Marie Curie

Párizsba költözés, Pierre Curie és az első Nobel-díj

Alan Alda író beszél Marie Curie-ről, akiről a Sugárzás című darabja szólt: The Passion of Marie Curie”

Alan Alda beszélget Marie Curie munkásságáról, aki a 2011-es Radiance című darabjának témája: The Passion of Marie Curie.

© World Science Festival (A Britannica Publishing Partner)See all videos for this article

1891-ben Skłodowska Párizsba ment, és immár a Marie nevet használva elkezdte Paul Appel, Gabriel Lippmann és Edmond Bouty előadásait hallgatni a Sorbonne-on. Ott találkozott a már ismert fizikusokkal – Jean Perrin, Charles Maurain és Aimé Cotton. Skłodowska éjszakába nyúlóan dolgozott a diákszálló padlásszobájában, és gyakorlatilag kenyéren, vajon és teán élt. A fizikai tudományok licencén 1893-ban első helyezést ért el. Lippmann kutatólaboratóriumában kezdett dolgozni, és 1894-ben második lett a matematikai tudományok licenciáján. Ugyanezen év tavaszán ismerkedett meg Pierre Curie-vel.

Marie Curie

Marie Curie párizsi laboratóriumában.

Associated Newspapers/.com

Pierre Curie

Pierre Curie előadást tart egy tanteremben.

Fényképek.com/Jupiterimages

Házasságuk (1895. július 25.) egy olyan együttműködés kezdetét jelentette, amely hamarosan világraszóló eredményeket ért el, különösen a polónium (Marie a szülőföldje tiszteletére nevezte el így) felfedezésével 1898 nyarán, majd néhány hónappal később a rádiuméval. Miután Henri Becquerel (1896) felfedezett egy új jelenséget (amelyet később “radioaktivitásnak” nevezett el), Marie Curie, szakdolgozatának témáját keresve, elhatározta, hogy kideríti, vajon az uránban felfedezett tulajdonság más anyagokban is megtalálható-e? G.C. Schmidttel egy időben fedezte fel, hogy ez a tóriumra is igaz.

Pierre és Marie Curie

Pierre és Marie Curie nászutas kerékpártúrájukon, 1895.

Photos.com/Jupiterimages

Kapjon Britannica Premium előfizetést, és férjen hozzá exkluzív tartalmakhoz. Subscribe Now

Az ásványok felé fordulva érdeklődését a szurokföldre irányította, egy olyan ásványra, amelynek a tiszta urániumét meghaladó aktivitása csak azzal magyarázható, hogy az ércben kis mennyiségben egy ismeretlen, igen nagy aktivitású anyag van jelen. Pierre Curie ezután csatlakozott hozzá a probléma megoldására irányuló munkában, amely az új elemek, a polónium és a rádium felfedezéséhez vezetett. Míg Pierre Curie főként az új sugárzások fizikai tanulmányozásának szentelte magát, Marie Curie azon fáradozott, hogy tiszta rádiumot nyerjen fémes állapotban – ami Pierre Curie egyik tanítványának, André-Louis Debierne vegyésznek a segítségével sikerült is. E kutatás eredményei alapján Marie Curie 1903 júniusában tudományos doktori címet szerzett, és Pierre-rel együtt megkapta a Királyi Társaság Davy-érmét. Szintén 1903-ban Becquerellel megosztva kapták meg a fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás felfedezéséért.

Marie Curie, Pierre Curie és Gustave Bémont

A francia fizikusok Marie Curie (jobbra), Pierre Curie (középen) és Gustave Bémont vegyész (balra) a laboratóriumban.

Photos.com/Getty Images

A két lánya, Irène és Ève születése 1897-ben és 1904-ben nem szakította meg Marie intenzív tudományos munkáját. A sèvres-i École Normale Supérieure leányiskola fizika előadójává nevezték ki (1900), és ott bevezette a kísérleti demonstrációkon alapuló tanítási módszert. 1904 decemberében kinevezték főasszisztensnek a Pierre Curie által vezetett laboratóriumba.

Marie Curie a lányaival

Marie Curie a lányaival, Ève-vel (balra) és Irène-nel (jobbra).

© Photos.com/Jupiterimages

Pierre és Marie Curie lányukkal, Irène-vel

Pierre és Marie Curie francia fizikusok lányukkal, Irène-vel.

Photos.com/Jupiterimages

Pierre és Marie Curie a lányukkal, Irène-nel

Marie és Pierre Curie a lányukkal, Irène-nel a párizsi házuk kertjében.

© Photos.com/Jupiterimages

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.