Miért válnak az emberek drogfüggővé?

Hogyan hatnak a drogok az agyra

Amikor az emberek elkezdenek drogozni, az agy működése megváltozik.

A drogok hatással vannak az agy kommunikációjára, és befolyásolhatják azt, ahogyan az idegsejtek információt küldenek, fogadnak és értelmeznek.

A drugabuse.gov szerint az agynak ez a zavara kétféleképpen történhet:

  1. az agy természetes kémiai hírvivőinek utánzásával és
  2. az agy “jutalmazási áramkörének” túlstimulálásával.

“Átveri” az agyat

Az agy reakciója a használt drog típusától függően eltérő. Például egyes drogok hasonló összetételűek, mint az agyban lévő neurotranszmitterek. A neurotranszmitterek olyan vegyi anyagok az agyban, amelyek lehetővé teszik a szervezet számára a kommunikációt. Amikor olyan drogok kerülnek az agyba, mint a marihuána, hasonló összetételük becsaphatja az agyat, és abnormális üzenetek küldését eredményezheti.

Amikor azonban más drogok, például a kokain vagy a metamfetamin kerülnek a szervezetbe, az agyban lévő idegek túlreagálhatnak, és a normálisnál nagyobb mennyiségű neurotranszmittert szabadíthatnak fel. Az ilyen típusú drogok azt is megzavarhatják, ahogyan az agy jellemzően újrahasznosítja a vegyi anyagokat, ami az érzelmekért, a mozgásokért és az örömért/fájdalomért felelős dopamin túlterhelését eredményezi.

Mivel a dopamin mámort okoz, ez általában kellemes érzés. A szervezet elkezdi ezt az érzést a drogokhoz társítani, ami azt eredményezi, hogy az ember továbbra is használja, hogy ugyanazt a mámort elérje.

Mint ahogy a szervezet sok anyaggal teszi, végül elkezd alkalmazkodni a drog hatásaihoz, míg végül nagyobb dózisú drogra van szükség ahhoz, hogy ugyanazt a mámort érje el, mint korábban. Ez az oka annak, hogy egy drogfüggő használata idővel valószínűleg eszkalálódik – mert a szervezet hozzászokik az anyaghoz, és többre van szükség ugyanannak a mámornak az előidézéséhez. Ez egy ördögi kört indít el, mert a függő továbbra is használni fogja, és tovább növeli a felhasznált kábítószer mennyiségét, ahogy a toleranciája növekszik.

Röviden, az agy nem tudja megkülönböztetni, hogy honnan származik az élvezet, és ugyanúgy reagál (dopamin felszabadításával), akár egy drog, akár egy pénzjutalom, akár egy szexuális találkozás, akár sportolás vagy valami jóízű étel miatt.

A dopamin az agy egy pontján, a nucleus accumbens nevű helyen szabadul fel, ami egy idegcsomó az agykéreg alatt. Az örömhullám miatt gyakran az agy “örömközpontjaként” emlegetik.”

Az, hogy egy drog vagy tevékenység függőséggé válik, annak valószínűsége, hogy függőséggé válik, attól függ, hogy milyen gyorsan vált ki dopaminfelszabadulást, milyen intenzitással és mennyire kiszámíthatóan.

Ki válhat drogfüggővé?

A rövid válasz az, hogy bárki függővé válhat. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek bizonyos egyéneket fogékonyabbá tehetnek, mint másokat. A drugabuse.gov szerint három ilyen tényező a biológia, a környezet és a fejlődés.

A biológia és a környezet bizonyos értelemben kéz a kézben jár.

A PubMed Centralban megjelent tanulmány szerint “Mind a genetikai, mind a környezeti változók hozzájárulnak az addiktív szerek használatának megkezdéséhez és a használatból a függőségbe való átmenethez. A függőségek mérsékelten vagy erősen öröklődnek. Családi, örökbefogadási és ikervizsgálatok azt mutatják, hogy az egyén kockázata általában arányos a függő rokonhoz fűződő genetikai kapcsolat mértékével… Az addiktív rendellenességek mérsékelt vagy magas öröklődése paradox, mivel a függőségek kezdetben az addiktív szer elérhetőségétől és az egyénnek a használatra vonatkozó döntésétől függnek. “

Más szóval, a függőség lehet genetikai eredetű, de befolyásolja az a környezet is, amelyben az egyén nevelkedik. Ha a drogok és az alkohol nem könnyen elérhetőek, és nem tekintik normálisnak, amikor valaki felnő, kisebb valószínűséggel kezd el használni ezeket az anyagokat.”

Ha azonban a drogfogyasztás gyakori abban az otthonban, ahol felnő, hajlamosabb lehet arra, hogy normálisnak tekintse, és maga is részt vegyen benne, ami függőséghez vezet.

Ez az a pont, ahol a fejlődés is a képbe kerül.

Míg a függőség bármely életkorban kialakulhat, minél korábban kezd valaki függőséget okozó anyagot használni, annál valószínűbb, hogy függőség alakul ki nála.

Ez különösen veszélyes lehet a drogfogyasztással kísérletező kamaszok számára, mivel az agyuk még fejlődésben van, amikor a döntéshozatalról és az önkontrollról van szó.

Mikor kérjünk segítséget

Soha nem túl korai vagy túl késő segítséget kérni a függőséggel kapcsolatban. Ha azt gyanítja, hogy önnek vagy egy ismerősének kábítószer-problémái vannak, még ma kérjen segítséget.

  • Források:
    • Források:

      Bevilacqua, L és Goldman, D. Gének és függőség. PubMed Central. 2009. július 27. Hozzáférés 2016. július 11. http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2715956/

      DrugFacts: Understanding Drug Abuse and Addiction. Drugabuse.gov. Felülvizsgált 2012. november. Hozzáférés 2016. július 11.
      https://www.drugabuse.gov/publications/drugfacts/understanding-drug-use-addiction

      Understanding addiction. Helpguide.org. Hozzáférés 2016. július 11. http://www.helpguide.org/harvard/how-addiction-hijacks-the-brain.htm

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.