Sokak szerint a mókusok alapvetően patkányok, akiknek a cukiság szempontjából jobbat adtak. Bár egyetértek azzal, hogy a mókusok sokkal aranyosabbak, mint a patkányok, a kérdés mégis az, hogy “Miben különböznek”? Kiderült, hogy a patkányok és a mókusok teljesen más állatcsaládokba tartoznak, de abban rokonok, hogy mindketten rágcsálók. Íme, néhány hasonlóság és különbség ezen állatok között.
A mókusok és a patkányok különböző családok, mindketten az emlősök legnagyobb rendjébe, a Rodentia rendbe tartoznak. Minden rágcsálónak speciális rágófogai vannak, amelyek folyamatosan nőnek. Mindkét Család rendelkezik intelligenciával, problémamegoldó képességgel és memóriával. A fogakon és a szellemi képességeken kívül a mókusok és a patkányok viselkedésében, életciklusában és az emberre gyakorolt hatásában kevés közös van.
A mókusok és a patkányok emlősök
A patkányok és a mókusok az emlősök (Mammalia) osztályába tartoznak, és a Rodentia rend további tagjai közé sorolhatók. Itt megnézzük, hogy tudományosan hogyan sorolják be a fajokat. Ezek az állatok a családok szintjén történő szétválasztásig azonosak.
Az emlősöknek körülbelül 5000 különböző faja van, amelyeket 26 különböző rendbe sorolnak. A Rodentia rend messze a legnagyobb rend, és az összes emlősfaj több mint 40%-át tartalmazza.
Minden rágcsálónak rágnia kell
A rágcsálók meghatározó jellemzője a felső és alsó állkapocsban lévő speciális elülső metszőfogak, amelyek folyamatosan nőnek. A “rágcsáló” név a latinból származik, és azt jelenti, hogy “rágni”. Minden rágcsálónak folyamatosan kemény anyagokat kell rágnia, hogy fogaikat lecsiszolva és élesítve tartsa.
Ez az egyik fő oka annak, hogy miért nem szeretnénk, ha mókusok vagy patkányok lennének a padláson, mivel mindent megrágnak, amit csak találnak, beleértve az elektromos vezetékeket is. Ezek az állatok még az alumíniumot is szívesen átrágják, hogy a fogaikat kordában tartsák.
A patkányok okosak
A patkányok nagyon okos állatok, ami az egyik oka annak, hogy a pszichológiai kutatók szívesen használják őket viselkedési tanulmányokhoz. Viszonylag könnyű betanítani egy patkányt egy labirintus lefutására, majd különböző jutalmakkal megváltoztatni a viselkedését, stb.
Hasonlóképpen sok tanulmány készült a mókusok intelligenciájáról is, több tanulmány szerint a mókusok kiváló memóriával rendelkeznek. Mint bárki, aki valaha mókusbiztos madáretetőt helyezett ki, elmondhatja, a mókusok rendkívül okosak és elszántak!
Mi a különbség a mókusok és a patkányok között?
Míg a mókusok és a patkányok számos fizikai és mentális tulajdonságukban megegyeznek, viselkedésük, kommunikációjuk és életciklusuk rendkívül eltérő.
Nappali vs. éjszakai szokások
Ez talán az egyik legmarkánsabb különbség a patkány és a mókus között. A mókusok természetüknél fogva nappali életmódot folytatnak, ami azt jelenti, hogy elsősorban nappal aktívak. A patkányok ezzel szemben éjszakai élőlények, és éjszaka aktívak. Ez alól egyedül a repülő mókusok jelentenek kivételt, mivel ők éjszakai természetűek.
Ha mostanában zajokat hallottál a padlásodon, és nem tudod eldönteni, hogy mókusról vagy patkányról van-e szó, akkor az aktivitás időpontja segíthet a tippelésben. A mókusok ritkán aktívak éjszaka, így ha ilyenkor sok mozgást hall, akkor nagy valószínűséggel patkánnyal van dolga.
A mókusok és a patkányok anatómiai jellemzőikből adódóan nappali és éjszakai életmódot folytatnak. A mókusok kiváló nappali látással rendelkeznek. A fókuszos látásuk nagyon éles. A mókusok kiváló perifériás látással is rendelkeznek. Ez lehetővé teszi a mókus számára, hogy nappal hatékonyabban védekezzen a ragadozók ellen, és hatékonyabban vadásszon táplálékra. Éjszakai látásuk nagyon gyenge (kivéve a repülő mókusokat), és az éjszakai aktivitás számos veszélynek tenné ki őket.
A denevérek ezzel ellentétben állnak. Nagyon rosszul látnak, és az arcbajuszukra támaszkodnak a navigációhoz. Ezek a bajuszszálak érintésérzékelőként működnek. A patkányok úgy navigálnak velük, hogy előre-hátra mozgatják őket. Ezt a folyamatot nevezik bajuszolásnak. Ez teszi lehetővé, hogy a patkány elkerülje az idegen tárgyakkal való ütközést, miközben a sötétben mozog.
Szaporodási szokások
A mókusok és a patkányok szaporodási szokásaikban is különböznek. A mókusok általában évente kétszer párosodnak, és két almot hoznak világra. Ezek tavasz vége felé és nyár végén születnek. Az alom mérete általában 5-6 utódból áll. A mókusok vemhességi ideje 30 nap (kaliforniai földimókus) vagy 44 nap (keleti szürke mókus) között lehet. A kaliforniai mókus esetében az ivarérettséget 12 hónapos korban érik el. A keleti szürke mókus utódai 15 hónap alatt érik el az ivarérettséget.
A denevérek szexuálisan aktívabbak a mókusoknál. Egy nőstény patkány évente 6 alomnak adhat életet. Az alom mérete 5-12 utódból áll. A vemhességi idő a patkányoknál 21-23 napig (laboratóriumi patkány) vagy 21-24 napig (vadon fogott patkány) tart. A mókusokkal ellentétben a patkányoknak csak 2-4 hónapra van szükségük az ivarérettség eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban szaporodnak, mint a mókusok. Valójában egy patkánypár három év alatt egymilliárd utódot képes létrehozni.
Élettartam
A mókusok általában sokkal tovább élnek, mint a patkányok. A házipatkányok élettartama a vadonban általában egy év. Fogságban akár 4 évig is élhetnek. A vándorpatkánynak szintén 2 év a jellemző élettartama a vadonban. A vadonban akár 1,5-3,5 évig is élhetnek.
A mókusok viszont fajonként és mókustípustól függően eltérő élettartamúak. A vörös mókus a vadonban akár öt évig is él. Fogságban az élettartama 8 évre nő. A keleti rókamókus élettartama a vadonban 8, fogságban pedig akár 18 év is lehet. A keleti szürke mókus szintén lenyűgöző élettartammal rendelkezik, a vadonban akár 12 évig, fogságban pedig 20 évig él.
Élmód és életmód
A macskák és a mókusok szokásaik és életmódjuk tekintetében is különböznek.
A macskák nem alszanak téli álmot. A hidegben alacsonyabb aktivitást mutathatnak, de általában egész évben aktívak. A mókusok téli álmot alvási szokásai fajonként változnak. A vörös mókusok, a keleti szürke mókusok és egyes földimókusfajok nem alszanak téli álmot. Ezzel szemben a tizenháromvonalas földimókus és a sarkvidéki földimókus téli álmot alszik. Ezek a mókusok kifinomult mechanizmusokat alkalmaznak, például szuperhűtést (a sarkvidéki földimókusok esetében), hogy túléljék a téli álmot. A téli álom alatt élettani változásokon is átesnek. A tizenháromsoros földimókus esetében előfordulhat, hogy ez a mókustípus nem úgy dolgozza fel a hideg hőmérsékletet, mint más melegvérű állatok.
A macskák és a mókusok a kommunikáció tekintetében is különböznek egymástól. A patkányok általában az emberi fül számára hallhatatlan ultrahangfrekvenciákon keresztül kommunikálnak. Ha egy patkány az ember számára hallható hangot ad ki, akkor az általában azért van, mert a patkány stressz alatt áll vagy fájdalmat fejez ki.
A mókusok ezzel szemben különféle, az emberi fül számára is hallható hangokon keresztül kommunikálnak. Ezek a hangok általában riasztásként működnek, és a mókusok akkor használják őket, amikor ragadozót érzékelnek a környéken.
A mókusok által kibocsátott hangok fajonként változnak. A kaliforniai földimókus például fütyülést, csevegést és csattogást produkál. A Richardson-féle földimókusok füttyökkel és ciripeléssel kommunikálnak. A pálmamókusok lágy fogú csevegést, hangos csattogást, valamint rövid és hangos staccato ugatást produkálnak. Az észak-amerikai vörös mókusok a ragadozókra válaszul ugatásokat, szeetek és szeet-ugatásokat produkálnak. A keleti szürke mókus szintén 6 féle hangot ad ki. Ezek a kuksolások, zümmögések, kvaák, zümmögő-kvaák, nyögések, valamint modulált kvaák és kvaák-nyögések.
Ezek a riasztási hangok általában ragadozóspecifikusak. Sürgősségüket tekintve is különböznek.
Forrásként
A patkányok és a mókusok között számos jelentős különbség van, és életmódjuk, szokásaik és anatómiai jellemzőik tekintetében is jelentősen eltérnek egymástól.