Az El Niño egy éghajlati ciklus a Csendes-óceánban, amely globális hatással van az időjárási mintákra.
A ciklus akkor kezdődik, amikor a Csendes-óceán nyugati trópusi részén a meleg víz az Egyenlítő mentén kelet felé, Dél-Amerika partjai felé tolódik. Általában ez a meleg víz Indonézia és a Fülöp-szigetek közelében gyűlik össze. El Niño idején a Csendes-óceán legmelegebb felszíni vize Dél-Amerika északnyugati részénél helyezkedik el.
Az előrejelzők akkor nyilvánítják hivatalos El Niñónak, amikor mind az óceáni hőmérséklet, mind a viharokból származó csapadék kelet felé fordul. A szakértők azt is várják, hogy az El Niño éghajlati jelenség idején az uralkodó passzátszelek gyengülnek, vagy akár meg is fordulhatnak. Ezek a változások visszacsatolást hoznak létre a légkör és az óceán között, ami fokozza az El Niño-viszonyokat. Mike Halpert, a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalhoz tartozó Éghajlati Előrejelző Központ igazgatóhelyettese szerint a 2015-re előrejelzett El Niño várhatóan az egyik legerősebb lesz az eddigi rekordok közül.
“Nem csak az óceán felmelegedését akarjuk látni. Azt akarjuk látni, hogy az óceán feletti légkör is reagál a változásokra” – mondta Michelle L’Heureux, klímakutató, a Climate Prediction Center El Niño előrejelző csoportjának vezetője.
El Niño idején a trópusi viharok helye kelet felé tolódik el, mert a légköri nedvesség a zivatarok üzemanyaga, és a legnagyobb mennyiségű párolgás az óceán legmelegebb vize felett zajlik.
Az El Niñónak létezik az ellentéte is, az úgynevezett La Niña. Ez azokra az időszakokra utal, amikor a Csendes-óceán trópusi keleti részén a víz a szokásosnál hidegebb, és a passzátszelek a szokásosnál erősebben fújnak.
Az El Niño és a La Niña együttesen az óceán-légkör rendszerében zajló, El Niño-Déli Oszcillációnak vagy ENSO-ciklusnak nevezett oszcilláció részei, amelynek van egy semleges fázisa is.
Mi okozza az El Niñót?
A tudósok még nem értik részletesen, mi váltja ki az El Niño-ciklust. Nem minden El Niño egyforma, és a légkör és az óceán sem követi mindig ugyanazokat a mintákat egyik El Niñótól a másikig.
“Nincs egyetlen nagy ok, ami az egyik oka annak, hogy nem tudjuk tökéletesen megjósolni ezt a dolgot” – mondta L’Heureux. “Van némi kiszámíthatóság az El Ninóval együtt jelentkező közös jellemzőkben, ezért tudunk előrejelzéseket készíteni róla. De nem lesz minden alkalommal pontosan ugyanolyan.”
Az El Niño előrejelzéséhez a tudósok megfigyelik az óceán felső 200 méterének hőmérsékletét. Figyelik az árulkodó hőmérséklet-eltolódást a Csendes-óceán nyugati részéből a Csendes-óceán keleti részébe. Például 2014 tavaszán egy nagyon erős, “Kelvin-hullámnak” nevezett melegvízi hullám vonult át a Csendes-óceánon, ami néhány előrejelzőt arra késztetett, hogy 2014 telére erőteljes El Niñót jósoljon. Előrejelzésük azonban őszre meghiúsult, mert a viharok és a passzátszelek nem követték őket, és a légkör és az óceán közötti visszacsatolás nem alakult ki.
“Az El Niñók soha nem elkerülhetetlenek” – mondta L’Heureux.
Milyen gyakran fordulnak elő El Niñók?
Az El Niñók három-ötévente fordulnak elő, de előfordulhatnak akár kétévente is, vagy akár hétévente is. Az El Niñók általában gyakrabban fordulnak elő, mint a La Niñák. Egy-egy esemény általában kilenc-12 hónapig tart. Gyakran tavasszal kezdenek kialakulni, december és január között érik el erejük csúcspontját, majd a következő év májusára lecsengenek.
A ciklusok között erősségük jelentősen változhat. Az elmúlt évtizedek egyik legerősebbje az 1997-98 telén kialakult El Niño volt. “Az El Niño szót mindenki ezzel az eseménnyel hozza összefüggésbe, de ez egy ritka, évszázadonként egyszeri esemény volt” – jegyzi meg L’Heureux.
El Niño-t eredetileg El Niño de Navidadnak nevezték a perui halászok az 1600-as években. Ezt az elnevezést azért használták, mert a jelenség hajlamos volt karácsony táján bekövetkezni. Az El Niño éghajlati feljegyzései több millió évre nyúlnak vissza, a ciklus bizonyítékai jégmagokban, mélytengeri iszapokban, korallokban, barlangokban és fák évgyűrűiben találhatók.
Mi történik, ha nincs El Niño?
Normális, nem El Niño körülmények között a passzátszelek nyugat felé fújnak a trópusi Csendes-óceánon, Dél-Amerikától távolodva. Ezek a szelek felhalmozzák a meleg felszíni vizet a Csendes-óceán nyugati részén, így a tengerfelszín Indonézia partjainál körülbelül 1-2 láb (0,3 m-0,6 m) magasabban van, mint a Csendes-óceán másik oldalán, Ecuador partjainál.
A tengerfelszín hőmérséklete is körülbelül 14 Fahrenheit-fokkal (8 Celsius-fokkal) melegebb nyugaton. Dél-Amerika északnyugati partjainál hűvösebb óceáni hőmérséklet uralkodik, ami a mélyebb szintekről feláramló hideg víznek köszönhető. Ez a tápanyagban gazdag hideg víz támogatja a változatos tengeri ökoszisztémákat és a jelentős halászatot.
Amikor egy El Niño beindul
El Niño idején a Csendes-óceán középső és nyugati részén gyengülnek a passzátszelek. A felszíni vízhőmérséklet Dél-Amerikánál felmelegszik, mert kevesebb a hideg víz feláramlása alulról, ami lehűti a felszínt. A meleg óceáni vizekhez kapcsolódó felhők és csapadékviharok is kelet felé tolódnak. A meleg vizek annyi energiát bocsátanak ki a légkörbe, hogy az időjárás az egész bolygón megváltozik.
Az El Niño ismert hatásai közül
A Csendes-óceán középső és keleti trópusi részének melegebb vizei fontos hatással vannak a világ időjárására. A legnagyobb hatások általában csak télen vagy tavasszal jelentkeznek az északi félteke felett, mondta L’Heureux. Az 1982-83-as El Niño a becslések szerint több mint 10 milliárd dollárnyi időjárással kapcsolatos kárt okozott világszerte.
Egy El Niño erősebb szélnyírást és stabilabb levegőt hoz létre az Atlanti-óceán felett, ami megnehezíti a hurrikánok kialakulását. Az átlagosnál melegebb óceáni hőmérséklet azonban felerősíti a Csendes-óceán keleti részén kialakuló hurrikánokat, hozzájárulva az aktívabb trópusi viharszezonokhoz.
Az erős El Niño az Egyesült Államok déli részén, Kaliforniától az Atlanti-óceán partvidékéig átlagon felüli csapadékkal is jár. A felhősebb időjárás jellemzően átlag alatti téli hőmérsékletet okoz ezekben az államokban, míg az Egyesült Államok északi részén a hőmérséklet az átlagosnál melegebbre dől. El Niño idején az Ohio és Tennessee völgyében és a Csendes-óceán északnyugati részén gyakran átlag alatti a csapadékmennyiség.
El Niño-évben gyakran fordul elő rekord mennyiségű csapadék Peruban, Chilében és Ecuadorban. A halfogások Dél-Amerika partjainál jellemzően alacsonyabbak a normálisnál, mivel a tengeri élővilág északra és délre vándorol, követve a hidegebb vizet.
Az El Niño más területeken is befolyásolja a csapadékot, többek között Indonéziában és Dél-Amerika északkeleti részén, amelyek a normálisnál szárazabb körülményekre hajlamosak. Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában az átlagosnál melegebb a hőmérséklet. Az El Niño okozta szárazság széles körben elterjedt lehet, érintheti Afrika déli részét, Indiát, Délkelet-Ázsiát, Ausztráliát, a csendes-óceáni szigeteket és a kanadai prériket.
Kövesse Becky Oskin @beckyoskin. Kövesse a LiveScience @livescience, Facebook & Google+.