Egy teleszkóp vagy például egy fényképezőgép látómezeje alatt általában azon szögirányok tartományát értik, amelyekben a műszer rögzített orientációja mellett a tárgyak megfigyelhetők.(Természetesen ennél szélesebb tartományt is megfigyelhetünk a műszer különböző tájolású képeinek kombinálásával.) Többféleképpen lehet számszerűsíteni:
- Megadhatjuk a látómező teljes (vagy fél) szögét vízszintes, függőleges és átlós irányban.
- Megjegyezzük, hogy a látómezőnek különböző alakjai lehetnek, pl. kör vagy téglalap alakú.
- Alternatívaként megadhatjuk a térszöget is.
A hivatkozási pont az említett szögek esetében a belépő pupilla középpontja.
A látómező kifejezést nemcsak magára a mezőre, hanem annak nagyságára is használják.
Egyes esetekben, például telecentrikus lencsék esetében, a tárgysíkon látható területre is használják.
Egyes esetekben a látómező helyett – különösen a nem képalkotó optikai eszközök esetében – a befogadási szög kifejezést használják.
A képalkotó optikai műszer látómezejét gyakran korlátozza egy szándékosan létrehozott mezőzár. ez egy optikai nyílás, pl. egy rekesz formájában, amelyet a képsíkban vagy annak közelében helyeznek el, úgy, hogy a látómező szélei élesen meghatározottak legyenek. bizonyos esetekben azonban vignettáló hatást kapunk, ill, a kép fényerejének fokozatos csökkenése a látómező szélei felé.Ez akkor fordul elő, ha a látómezőt egy olyan rekesz korlátozza, amely nem a képsíkon helyezkedik el.Erre a helyzetre példát találunk a mezőlencsékről szóló cikkben, ahol a vignettálást egy optikai távcsőben magyarázzuk.A vignettálással járó esetekben különböző értékeket határozhatunk meg a látómezőre – például a vignettálás nélküli mezőt, a félvignettálásig terjedő mezőt vagy (ez a legnagyobb) az intenzitás eltűnéséig terjedő mezőt.
Az emberi szem látómezeje szintén nem pontosan meghatározott, a maximális képfelbontás csak a központi területen érhető el, a perifériás területek lényegesen gyengébb képminőséget mutatnak, amit a szélesebb szögtartomány lefedésére és a különösen érdekes tárgyak pontos megtekintésére szolgáló gyors szemmozgások nagyrészt kompenzálnak.
Amint már említettük, egy műszer látómezeje gyakran szándékosan korlátozott.Ezt gyakran nem az alkalmazás indokolja, hanem inkább az, hogy a nagyobb látómező engedélyezése esetén a képminőséget túlságosan rontanák az optikai aberrációk.A fejlett optikai kialakítások, pl. aszférikus lencséken vagy a lencsék kifinomultabb kombinációin alapuló optikai kialakítások szélesebb látómezőt kínálhatnak jó képminőség mellett.Ezeket azonban nem mindig alkalmazzák, pl. a műszerek magasabb költsége, mérete vagy súlya miatt.
A fényképezőgépek látómezeje
A fényképezőgépek látómezeje függ mind az alkalmazott fényképészeti objektívtől, mind a fényképészeti film vagy a képérzékelő méretétől.Ezt magyarázza az 1. ábra, amely az optikai konfigurációt erősen leegyszerűsítve mutatja be: az objektívet egyetlen lencse ábrázolja, bár általában több lencsét tartalmazó rendszerről van szó. egyszerűen tekinthetjük a tárgypontokból érkező és a lencse közepén áthaladó sugarakat, ahol nem történik sugárelhajlás.
Kis szögek esetén a teljes látószögű látómező radiánban kifejezve körülbelül annyi, mint az érzékelő átmérője osztva a fókusztávolsággal; a fokban kifejezett értékhez ezt meg kell szorozni 180° / π-vel.Nagy látószögű kamerák esetében egy pontosabb képletet kell használni:
ahol w az érzékelő szélessége.
A látómező különösen kicsi lesz, ha teleobjektívet használunk, míg a nagy látószögű objektívek eleve nagy látómezőre készülnek.A szélsőséges változatokat halszemobjektíveknek nevezik; ezek jelentős képtorzulást okoznak, ami ebben a rendszerben aligha elkerülhető.
A szabványos fényképészeti objektívek úgy készülnek, hogy látómezejük az emberi szeméhez hasonló legyen – 50° körüli teljes vízszintes szöggel, ha az ésszerű éles képalkotással elérhető tartományt vesszük figyelembe.
Az objektív nagyítási beállításának megváltoztatásakor természetesen a látómező is változik.
Távcsövek látómezeje
A távcsövek némi nagyítást biztosítanak a távoli objektumok megtekintéséhez.Minél nagyobb a nagyítás, annál kisebb általában a látómező.Vannak azonban olyan optikai konstrukciók, amelyek adott nagyítás mellett nagyobb látómezőt biztosítanak.Például egy egyszerű Kepler-távcsőnek kicsi a látómezeje, amely egy további látómező-lencse behelyezésével bővíthető.
A nagy látómező különösen fontos például a csillagászati távcsöveknél, amelyeket csillagvizsgálatokhoz használnak.
A látómező látássegítő eszközökkel és szemvédelemmel
A szem látómezeje különféle eszközökkel korlátozható, például kis méretű korrekciós szemüveggel vagy nagyítóval. egyes esetekben a perifériás látómezőt teljesen elzárják, pl.pl. egyes lézerszemüvegeknél; ez további veszélyeket jelenthet, pl. a nem látható tárgyakba való beleütközést.
Kérdések és észrevételek a felhasználóktól
Itt kérdéseket és észrevételeket tehet. Amennyiben a szerző elfogadja őket, e bekezdés fölött fognak megjelenni a szerző válaszával együtt. Az elfogadásról a szerző dönt bizonyos kritériumok alapján. Lényeges, hogy a kérdésnek kellően széleskörű érdeklődésre kell számot tartania.
Kérem, ne írjon ide személyes adatokat, különben hamarosan törölnénk azokat. (Lásd még adatvédelmi nyilatkozatunkat.) Ha személyes visszajelzést vagy tanácsadást szeretne kapni a szerzőtől, kérjük, vegye fel vele a kapcsolatot pl. e-mailben.
Az adatok megadásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy a beadványait a szabályzatunknak megfelelően esetlegesen közzétegyük honlapunkon. (Ha később visszavonja hozzájárulását, akkor ezeket a beadványokat törölni fogjuk.) Mivel a beadványait először a szerző ellenőrzi, előfordulhat, hogy némi késéssel kerülnek közzétételre.
Lásd még: képalkotás, távcsövek, mikroszkópok, mezőmegállók, mezőlencsék, vignettálás
és más cikkek a látás, kijelzők és képalkotás kategóriában
 |
Ha tetszik ez az oldal, kérjük, ossza meg a linket barátaival és kollégáival, e.pl. a közösségi médián keresztül: Ezek a megosztó gombok adatvédelmi szempontból kedvező módon vannak megvalósítva! |
