. febr. 6.

    Hivatkozások

    Kérlek, használd a következő formátumok egyikét a cikk idézéséhez a dolgozatodban, tanulmányodban vagy jelentésedben:

    • APA

      Cuffari, Benedette. (2020, február 06.). Mi az az RNS? Hír-Medicina. Retrieved on March 24, 2021 from https://www.news-medical.net/life-sciences/What-is-RNA.aspx.

    • MLA

      Cuffari, Benedette. “Mi az az RNS?”. Hír-Medicina. 2021. március 24. <https://www.news-medical.net/life-sciences/What-is-RNA.aspx>.

    • Chicago

      Cuffari, Benedette. “Mi az az RNS?”. Hír-Medicina. https://www.news-medical.net/life-sciences/What-is-RNA.aspx. (hozzáférés: 2021. március 24.).

    • Harvard

      Cuffari, Benedette. 2020. Mi az az RNS? News-Medical, megtekintve 2021. március 24., https://www.news-medical.net/life-sciences/What-is-RNA.aspx.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.