© AMNH 2014
A pteroszauruszok nem madarak és nem denevérek, hanem hüllők voltak, a dinoszauruszok közeli rokonai, akik a hüllők családfájának egy külön ágán fejlődtek ki. A rovarok után ők voltak az első állatok, amelyeknek sikerült kifejleszteniük a motoros repülést – nem csak ugrást vagy siklást, hanem szárnycsapkodást, hogy felhajtóerőt generáljanak és a levegőben közlekedjenek. Több tucat fajuk fejlődött ki. Némelyikük akkora volt, mint egy F-16-os vadászgép, mások pedig olyan kicsik, mint egy papírrepülőgép.
Pteroszauruszok evolúciója
A tudósok régóta vitatják, hogy a pteroszauruszok hol helyezkednek el az evolúciós fán. A vezető elmélet ma az, hogy a pteroszauruszok, a dinoszauruszok és a krokodilok szoros rokonságban állnak egymással, és az archoszauruszok nevű csoportba tartoznak.
© AMNH 2014
A pteroszauruszok a hüllők rendkívül sikeres csoportja voltak. A dinoszauruszok korában, egy több mint 150 millió évig tartó időszakban végig virágoztak. Idővel a legkorábbi pteroszauruszok – viszonylag kicsi, robosztus testű és hosszú farkú repülő hüllők – sokféle fajjá fejlődtek. Némelyiknek hosszú, karcsú állkapcsa, kidolgozott fejdísze vagy speciális fogazata volt, némelyik pedig rendkívül nagy volt.
Törékeny fosszíliák
Körülbelül 66 millió évvel ezelőtt, a Tyrannosaurus rex és más nagy dinoszauruszok kihalásával egy időben a pteroszauruszok is kihaltak. A pteroszauruszok nem hagytak utódokat – csak kövületeket. De nem túl sok fosszíliát, különösen dinoszaurusz rokonaikhoz képest.
© AMNH/C. Chesek
Néhány pteroszaurusz élt olyan helyek közelében, ahol a fosszíliák általában kialakulnak. Törékeny csontjaik rosszul konzerválódtak, ezért a pteroszaurusz fosszíliák gyakran hiányosak. Ahhoz, hogy képet alkossanak egy adott fajról, a paleontológusoknak gyakran több fosszíliából kell információkat gyűjteniük, vagy következtetéseket kell levonniuk a jobban ismert rokon pteroszauruszokból.