Kulturális antropológia

A nemi szerepek olyan társadalmi normák összessége, amelyek azt diktálják, hogy milyen típusú viselkedésmódokat tartanak általában elfogadhatónak, megfelelőnek vagy kívánatosnak egy személy számára a tényleges vagy vélt neme alapján. Ezek középpontjában általában a nőiesség és a férfiasság ellentétes elképzelései állnak, bár számtalan kivétel és variáció létezik. A nemek szerinti elvárásokkal kapcsolatos sajátosságok kultúránként jelentősen eltérhetnek, míg más jellemzők számos kultúrában közösek lehetnek. Folyamatos vita folyik arról, hogy a nemi szerepek és azok változatai mennyiben biológiailag meghatározottak, és mennyiben társadalmilag konstruáltak.

Változatos csoportok – leginkább a feminista mozgalom – álltak az uralkodó nemi szerepek általuk elnyomónak vagy pontatlannak tartott aspektusainak megváltoztatására irányuló erőfeszítések élére.

A “nemi szerep” kifejezést először John Money alkotta meg 1955-ben az interszexuális személyek tanulmányozása során, hogy leírja azokat a módokat, amelyekkel ezek az egyének kifejezik férfi vagy női státuszukat egy olyan helyzetben, amikor nincs egyértelmű biológiai hozzárendelés.

Háttér

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a nemi szerepeket úgy határozza meg, mint “társadalmilag konstruált szerepek, viselkedések, tevékenységek és tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom megfelelőnek tart a férfiak és nők számára”. Azonban továbbra is vita folyik arról, hogy a nemek és a nemi szerepek milyen mértékben társadalmilag konstruáltak (azaz nem biológiailag befolyásoltak), és hogy a “társadalmilag konstruált” mennyire tekinthető az “önkényes” vagy “alakítható” szinonimájának. Ezért a nemi szerepekre vagy magára a nemre vonatkozó tömör, hiteles definíciót nem lehet megadni.

A WHO-tól eltérően egyes osztályozási rendszerek nem binárisak vagy gender queerek, és több lehetséges nemet sorolnak fel, beleértve a transzneműeket és az interszexuálisokat mint külön kategóriákat. A nemi szerepek kulturálisan specifikusak, és míg a legtöbb kultúra csak kettőt különböztet meg (fiú és lány vagy férfi és nő), mások több nemet ismernek. Az androgynaságot például harmadik nemként javasolták. Más társadalmak azt állítják, hogy ötnél több nemet látnak, és néhány nem nyugati társadalomban három nem létezik – férfi, nő és harmadik nem. Egyes egyének (akik nem feltétlenül ilyen kultúrából származnak) egyáltalán nemmel azonosítják magukat.

A nemi szerep – amelyet úgy határoznak meg, hogy bizonyos értelemben a kulturális elvárásokra utal egy megértett nemi besorolás szerint – nem tévesztendő össze a nemi identitással, a saját nem belső érzékelésével, amely lehet, hogy igazodik a társadalmi normák által kínált kategóriákhoz, de lehet, hogy nem. Az a pont, amikor ezek a belsővé tett nemi identitások elvárásrendszerré külsősödnek, a nemi szerep kialakulása.

A nemi szerepekre általában pejoratív értelemben utalnak, mint olyan intézményre, amely korlátozza a viselkedés és a kifejezés szabadságát, vagy amelyet a megkülönböztetés alapjául használnak.

Az általános alárendeltséget jelentő uralkodó nemi szerep miatt a nők a világ számos részén csak a 19. vagy 20. században kaptak választójogot, egyesek még a 21. században is. A nők az egész világon számtalan tekintetben nem élveznek teljes szabadságot és törvényes védelmet. Ezzel szemben a férfiakat elsősorban kenyérkeresőnek tekintő uralkodó felfogás miatt ritkán részesülnek apasági szabadságban.”

~