Ha jártál már szabadon élő csirkék vagy pulykák körül, akkor talán első kézből láthattál már madárszexet, és tudod, hogy ezeknél a fajoknál a hímek rendelkeznek nemi szervekkel. Ez azonban nem jellemző a madarak körében. A legtöbb madárból teljesen hiányoznak a külső nemi szervek — beleértve a hímeket is. A tipikus madárszexben a hímek úgy juttatják be a spermiumot a nőstények testébe, hogy nemi szervüket a nőstény nemi szervének nyílásához nyomják, csók-szerűen. Ez általában úgy történik, hogy a hím a nőstény tetején ül, és a szárnyaival csapkod, hogy ne csússzon le. A fecskék és a fecskék a levegőben párosodnak.
A párzás után a nőstény belsejében a spermiumok felúsznak a petevezetéknek nevezett csőben, amelynek végén egy petesejt található, benne a női nemi csíra. Ha a petesejt érett, akkor már sárgájával, a leendő petesejt sárga részével van ellátva. A spermium most megtermékenyítheti a petesejtet, behatolva abba és egyesítve a két nemi sejt genetikai anyagát. A megtermékenyítésre nem feltétlenül röviddel a párzás után kerül sor; a házityúk és a pulyka hetven nappal a párzás után is képes termékeny tojást létrehozni.
A megtermékenyítés után a petesejt a sárgájával együtt megkezdi saját útját a petevezetékben, ami körülbelül 24 órán át tart. Az első három-négy órában, percenként körülbelül egy tized hüvelyk (2,3 mm) sebességgel haladva, a petesejt és sárgája köré albumin (tojásfehérje) rakódik. A sárga sárgája táplálékanyagként szolgál majd a fejlődő csibének; a fehérje elsősorban a sárgáját tartja meg a kiszáradástól, és fizikai támaszt nyújt a sárgájának. Most a leendő tojás a korábbi sebességének körülbelül 40 százalékára lassul, és a sárgája és a tojásfehérje köré hártyák kerülnek. Végül a héj kerül a helyére, ami 19-20 órát vesz igénybe. A héj nagyrészt a kalcium-karbonát nevű ásványból áll, amelynek ugyanaz a kémiai képlete, mint a mészkőnek. Nem csoda, hogy a tojáshéj olyan kemény és törékeny!
Technikailag a tojás egyetlen sejt, még akkor is, ha általában úgy gondolunk a sejtekre, hogy túl kicsik ahhoz, hogy szabad szemmel lássuk őket. Valójában a tojás a legnagyobb ismert sejt az állatvilágban. Méretük a kolibrik által termelt aprócskáktól (0,006 oz, azaz 0,2 gramm) a közel húsz fontig (9 kg) terjed, amelyet a ma már kihalt, de az ősemberek által ismert madagaszkári elefántmadár rakott le. Az alábbiakban egy tojáshéj fele látható, amelyet egy rubintorkú kolibri dobott el nem sokkal a fészekalj kikelése után. A felette lévő érme egy 10 centes darab, a legkisebb amerikai érme.