Ha Ön új a kertészkedésben vagy a gyepápolásban, valószínűleg már találkozott a komposztálás szóval.
Az igazat megvallva, a háztáji komposztálás 101 hatalmas hatással lehet a kertészkedés és a gyepápolás támogatására. Ez nem egy múló trend, amely feledésbe merül, ezért ha megvannak a megfelelő feltételek és előkészületek, akkor érdemes komposztkupacot indítania magának.
A kertészek már egy ideje tudják, hogy a komposzt talajjavítóként való használata milyen előnyös. Lassan a háztulajdonosok is ráébrednek, hogy a komposzt a gyepben is hihetetlenül hasznos lehet; csak egy speciális eljárással, úgynevezett topdressinggel kell kijuttatni.
Tudja meg, mi a komposzt, dos, donts , hogyan kell komposztálni, mit lehet és mit nem lehet komposztálni, tippek a folyamat egyes szakaszaihoz, azok soha többé, és örüljön a várva várt gyümölcsöknek!
* Ne feledje, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma és az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala szerint az élelmiszerhulladék becslések szerint az élelmiszer-ellátás 30-40%-át teszi ki, a kommunális hulladéklerakókban pedig a szemét mintegy 22%-át. Gondolj bele, mennyi mindent komposztálhatsz tápanyagokban gazdag talajba biokertészkedéssel? Ismerje meg a termesztési komposztálás 101!
- Mi a komposztálás?
- Hogyan történik a komposztálás?
- A komposztálás 3 szakasza
- 1. szakasz: kezdeti szerves bomlás
- 2. szakasz: Összetett szerves anyagok lebontása
- 3. szakasz: lebontás
- A komposztkupacban lévő anyagok megértése
- A komposztálás különböző módjai
- Steps to Build a Simple Compost Pile
- A komposztálás teendői és tilalmai
- DO
- NEM
- A komposztkupacban kerülendő anyagok:
- Hogyan állapíthatjuk meg, mikor van kész a komposztunk
Mi a komposztálás?
A legegyszerűbb magyarázatra lebontva:
A biokomposztálás egy természetes folyamat, melynek során egy halom kerti hulladék és konyhai maradék lebomlik. Keverjük össze a megfelelő összetevőket a megfelelő arányban, és a baktériumok, gombák és férgek egy “fekete aranyként” dicsért szerves anyagot állítanak elő. Az értékes szerves anyagot ezután a talajhoz adják, hogy javítsa annak szerkezetét, termékenységét és víztartó képességét.
Hogyan történik a komposztálás?
A komposztálási folyamathoz négy plusz egy összetevőre van szükség:
- Szén (C)
- Nitrogén (N)
- Nedvesség
- Higén (O2)
- Mikroorganizmusok
Nedvesség és oxigén jelenlétében kétféle mikroorganizmus, például baktériumok, gombák, poloskák és férgek, hogy három szakaszban dolgozzanak a komposzt létrehozásán. Az, hogy mennyi ideig tart az egész folyamat, attól függ, hogy mennyire vagy benne, mekkora a halom mérete, és mit teszel bele.
Az összetevők megfelelő egyensúlya lehetővé teszi a mikroorganizmusok számára, hogy lebontsák a szenet (C) és a nitrogént (N), így a növények tovább tudják vonni a tápanyagokat, és növekedve oxigént (O2) bocsátanak vissza a légkörbe. Minél tápanyagdúsabb a talaj, annál több zöld növény fog virágozni.
A Daily Gardener szerint egyes szakértők szerint néhány hónaptól akár három évig terjedő időtartam is elfogadható – de számos lépést tehetünk, hogy a skála gyorsabb végére lépjünk, és gyorsabban formába hozzuk a gyepet és a kertet.
Az Escape Waste szerint a folyamatos komposztálás gyümölcse a zöld gondolkodást és életmódot támogató helyi szervezetek és tevékenységek széles skáláját hozhatja létre és tarthatja fenn.
A komposztálás 3 szakasza
1. szakasz: kezdeti szerves bomlás
Az első szakaszban a mezofil (68 és 113 Fahrenheit-fok közötti mérsékelt hőmérsékleten élő) organizmusok elkezdik az anyagok kisebb darabokra bontását. Ez a szakasz néhány napig tart, és elkezdi növelni a halom belső hőmérsékletét.
2. szakasz: Összetett szerves anyagok lebontása
Amikor a hőmérséklet túl meleg lesz a mezofilok számára, megkezdődik a második szakasz, és a termofil mikroorganizmusok (amelyek 113 és 252 fok között élnek) veszik át az irányítást.
Ezek a magasabb hőmérsékletek lehetővé teszik a termofilok számára a fehérjék, zsírok és összetett szénhidrátok hatékony lebontását finomabb részecskékre. A második szakasz általában több naptól hónapokig tart, a komposzthalmon belüli körülményektől függően.
3. szakasz: lebontás
Amint a termofil mikroorganizmusok felhasználják a rendelkezésre álló anyagkészletet, a halom hőmérséklete csökkenni kezd, így a mezofilok ismét átvehetik a folyamat irányítását. Ebben az utolsó lépésben a mezofilok befejezik a szerves anyagok lebontását, így azok használható komposzttá érnek.
A komposztálás 3 szakasza | |||
---|---|---|---|
1. szakasz | 2. szakasz | 3. szakasz | |
hőmérséklet | 68 – 113°F | 113 – 252°F | 68 – 113°F |
Mikroorganizmusok | Mezofil | Thermofil | Mezofil |
Időtartam | 5-10 nap | Naptól több hónapig | több hónapig |
Előforduló folyamatok | Az anyagok kisebb darabokra bontása | A fehérjék lebontása, zsírok és összetett szénhidrátok lebomlása | Hűtés és érlelés |
A komposztkupacban lévő anyagok megértése
Az egyszerűség kedvéért a komposztkupacban lévő legtöbb lebomló anyag az összetételétől függően barna vagy zöld anyagok közé sorolható.
A komposztálandó anyagok 101:
- A barna anyagok szénben gazdag elemek, amelyek energiát biztosítanak a halomban lévő mikroorganizmusoknak, és a komposztnak könnyű, bolyhos testet adnak. A tipikus barna elemek inkább faalapúak, vagy rostosak: száraz levelek, ágak, szárak, fűrészpor, fakéreg, aprított újságpapír, kukoricaszár, fahamu és fenyőtű.
- A zöld anyagok nitrogénalapú hulladékanyagok. Ezek biztosítják a baktériumok és gombák számára a munkájukhoz szükséges aminosavakat és fehérjéket. A trágya, az ételmaradékok, a kávézacc, a zöld levelek és a fűnyesedék kiváló nitrogénben gazdag zöld anyagok.
Egyszerű ökölszabály, hogy a komposztkupacnak körülbelül 2/3-ban “barna” és 1/3-ban “zöld” anyagokat kell tartalmaznia.
A komposztálás különböző módjai
A komposztálásnak sokféle módja van a hátsó kertben; a fő különbség az, hogy hol halmozzuk fel az anyagokat, vagy használunk komposztálót. A háztáji komposztálás különböző módszerei 101 rugalmasságot kínálnak, és különböznek költségben és nehézségben.
- A halmozás egy egyszerű, gyakori eljárás. Az anyagokat szó szerint egy kupacba halmozzák, és időnként megforgatják, hogy levegőztessék.
- A komposztálótárolók vagy nyitott vagy zárt tárolók, amelyek mindent tartalmaznak. A nyitott tárolók részleges szerkezetűek, amelyek lehetővé teszik a szellőzést és a levegőztetést, miközben az anyagokat bezárva tartják. Egyik oldala könnyen hozzáférhető az anyagok hozzáadásához és a halom forgatásához. A zárt tárolók teljesen lezárják a folyamatot egy fedéllel, és kiküszöbölik a komposzthalom látványát és szagát.
- A Tumblers a zárt komposzttárolók egyedi, hatékony típusa. A henger alakú, a tumbler kézzel fogható betétekkel vagy fogantyúval rendelkezik, amely lehetővé teszi a könnyű “forgatást” vagy bolygatást.
A csírakomposztálás vagy gilisztakomposztálás a komposztálás egy olyan változata, amely nagymértékben támaszkodik a vörös kukacoknak nevezett gilisztatípusra az anyagok lebontásában. Gyakran speciális gilisztatárolóban történik, és főként a komposztálható konyhai hulladékra összpontosít.
Steps to Build a Simple Compost Pile
A komposztálás legegyszerűbb módja, ha egy halmot vagy kupacot hozunk létre az udvaron, és szükség szerint gondozzuk. Ha lehetséges, egy száraz, árnyékos helyen, viszonylag közel egy vízforráshoz helyezze el.
- Tisztítson meg egy helyet az udvaron vagy a kertben, és tegye szabaddá a csupasz talajt.
- Építsen egy alapréteget szalmából vagy gallyakból. Néhány centi segít a jó vízelvezetésben.
- Adjon hozzá rétegenként komposztálandó anyagokat, felváltva barna és zöld anyagokat.
- A bomlás beindításához keverjen bele nitrogénforrást. Egyes kertészek egy marék nitrogénműtrágyát adnak hozzá, hogy beindítsák a folyamatot.
- Tartsa a halmot nedvesen. Ajánlott, hogy az anyagok olyan érzést keltsenek, mint egy nedves szivacs, de ne tudjon vizet kipréselni, ha megfogunk egy marékkal.
- Néhány hetente forgassa át a komposztkupacot, hogy a halom közepe “felmelegedjen”. A levegőztetés oxigént biztosít a komposztálási folyamatban részt vevő mikroorganizmusok számára, és keveri a halmot.
Milyen élelmiszereket lehet komposztálni?
- Gyümölcs- vagy zöldségmaradékok
- Húsmaradékok
- Kávé maradékok
- Tojáshéj
- Tea
- Levelek
- Fa
- aprított papír
- Szilált karton
Tojáshéj
Mit nem lehet komposztálni:
- állati melléktermékek – tejtermékek, csontok és hús,
- zsírban és olajban gazdag élelmiszerek – majonéz, mogyoróvaj, salátaöntet vagy növényi olajok
- ürülék – kutya, macska vagy ember
- Peszticidekkel kezelt kerti hulladék
- Kerti hulladék beteg növényekből
- A gyomok a lebomlás helyett növekedni fognak
- Kereskedelmi célú hulladékok virágok & plantlife
- Biodegradálható műanyagok
A komposztálás teendői és tilalmai
A barna és zöld anyagok helyes egyensúlyának megtartása, valamint a megfelelő vízmennyiség a halomban befolyásolja, hogy milyen gyorsan megy végbe a folyamat. Annak érdekében, hogy felgyorsítsa, milyen gyorsan bomlanak le az elemek a komposztkupacban, tartsa szem előtt a következő “teendőket” és “tilalmakat”.
DO
- Vágjon minden anyagot kisebb darabokra.
- Takarja le a kupac tetejét, ha esős éghajlaton él.
- Adjon nitrogénműtrágyát, ha túl magas a barna aránya.
- Adjon hozzá porított tojáshéjat, hogy növelje a kalciumtartalmat a kész komposztban.
NEM
- Ne tartsa az élelmiszerhulladékot a halom tetején, ahol az vonzhatja a rágcsálókat.
- Ne tegyen növényi gyökereket, beteg növényi szöveteket vagy a halomba.
A komposztkupacban kerülendő anyagok:
- Hús és csontok
- Tejtermékek
- zsírok és olajok
- Kedvencek hulladékai vagy szilárd hulladékok
- Málnabokrok
- Nagyméretű botok vagy ágak
- nyomott-kezelt fa
- Levelek vagy gallyak a fekete diófáról
Hogyan állapíthatjuk meg, mikor van kész a komposztunk
Mikor az összes hulladék lebomlott, és a komposzt készen áll a felhasználásra, a halom hőmérséklete drámaian lecsökken. A keletkező anyag úgy fog kinézni és érződni, mint egy igazán sötét, gazdag talaj, mély, földes illattal.