A virtuális valóság definíciója természetesen a “virtuális” és a “valóság” meghatározásából ered. A ‘virtuális’ definíciója közel van, a valóság pedig az, amit emberként tapasztalunk. Tehát a “virtuális valóság” kifejezés alapvetően “valóságközeli valóságot” jelent. Ez persze jelenthet bármit, de általában a valóságutánzás egy meghatározott típusára utal.
A világot az érzékszerveinken és érzékelési rendszereinken keresztül ismerjük. Az iskolában mindannyian megtanultuk, hogy öt érzékszervünk van: ízlelés, tapintás, szaglás, látás és hallás. Ezek azonban csak a legnyilvánvalóbb érzékszerveink. Az igazság az, hogy az embereknek ennél sokkal több érzékszervük van, például egyensúlyérzékük. Ezek a további érzékszervi bemenetek, valamint az érzékszervi információk bizonyos speciális feldolgozása az agyunkban biztosítja, hogy a környezetből gazdag információáramlás érkezik az elménkbe.
Minden, amit a valóságunkról tudunk, az érzékszerveinken keresztül érkezik. Más szóval, a valóságról szerzett teljes tapasztalatunk egyszerűen az érzékszervi információk és az agyunk érzékelő mechanizmusainak kombinációjából áll. Értelemszerűen tehát, ha az érzékszerveinket kitalált információkkal tudjuk megajándékozni, akkor a valóság érzékelése is megváltozik ennek hatására. A valóságnak egy olyan változatát kapnánk, amely valójában nem létezik, de a mi szemszögünkből mégis valóságosnak érzékelnénk. Valami, amit virtuális valóságnak neveznénk.
A virtuális valóság tehát összefoglalva azt jelenti, hogy érzékszerveinket egy számítógéppel generált virtuális környezet elé állítjuk, amelyet valamilyen módon felfedezhetünk.
Technikai értelemben…
A “mi a virtuális valóság” technikai értelemben vett megválaszolása egyszerű. A virtuális valóság egy háromdimenziós, számítógéppel generált környezet leírására használt kifejezés, amelyet egy ember felfedezhet és interakcióba léphet vele. Ez a személy ennek a virtuális világnak a részévé válik, vagy elmerül ebben a környezetben, és miközben ott van, képes tárgyakat manipulálni vagy egy sor műveletet végrehajtani.
Hogyan valósul meg a virtuális valóság?
Bár a virtuális valóság néhány történelmi, korai formájáról beszélünk az oldalon máshol, ma a virtuális valóságot általában számítógépes technológiával valósítják meg. Különféle rendszereket használnak erre a célra, például fejhallgatókat, minden irányú futópadokat és speciális kesztyűket. Ezeket arra használják, hogy érzékszerveinket ténylegesen együttesen stimulálják a valóság illúziójának megteremtése érdekében.
Ez nehezebb, mint amilyennek hangzik, hiszen érzékszerveink és agyunk úgy fejlődött ki, hogy finoman szinkronizált és közvetített élményt nyújtson számunkra. Ha valami csak egy kicsit is eltér, azt általában észrevesszük. Ez az a pont, ahol olyan kifejezésekkel találkozhatunk, mint az élethűség és a realizmus. Ezek a kérdések, amelyek elválasztják a meggyőző vagy élvezetes virtuális valóságélményeket a megrázó vagy kellemetlen élményektől, részben technikai, részben fogalmi jellegűek. A virtuális valóság technológiának figyelembe kell vennie a fiziológiánkat. Az emberi látómező például nem úgy néz ki, mint egy videóképkocka. (Többé-kevésbé) 180 fokos látóterünk van, és bár nem mindig vagyunk tudatában a perifériás látásunknak, ha az eltűnne, észrevennénk. Hasonlóképpen, ha a szemünk és a fülünkben lévő vestibuláris rendszer által közölt információk ellentmondanak egymásnak, az utazási betegséget okozhat. Ez történik néhány emberrel a hajókon, vagy amikor autóban olvasnak.
Ha a virtuális valóság megvalósításánál sikerül a hardver, a szoftver és az érzékszervi szinkronitás kombinációját pontosan eltalálni, akkor a jelenlét érzetének nevezett dolgot érhetjük el. Ahol az alany valóban úgy érzi, hogy jelen van abban a környezetben.
Miért van virtuális valóság?
Ez sok erőfeszítésnek tűnhet, és az is! Miért éri meg a virtuális valóság fejlesztése? A potenciális szórakoztató érték egyértelmű. A magával ragadó filmek és videojátékok jó példák erre. A szórakoztatóipar végül is egy több milliárd dolláros iparág, és a fogyasztók mindig lelkesednek az újdonságokért. A virtuális valóságnak számos más, komolyabb alkalmazása is van.
A virtuális valóságnak számos alkalmazási területe van, többek között:
- Építészet
- Sport
- Egészségügy
- A művészetek
- szórakozás
A virtuális valóság új és izgalmas felfedezésekhez vezethet ezeken a területeken, amelyek hatással vannak mindennapi életünkre.
Ahol túl veszélyes, drága vagy kivitelezhetetlen valamit a valóságban elvégezni, ott a virtuális valóság a megoldás. A vadászpilóta-gyakornokoktól kezdve az orvosi alkalmazások sebészgyakornokaiig, a virtuális valóság lehetővé teszi számunkra, hogy virtuális kockázatokat vállaljunk a valós világbeli tapasztalatok megszerzése érdekében. Ahogy a virtuális valóság költségei csökkennek, és egyre elterjedtebbé válik, várhatóan egyre komolyabb felhasználási módok, például oktatási vagy termelékenységi alkalmazások kerülnek előtérbe. A virtuális valóság és rokona, a kiterjesztett valóság alapvetően megváltoztathatja a digitális technológiákkal való kapcsolatunkat. Folytatva a technológiánk humanizálásának tendenciáját.
A virtuális valóság rendszerek jellemzői
A virtuális valóság rendszereknek sokféle típusa létezik, de mindegyiknek ugyanazok a jellemzői, például az, hogy lehetővé teszi a személy számára a háromdimenziós képek megtekintését. Ezek a képek életnagyságúnak tűnnek a személy számára.
Mellett változnak, ahogy a személy mozog a környezetében, ami megfelel a látómező változásának. A cél az, hogy a személy fej- és szemmozgása és a megfelelő válasz, pl. az érzékelés megváltozása között zökkenőmentes legyen a kapcsolat. Ez biztosítja, hogy a virtuális környezet egyszerre valósághű és élvezetes legyen.
A virtuális környezetnek megfelelő válaszokat kell adnia – valós időben – ahogy a személy felfedezi a környezetét. A problémák akkor merülnek fel, ha a személy cselekedetei és a rendszer válasza között késedelem vagy késleltetés van, ami megzavarja az élményt. A személy tudatára ébred annak, hogy mesterséges környezetben van, és ennek megfelelően igazítja viselkedését, ami az interakció mesterkélt, mechanikus formáját eredményezi.
A cél az interakció természetes, szabadon áramló formája, amely emlékezetes élményt eredményez.
Összefoglaló
A virtuális valóság egy olyan virtuális környezet létrehozása, amelyet érzékszerveinknek úgy mutatunk be, hogy úgy éljük meg, mintha valóban ott lennénk. E cél eléréséhez számos technológiát használ, és technikailag összetett teljesítmény, amelynek figyelembe kell vennie az érzékelésünket és a megismerésünket. Szórakoztató és komoly célokat egyaránt szolgál. A technológia egyre olcsóbb és egyre elterjedtebb. A jövőben a technológia számos további innovatív felhasználására számíthatunk, és a virtuális valóság lehetőségeinek köszönhetően talán a kommunikáció és a munkavégzés alapvető módját is megváltoztatja.