Mi az origami? – Japán híres papírhajtogató művészete

Még ha soha nem is jártál Japánban, jó eséllyel ismered az origamit. Még ha középiskola óta nem is csináltál művészeti projektet, jó eséllyel kipróbáltad már az origamit. Hogyan tudta tehát egy japán művészeti forma így meghódítani a világot?

Az origami a papírhajtogatás japán művészete, és az “origami” név szó szerint ezt jelenti (az “ori” jelentése hajtogatás, a “kami” pedig papírt jelent japánul). Az origami készítéséhez csak a kezedet kell használnod, hogy egy egyszerű papírdarabból alakzatot készíts. Az anyagot nem változtathatod meg ollóval, ragasztóval vagy más eszközzel – még csak meg sem jelölheted a papírt.

Vizsgáljuk meg egy kicsit jobban, honnan ered az origami, és milyen irányt vehet a jövőben.

Az origami rövid története

Az origami pontos eredetét illetően vita van. Sokan azt állítják, hogy az origami eredeti formájában nem Japánból, hanem Kínából származik – pontosabban a Zhe Zhi néven ismert kínai papírhajtogató mesterségből. Mások vitatják, hogy az origami alapelvei már jóval a papír feltalálása előtt is a japán kultúra részei voltak – hogy az olyan anyagok, mint például a bőr, dekoratív hajtogatása a japán kultúra régi eleme. Megint mások azt állítják, hogy az origami gyökerei Európában vannak – ahol már az 1400-as években is láttak hajtogatott hajórajzokat, és a dekoratív szalvétahajtogatás gyakori látvány volt a jómódú háztartásokban.

Míg nehéz megítélni, hogy pontosan honnan származik az origami (és valóban, teljesen lehetséges, hogy mindegyik kultúra egymástól függetlenül találta ki a papírhajtogatás saját formáját), a művészet ma már az egyedülálló japán kultúra egyik alapköve – de erről majd később. Egyelőre kövessük vissza, amit biztosan tudunk az origami történetéről Japánban.

Az origami egykor elit mesterség volt – ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a papír egykor drága és ritka árucikk volt. A Kínából származó kézzel készített papír először a hatodik században jutott el Japánba. Buddhista szerzetesek hozták be az országba, és így következett be, hogy az origamit először vallási szertartások díszeként készítették Japánban. Feljegyzések szerint már 1680-ban használtak origami díszeket a sintó esküvőkön.

A sógunok korában (1603- 1868) az origami a fiatal harcosok kiképzési programjának része volt. A stratégia és a pontosság próbájaként egyre bonyolultabb origami hajtogatásokat kellett végrehajtaniuk.

Az 1700-as évek végén Japánban egyre könnyebben elérhetővé vált a papír – ez azt jelentette, hogy a hétköznapi polgárok is elkezdhettek origamizni, mint időtöltést. Könyveket adtak ki pontos utasításokkal a különböző hajtogatott formák elkészítéséről.

Az 1800-as években az origami Japánban és máshol is bekerült az általános iskolai tantervbe – de erről bővebben a következő fejezetben.

Ha arról akarunk beszélni, aki valóban a következő szintre emelte az origamit a mainstream nemzetközi elismerés szempontjából, akkor Akira Yoshizawáról kell beszélnünk. Yoshizawa 1911-ben született, és 2005-ben bekövetkezett haláláig széles körben a japán origami “nagymestereként” tartották számon.

1989-ig több mint 50 000 origami alkotást készített, és 18 oktatókönyvet adott ki. Egyik leghíresebb hozzájárulása az origami technikához a nedves hajtogatás bevezetése volt, amikor a papírt kissé megnedvesítik, mielőtt a hajtogatást elkészítik. Ez kerekebb és kevésbé keményített megjelenést biztosít a végtermékben.

Érdekes, hogy Yoshizawa soha nem adta el bonyolult terveit – bár sokukat ajándékba adta, vagy kiállítások részeként. Yoshizawának nagyrészt azt tulajdonítják, hogy az origamit a kézművességből komoly művészeti formává emelte. Halála előtt a kézművesség mentális egészségügyi előnyeiről beszélt – kijelentve, hogy “amikor a kezek elfoglaltak, a szív nyugodt”.

A gyerekeknek szóló origami rövid története

Friedrich Froebel német pedagógus, az óvodai mozgalom megalapítója és a papírhajtogatás előnyeinek nagy szószólója volt az óvodáskorú gyermekek számára. Három fő hajtogatási műfajt szabványosított az óvodai tananyag részeként – az Élet hajtogatását (alap), az Igazság hajtogatását (a geometria tanítására használták) és a Szépség hajtogatását (dekorációs célokra használták).

1800 körül ezek az óvodai alapelvek Japánba is eljutottak (ne feledjük, a japánok arról voltak híresek, hogy tanulmányi csoportokat küldtek a világ minden tájára, hogy megismerjék a legújabb nemzetközi oktatási trendeket). A japán gyerekek elkezdtek papírt hajtogatni az osztályteremben oktatási céllal, ahogyan azt őseik is tették szabadidős és szertartásos céllal.

Ezzel egy időben a német pedagógusok tovább vitték előre az origami ügyét az osztálytermekben. A neves pedagógus, Rudolf Steiner 1919-ben nyitotta meg első iskoláját Németországban, kifejezetten a Waldorf-Astoria alkalmazottainak gyermekei számára (később emiatt vette fel a “Waldorf-iskola” nevet). Steiner innovatív nevelési stílusa a gyermek holisztikus tanulására összpontosított koedukált környezetben, gyakorlatias tanítási technikákat alkalmazva. Az origami tökéletesen illeszkedett ehhez a modellhez, és szerves részét képezte a Waldorf-tantervnek. Steiner hatása a mai napig világszerte megfigyelhető az alternatív oktatási programok részeként.

Ez nem csak a kisgyermekeknek szóló iskolákban állt meg – a németországi Bauhaus formatervező iskola a kereskedelmi formatervező hallgatóknak origami-tanfolyamokat tartott, miután felismerték az óvodai és a Waldorf-iskolai modellek azonos tantervéből származó előnyöket.

Az évek során bizonyítékok támasztották alá az origami készségeknek a gyermekek számára történő tanításának előnyeit. Fizikailag fejleszti a finommotorikus készségeket – és a tevékenységet a papír méretének változtatásával lehet nehezebbé vagy kevésbé nehézzé tenni. Olyan fontos szociális készségeket tanít, mint a türelem és a koncentráció, és egyéni vagy csoportos tevékenységgé alakítható. A nyugati gyerekeknek is lehetőséget nyújt arra, hogy már egészen fiatal korban interaktív módon megismerjenek egy új kultúrát.

Az origami a mai napig olyan művészeti forma, amelyet a világ minden táján gyakorolnak a gyerekek – akár ismerik a hivatalos nevét, akár nem. Hányan töltöttünk el egy gyermekkori délutánt papírrepülőgépek röptetésével, vagy hökkentettük meg barátainkat papírból készült jövendőmondóval?

Origami idővonal

Kr. u. 105 – Kínában feltalálták a papírt. Nem sokkal ezután a kínaiak elkezdték a papírt aranyrögökké hajtogatni, hogy temetési szertartásokon használják. Ezeket az aprólékosan megmunkált papírdíszeket a temetést követően szertartásosan elégették.

6. század – Japán szerzetesek papírt hoznak Japánba. Kezdetben szertartási célokra is használják – a sintó esküvőkön és temetéseken a díszítés és a szimbolika részeként felhasználták a hajtogatott papírt.

1603 – Az Edo-korszak kezdete. Japán megkezdte iparának bővítését és a papírgyártást. A papír széles körben elérhetővé vált, így az origami művészete a hétköznapi polgárok számára is megvalósítható időtöltéssé vált.

1680 – Az irodalom tanúskodik arról, hogy az origamit a vallási szertartásokon kívül díszítésre és ajándékozásra is használják. Ihaira Saikaku egyik verse leírja, hogy a sintó esküvőkön párosított origami pillangókat használtak a szakésüvegek díszítésére, amelyek a menyasszonyt és a vőlegényt ábrázolták.

1764 – Japánban megjelenik a Tsutsumi-no-Ki, az első origamiról szóló könyv. Részletes útmutatást ad a noshi és a tsutsumi hajtogatásához, a két legnépszerűbb origami stílushoz.

1797 – Japánban megjelenik az első szabadidős origami könyv, az Ezer daru titkos technikái. Ez a könyv a papírdaru készítésének 49 különböző módjáról ad útmutatást.

1800-as évek – Az origamit az óvodai mozgalom hatására a japán iskolákban is tanítják. Ez azt jelenti, hogy a japán emberek egy új generációja tanulja meg az őshonos kulturális művészeti formát a nevelési éveiben.

1900-as évek közepe – Világszerte kezdenek megjelenni az origami társadalmi klubok és társaságok.

1954 – Akira Yoshizawa kiadja a New Origami Art. Ez megteremti az alapjait annak, ami később a Yoshizawa-Randlett szabványosított papírhajtogatási rendszerré válik, amely meghatározza az origami művészet létrehozásához megengedett hajtogatásokat.

Ma – A tudósok egyre több gyakorlati módot találnak arra, hogy az origami elvei új fejlesztéseket eredményezhetnek a legkülönbözőbb területeken – az űrkutatástól a szívsebészetig. Nem hiszel nekem? Nézd meg ezt a cikket.

Origami tények

Régebben lehetett vágni a papírt

Minden origami-rajongó tudja, hogy az olló vagy a tépkedés nagy tiltás ebben a művészeti formában. A hagyományos japán origamiban azonban nem volt ez mindig így. Ez jóval később – nagyjából az óvodai tantervvel egy időben – jelent meg. A német stílusú papírhajtogató kézművesség ragaszkodott az ollómentességhez, és ezt aztán egy tanulmányi csoport által megfigyelt óvodai programmal együtt hozták be Japánba. Érdekes, nem?

1000 daru egy kívánságot jelent

A japán hagyomány szerint, ha 1000 papírdarut építesz, kívánhatsz valamit. Az egyik leghíresebb történet, ami ehhez kapcsolódik, Sadako Sasaki története. Sadakót kisgyermekként érte a hirosimai bombázás, és ennek következtében halálos leukémia alakult ki nála. Sadako ezer papírdarut készített a kórházi ágyában, mielőtt 12 évesen meghalt.

A történet népszerűsített változata, amelyből híres könyv és film is készült, az, hogy Sadako 600 darut készített, és az osztálytársai halála után fejezték be a projektet. A családja többször elmagyarázta, hogy nem ez történt.

Sadako története inspirálta a Béke daru projektet, egy világméretű kezdeményezést, amelynek keretében diákok papírdarukat készítenek a világbéke víziójának továbbéltetése érdekében. Az origami tehát nemzetközileg is elég erős üzenettel társul.

Origaminak erős spirituális kapcsolatai vannak

Tudta, hogy a japán “kami” szó egyszerre jelent papírt és istent? Részben ez az oka annak, hogy Japánban az origamit olyan széles körben használják vallási szertartásokon.

Origami világrekordok

Itt van néhány érdekes origami világrekord, amelyek a cikk írásakor helytállóak voltak. Az origami repülőgép leghosszabb repülése jelenleg 22,48 másodperc, melyet Takuo Toda tart (aki a jelek szerint feltalálta a papírrepülőt – elég menő állítás). Az eddigi legkisebb origami daru mérete 0,1 mm x 0,1 mm, és Naito Akira művész készítette mikroszkóp segítségével. 256 láb 6 hüvelyk a legnagyobb origami daru szárnyfesztávolság rekordja, amelyet a japán Odate lakói tartanak.

Miért fontos az origami a japán kultúrában?

A pontosság és a rend fontosságára tanít

Az origami tervezésénél nem lehet spórolni – minden hajtogatásnak a megfelelő helyen kell lennie, és a megfelelő sorrendben kell elkészíteni. Ezt a készséget már fiatal korban megtanítják a gyerekeknek, ezért sokkal nagyobb kulturális jelentősége van, mint a puszta kézműveskedésnek. Az origami megtanítja a japán gyerekeknek a kapcsolatot a szorgalmas munka és az eredmények látványa között – valami, amire a japán kultúra büszke.

A japán történelem egy részét őrzi

Hacsak nem hagytad ki a cikk történelmi részét (rosszcsont, ha igen), akkor tudod, hogy az origami része Japán történetének. Fontos, hogy megőrizzük nemzeti örökségünket azáltal, hogy továbbadjuk őseink nyelvét és szokásait, még akkor is, ha ez nem olyasmi, amit nap mint nap használunk. Hidd el valakinek, aki folyékonyan beszéli az ír nyelvet – a nemzeti identitás fontos.”

gyakorlati haszna van

A japánok gyakorlatias emberek, és az origaminak sok gyakorlati haszna van. Ezeket már érintettük, de repüljünk végig néhány kiemelkedő ponton. A gyerekek számára az origami használható olyan trükkös fogalmak tanítására, mint a geometria. A mérnöki szakmában az origami összetett termékek tervezéséhez használható. A tágabb értelemben vett társadalomban az origami felhasználható arra, hogy a közösségeket olyan nagyszabású kérdésekre összpontosítsuk, mint a béke. Az origami távol áll attól, hogy “csak művészet” legyen, kézzelfogható haszna van – ami a japán érzékenységet vonzza.

Szimbolikus

A japán origami művészek által használt hajtogatások közül soknak mélyebb jelentése van. Nézd meg a hagyományosan esküvőkön használt hattyúdíszeket, amelyek a pár egymásra találását jelképezik. Nézd meg a sárkányokat, az egyik leggyakoribb japán hajtogatást, amelyek a hatalmat és a bölcsességet jelképezik. És persze nézd meg a darukat – ha ezret raksz össze belőlük, a világ a te osztrigád.

Amilyen gyakorlatiasak a japánok, olyan nagy hangsúlyt fektetnek a szimbolikára is – és az origami lehetővé teszi számukra, hogy bármilyen, az alkalomhoz illő szimbólumot létrehozzanak.

Ez halad a korral

Az origami nem egy múltba ragadt, fülledt mesterség, hanem halad a korral, és ez lehetővé teszi, hogy a japán kultúra fontos része maradjon. A modern origami az évek során egyre kawaiibbá vált – a japán tantermekben a diákok ugyanolyan valószínűséggel hajtogatnak papír Pikachut, mint papírdarut!

Kulturális jelentősége, globális rajongói és folyamatos alkalmazkodása miatt nem valószínű, hogy az origami japán művészete egyhamar a múlt homályába vész.